---
title: "Funino a gyerekfociban: edzői útmutató U6-tól U11-ig"
description: "Funino-játékformák, nyolc gyakorlat és edzői kulcsmondatok U6-tól U11-ig, szülőknek szóló levélmintával és nyomtatható gyakorlatkártyákkal. Így áll össze a keddi edzésed."
datePublished: 2026-05-23
tags:
- training
- youth-football
- funino
- kinderfussball
- dfb-reform
---
Kedd este állsz az edzőpálya szélén, az U7-esek már türelmetlenül toporognak, és tudod, hogy ebben a korban nem a nagykapus hét a hét elleni foci a dolgod. Hanem ez: három a három ellen, négy kiskapura. Funino. A Bozsik-fesztiválról ismered, ott ez az egyik állomás a mérkőzésjáték és a műhely mellett. A szülők közben azt kérdezik, miért nincs tabella – az MLSZ versenyein az U13-as korosztállyal bezárólag nincs se tabella, se helyezés, pontok csak U14-től járnak –, az egyesületben pedig akad, aki szívesen játszana tovább úgy, mint régen.
Ez az útmutató a gyakorlati párja a gyerekfoci játékformáit áttekintő cikknek. Megmutatja, mit csinálj konkrétan az edzésnapon, melyik nyolc játékformát érdemes a tarsolyodban tartanod, és hogyan igazítod a Funinót az U6/U7-hez, az U8/U9-hez és az U10/U11-hez. Szó lesz arról is, hogyan magyarázod el a szülőknek tíz perc alatt, vita nélkül. Kapsz hozzá edzői kulcsmondatokat, a végén nyomtatható gyakorlatkártyákat PDF-ben, és egy levélmintát a következő szülői értekezletre.
## Mi a Funino
A Funino három a három elleni játék négy kiskapura. Horst Wein az 1990-es évek elején fejlesztette ki Barcelonában; a német szövetség (DFB) 2024-ben „3:3 négy kiskapura” néven kötelezővé tette az U6–U9-ben. Az MLSZ a Bozsik-fesztiválok egyik állomásaként játszatja. Nemzetközileg az ötlet több mint 30 éve bevett.
A Funino hat gyerek játéka: két csapat, egyenként három mezőnyjátékossal, kapus nélkül, négy kiskapuval. Mindkét alapvonalon két kapu áll, egyenként 2 méter széles és 1 méter magas, és az egy vonalon álló két kapu között legalább 12 méter a távolság. A pálya kicsi: Wein eredetijében 20 × 27 méter. Az MLSZ az U6/7-ben 15 × 20 méteren játszatja a 3:3-at, 2 × 1 méteres kapukra, az U8/9-ben a négykapus 3:3-at 20–25 × 25–30 méteren. Egy szabályos nagypályán nyolc Wein-féle Funino-pálya fér el egymás mellett.
A német szövetség szabályzatában a forma neve „3:3 négy kiskapura” (eredetiben: _3-gegen-3 mit vier Minitoren_); az egyesületi hétköznapokban és az edzőképzésben a Funino a bevett rövid név, és az MLSZ is így hívja a fesztivál állomását. Ebben a cikkben a kettőt egymás szinonimájaként használjuk. A német szabályok hivatalos forrása a DFB _Wettbewerbsformen im Kinderfußball_ című füzete (2024. szeptemberi állapot); a módszertani alapot Wein rakta le a _Spielintelligenz im Fußball_ című könyvében.
A FUNiño nevet maga Wein alkotta: az angol _fun_ (öröm, móka) és a spanyol _niño_ (gyerek) szóból. A szó születésekor Barcelonában élt, ott készült a spanyol tankönyv is. _Developing Youth Football Players_ és _Game Intelligence_ című művei 1993 óta a Real Federación Española de Fútbol hivatalos tananyagai; az FC Barcelona és az Athletic Bilbao az utánpótlásképzésébe is beépítette a módszert. Németországban a forma a Mainz 05 (Prof. Dr. Dr. Matthias Lochmann, Erlangeni Egyetem) és a Schalke 04 révén került be az egyesületek mindennapjaiba. Lochmann _Wettkampfsystem 4.0_ néven a későbbi német reform tudományos alapjainak nagy részét szolgáltatta.
### Miben térnek el a szövetségek
Az alapelv ugyanaz, a szabályrendszer három. Ha a híradásokban összekeveredtek a fogalmak, itt látod, mi különbözik és mi azonos.
| Részlet | DFB-reform (Németország, 24/25-től) | FA FutureFit (Anglia, 26/27-től) | RFEF / Wein eredetije (Spanyolország, 1993 óta) |
| -------------------- | ------------------------------------------------------------------------ | ------------------------------------------------------------------------------------ | ----------------------------------------------- |
| Kötelező korosztály | U6–U9 (több választható forma egyike) | csak az U7 (a 3v3 önálló forma) | az U9 az alapforma, U11-ig használják |
| Pályaméret | 20 × 27 m-től 25 × 30 m-ig (az U6/U7-ben kisebb változat) | ajánlott 10 × 15 m, legfeljebb 15 × 20 m | 20 × 27 m (Wein eredetije) |
| Kapu alapvonalanként | 2 kiskapu (2 × 1 m, 12 m távolság) | 1 kapu (120 × 75 cm) | 2 kiskapu (Wein terve) |
| Lövési szabály | 6 m-es lövőzóna az alapvonaltól | a lövőnek az ellenfél térfelén kell állnia (felezővonal-szabály) | 6 m-es lövőzóna |
| Kapus | nincs (2:2, 3:3); 4:4-től, 5:5-től választható | nincs | nincs |
| Csere | forgás minden gól után (U6/U7), illetve 3 percenként (U8/U9) | nincs; minden gyerek végigjátssza az eseményt | a forgás be van építve a változatokba |
| Játékvezető | az edzők közösen vezetik a játékot | nincs; a **Pitch Facilitator** csak moderál | nincs |
| Szülők, nézők | minimális távolság a pályától (egyesületi szabályként gyakran 15 m) | 3 m-es **Respect-Line** (egymás melletti pályáknál 8 m) | nincs külön előírás |
| Tabella | nem vezetik (fesztiválforma) | nem vezetik | nem vezetik |
| Játékidő | 5 × 5-től 7 × 7 percig (U6/U7), illetve 5 × 10-től 6 × 12 percig (U8/U9) | mérkőzésenként 6–10 perc, gyerekenként összesen 30–40 perc | alapesetben 4 × 3 perc |
| A játéknap rituáléi | fesztiválkörhinta: a győztes egy pályával feljebb, a vesztes lejjebb lép | kő-papír-olló a kezdéshez, pacsi a végén, a gólszerző visszafut a saját alapvonalára | Wein eredeti „körhintája” forgással |
Három következmény a magyar edző hétköznapjaira. Egy: a Bozsik-fesztiválon az MLSZ kiírása és a rendező forgatókönyve a mérvadó, nem a német és nem az angol szabály. A táblázat változatait – a hatméteres lövőzónát, a háromperces forgást, az FA egykapus, felezővonal-szabályos formáját – edzésjátékként bátran használhatod. Kettő: a szülők 15 méteres távolsága német egyesületi szokás, a DFB füzete nem rögzíti; az FA viszont kifejezetten leírta a 3 méteres Respect-Line-t. Az MLSZ-től erre nem ismerünk saját számot. Három: a játéknap rituáléi (kő-papír-olló, pacsi, Pitch Facilitator) az FA találmányai, a német reformnak sem részei.
### Funino Németországon kívül
Ami a német reform körüli vitában gyakran elsikkad: Németország a 2024/25-ös kötelező formával felzárkózott a nemzetközi vonalhoz, nem megelőzte. Így áll a helyzet néhány szövetségnél:
| Ország | U7-es forma | U9-es forma | U11-es forma | Kapcsolat a Funinóval |
| ----------------------------------- | ----------------------------------------- | -------------------------------- | -------------------------- | -------------------------------------------------------------- |
| 🇭🇺 Magyarország (MLSZ, Bozsik) | 3:3 kapus nélkül, 15 × 20 m | 4:4 + kapus vagy 3:3 négy kapura | 6:6 + kapus, lessel | a Funino a fesztivál egyik állomása az U6/7-ben és az U8/9-ben |
| 🇩🇪 Németország (DFB, 24/25-től) | 2:2 vagy 3:3 négy kiskapura | 3:3, 4:4 vagy 5:5 | 4:4, 5:5 vagy 7:7 | a „3:3 négy kiskapura” kötelező forma |
| 🇪🇸 Spanyolország (RFEF, 1993 óta) | Fútbol 3 vagy 5 | Fútbol 7 (7:7) | Fútbol 7 (7:7) | Wein Funinója hivatalos tananyag, az FC Barcelona is átvette |
| 🏴 Anglia (FA FutureFit, 26/27-től) | 3v3 kapus és játékvezető nélkül | 5:5 | 7:7 | közvetlenül a Funino logikája, az FA „FutureFit” néven viszi |
| 🇫🇷 Franciaország (FFF) | Foot à 5 (5:5) | Foot à 5 (5:5) | Foot à 8 (8:8) | közvetett: nincs 3:3-as fokozat, de van plateau-fesztivál |
| 🇺🇸 USA (US Soccer PDI, 2017 óta) | 4:4 kapus nélkül | 7:7 build-out vonallal | 9:9 | rokon forma, 3:3-as fokozat nélkül |
| 🇧🇷 Brazília / 🇦🇷 Argentína | kötetlen, gyakran futsal vagy baby fútbol | kevéssé szabályozott | Futebol 7 vagy baby fútbol | magától nő ki az utcai fociból és a futsalból |
Három következmény a hazai edzőnek. Egy: a Funino nem egyetlen ország kísérlete, hanem nemzetközi sztenderd. Kettő: a pontosan négykapus forma német és spanyol sajátosság, és az MLSZ fesztiváljain is négy kapura megy a Funino; Anglia a FutureFittel két kapura játszatja a 3:3-at, az USA 4:4-et játszik. Három: a fesztiválforma – több rövid mérkőzés egy napon, tabella nélkül, forgással – a Funino-szerű játékok nemzetközileg bevett rendezvénytípusa. Az áttekintést a [gyerek- és utánpótlásfoci 2026-os játékformáiról](https://areacopa.com/hu/hu/blog/jatekformak-gyerekfoci-2026) szóló útmutatóban találod.
## Miért fejleszti a négy kapu a játékintelligenciát
A két kapu helyett négy a pálya teljes szélességében elosztja a játékot, és minden gyereket észlelésre kényszerít. Memmert hat alaptaktikája pontosan ebben a játékformában fejlődik. Az U10/U11-ben a Funino állóképességi edzésként teljesen kiváltja a futóedzést.
Wein így fogalmazott: „Azzal, hogy minden csapat két, egymástól távol álló kapun érhet el sikert, fejlődik a gyerekek észlelése, a játékhelyzet megértése, a taktikai gondolkodása és viselkedése, a fantáziája és a kreativitása.” A hagyományos formával való összevetést a sporttudomány jól alátámasztja. Memmert hat, minden labdajátékban közös alaptaktikát írt le: _a cél megközelítése_, _a labda célhoz juttatása_, _összjáték_, _a rések kihasználása_, _az ellenfél zavarásának kijátszása_, _létszámfölény kialakítása_. A 11:11-ben egy-egy akcióban ezeknek csak egy része él; a négykapus 3:3-ban folyamatosan mind a hat egyszerre van játékban.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy nyolcéves egy Funino-mérkőzésen két perc alatt jellemzően hatszor-nyolcszor kerül ugyanaz elé az olvasási döntés elé: a túloldali két kapu közül melyiket védik éppen gyengébben? Passzoljak, vagy vigyem magam? Merre mozog a társam? A hagyományos, egy központi kapura játszott hét a hét elleni játékban ugyanez a játékos egy játékblokk alatt talán kétszer-háromszor kapja meg ezt a döntést. Az ismétlésszám a valódi hatásmechanizmus.
### A Funino mint állóképességi edzés
Ez a kérdés az edzőtársak között legkésőbb a harmadik Funino-edzés után előjön: _„Nem kellene nekik néha rendesen futniuk is, labda nélkül?”_ A sporttudomány válasza egyértelmű. A kisjátékok ugyanazt az intenzitást érik el, mint a klasszikus aerob intervallumedzés: a maximális pulzus 90–95 százalékát, három-öt perces terhelési szakaszokkal. Éppen ekkora terhelési időt ad a német reform forgási szabálya: háromperces játék, aztán csere.
A heti tervezésre nézve ez azt jelenti, hogy az U10/U11-ben nincs szükség külön, labda nélküli állóképességi edzésre. A háromperces forgással játszott Funino maga az állóképességi edzés. Kolodziej (FC Vaduz) a 2018-as Nemzetközi Edzőkongresszuson így foglalta össze: „A pályaméret, a játékosok száma és a játékidő azok a terhelési jellemzők, amelyekkel különböző terhelési intenzitás érhető el.” Ha több futást akarsz, a felső mérethatárra mész (25 × 30 méter); ha több megindulást és irányváltást, kicsiben maradsz.
Egy fontos megszorítás idetartozik: tiszta sprintfejlesztésre a forma kevésbé alkalmas. A 39 × 39 méteren játszott 4:4-ben a nagy sebességgel megtett távolság mindössze 2,7 méter percenként, a hivatalos 11:11-ben 8,4 méter. Ha az U10/U11-ben valódi sprintingert akarsz, az edzés elején rövid sprintváltókkal egészíted ki a Funinót. Az U6–U9-ben ez amúgy sem téma.
És a sérülésveszélyről: a Funino eleve csökkenti a hosszú sprintszakaszokat, amelyek a hagyományos játékban a legtöbb combhajlító-sérülést okozzák. A kis pálya ugyan növeli a gyorsítások és az irányváltások számát, de a hat–tizenegy éves, kis testtömegű, alacsony sebességgel mozgó játékosoknál ez gyakorlatilag veszélytelen. Az U10/U11 közepétől megéri egy rövid, dinamikus bemelegítő blokk az első Funino-játék előtt; hat perc elég.
## Pálya és felszerelés 2 perc alatt
Négy kiskapu, egy pálya, csapatonként egy labda. A többi: bóják a lövőzónához és megkülönböztető mezek két színben. Az egész két perc alatt felépül, az edző pedig három méternél közelebb áll a játékhoz.
Egy Funino-pályához ez kell:
- Négy kiskapu, egyenként 2 méter széles és 1 méter magas (Wein eredeti mérete, és az MLSZ U6/7-es kapumérete is 2 × 1 méter). A DFB füzete kissé eltérő méreteket is megenged (1,65 méteres magasságig).
- Nyolc bója, amellyel kijelölöd a 6 méteres lövőzónát a kapuk előtt. A német rendszerben az U6/U7-es 2:2-ben nincs lövőzóna, ott a gól a felezővonaltól érvényes; az U6/U7-es 3:3-ban és az U8/U9-től kötelező a lövőzóna.
- Csapatonként egy játéklabda, plusz egy tartalék a pálya szélén. Hogy melyik korosztályhoz melyik labdaméret illik, azt a lenti táblázat mutatja.
- Megkülönböztető mezek két, jól elkülönülő színben. Hat-hét éveseknél a kontrasztos színpárok (például rózsaszín–fekete, sárga–kék) jobban beválnak, mint a hagyományos piros–kék.
**Labdaméretek az utánpótlásban – a német és az angol szövetség előírásai:**
| Korosztály | DFB (24/25-ös reform) | FA (FutureFit 26/27) | Súly | Megjegyzés |
| --------------- | --------------------- | -------------------- | ------------------- | --------------------------------------------------------------------- |
| U6/U7 | **3-as** | **3-as** | kb. 290 g | mindkét szövetségnél azonos |
| U8/U9 | **3-as** | **3-as** | kb. 290 g | a DFB és az FA sztenderdje a 3:3-hoz és az 5:5-höz |
| U10 | **4-es** | **3-as** | DFB 350 g, FA 290 g | a DFB korábban vált nagyobb labdára; az FA U11-ig a 3-asnál marad |
| U11 | **4-es** | **3-as** | DFB 350 g, FA 290 g | az FA az U11-et egy évvel tovább tartja a 7:7-nél és a 3-as labdánál |
| U12/U13 | **4-es** | **4-es** | kb. 350–390 g | mindkét szövetségnél azonos |
| U14/U15 | **5-ös** | **5-ös** | kb. 410–450 g | a hivatalos felnőtt labdaméret; az FA 2025-ben váltott 4-esről 5-ösre |
| U16-tól felfelé | **5-ös** | **5-ös** | kb. 410–450 g | változatlan |
A táblázat a német és az angol szövetség számait mutatja; hogy nálatok mi az előírás, azt az MLSZ aktuális versenykiírásában nézd meg. A termi Funinóhoz egy könnyű, keveset pattanó 3-as labda az ideális. Az FA FutureFit előírása az angol 3v3-hoz kifejezetten „Size 3 (psi 5)”. A két szövetség között a legnagyobb eltérés az U10/U11-ben van: az FA ott a 3-as labdánál marad, mert a 7:7-et egy évvel tovább játsszák; a DFB már U10-től 4-es labdára vált.
Ha nincs kiskapud, bójákból vagy karókból építed meg. Wein erről így ír: „Ha játék közben a kapuk helye megváltozik, a játékvezető akkor is gólt ítél, ha a labda megítélése szerint ott haladt át a vonalon, ahol a kapu eredetileg állt.” Ez leveszi a terhet arról, akinek kevés a felszerelése.
Egy praktikus állítócsavar az edzői hétköznapokhoz: a pályamérettel szabályozod a terhelést. A 20 × 27 méteres pálya (Wein alapmérete) közepes intenzitást ad, jó olvasási feladattal. A 25 × 30 méter (a DFB felső határa, és az MLSZ U8/9-es négykapus 3:3-ának is a felső mérete) több futást hoz, és a szezon második felére való, amikor a gyerekek már edzettebbek. A 15 × 20 méteres pálya (az MLSZ U6/7-es mérete) nagyon szűk teret, sok megindulást és percenként sok labdaérintést jelent. A bójákat átrakni egy perc.
Ha hazai játéknapot rendezel ebben a formában: számolj legalább 4 hét előkészülettel az első alkalom előtt. Megrendeled a kiskapukat, tisztázod a lövőzónák jelölését, eligazítod a játékot vezető segítőket, és kitűzöl egy szülői értekezletet, ahol elmagyarázod a lebonyolítást. A fesztiválnap logisztikájáról a [teremtorna szervezéséről](https://areacopa.com/hu/hu/blog/teremtorna-szervezese-ellenorzolista) szóló útmutatóban olvashatsz többet.
## A Funino fokozatai U6-tól U11-ig
Három korosztály, három Funino-változat. Az U6/U7 2:2-t vagy 3:3-at játszik négy kiskapura, az U8/U9 a 3:3-tól lép tovább a 4:4-re és az 5:5-re, az U10/U11 áttérhet a Wein-féle rombuszos 7:7-re. A játékblokkok 5 és 25 perc közöttiek; a német séma szerint az U8/U9-es 4:4-től háromperces a forgás.
A Funino nem egyetlen forma, hanem fokozatokból álló modell. A legrészletesebb leírt sémát a DFB reformfüzete (2024. szeptemberi állapot) adja – ez a német rendszer, nem az MLSZ-é:
| Korosztály | Forma | Lövőzóna | Játékidő blokkonként | Forgás | Kapus |
| ------------- | ------------------ | ------------------------ | ------------------------ | ---------------------- | -------------- |
| U6/U7 (2:2) | 2 mezőny + 1 csere | nincs, a felezővonaltól | 5 × 5-től 7 × 7 percig | minden gól után | nincs |
| U6/U7 (3:3) | 3 mezőny + 2 csere | 6 m-es lövőzóna | 6 × 7-től 7 × 7 percig | minden gól után | nincs |
| U8/U9 (3:3) | 3 mezőny + 2 csere | 6 m-es lövőzóna | 5 × 10 perc | minden gól után | nincs |
| U8/U9 (4:4) | 4 mezőny + 3 csere | 6 m-es lövőzóna | 6 × 10-től 6 × 12 percig | 3 percenként, sípszóra | választható |
| U8/U9 (5:5) | 5 mezőny + 4 csere | 6 m-es lövőzóna | 6 × 10-től 6 × 12 percig | 3 percenként, sípszóra | választható |
| U10/U11 (5:5) | 5 mezőny + 4 csere | 6 m-es lövőzóna | 6 × 10-től 6 × 12 percig | 3 percenként, sípszóra | van (kispálya) |
| U10/U11 (7:7) | 7 mezőny + cserék | hagyományos pályavonalak | 4 × 15 vagy 2 × 25 perc | 7 perc a mellékpályán | van (kispálya) |
Az MLSZ Bozsik-programja ettől eltér: az U6/7 3:3-at játszik kapus nélkül 15 × 20 méteren, az U8/9 4:4-et kapusokkal vagy 3:3-at négy kapura, az U10/11 pedig 6:6-ot kapusokkal, 35 × 55 méteren. A német séma edzéstervezéshez jó vezérfonal; fesztiválon és tornán a hazai kiírás számít.
A német sémában három szabály végig érvényes. Egy: az U8/U9-től van kiegyenlítő mechanizmus („Háromgólos különbségnél a hátrányban lévő csapat egy további játékost hozhat be, amíg az állás újra ki nem egyenlítődik”). Kettő: a játék tornaformában zajlik, felfelé és lefelé vezető pályákkal: minden kör után a győztes csapat egy pályával előrébb, a vesztes egy pályával hátrébb lép. Három: „a játék közbeni döntéseket lehetőleg maguk a gyerekek hozzák meg. Az edzők és a kísérők közösen vezetik a játékot, és csak szükség esetén avatkoznak be” (DFB-füzet, 09/2024, 8. o.).
Ez az utolsó idézet az egész reform legfontosabb edzői útmutatása – és országtól függetlenül érvényes.
## U6/U7: 2:2 és 3:3
Az U6/U7-ben a gyerek először azt tanulja meg, hogy a foci társakkal zajlik, nem méhrajként a labda körül. A kettő a kettő elleni játék a belépő, a három a három elleni a fő forma. A minden gól utáni csere kikényszeríti a forgást, és minden gyereknek játékidőt ad.
Az U6/U7 legfontosabb pedagógiai lépése az elszakadás a „kupacfocitól”. A hatéves meglátja a labdát, az egész raj odarohan, valaki elrúgja, mindenki fut utána. Éppen ezt a reflexet bontja le a 2:2. Csapatonként két játékossal és négy kiskapuval szükségképpen kialakul a munkamegosztás: az egyik megy a labdára, a másik szabadon marad. Aki mindkét játékosát a labdára küldi, azonnal gólt kap. Az első három edzésen lélegzetelállító a fejlődés, mert annyira világos a feladat.
A DFB füzete (09/2024, 8. o.) a 2:2-höz ezt adja meg: 5 × 5-től 7 × 7 percig tartó játékidő, három perc szünet a körök között, nincs kapus, a gól csak a felezővonaltól érvényes. Egy csapat két mezőnyjátékosból és egy cseréből áll; minden gól után mindkét csapat lecserél egy játékost, előre rögzített sorrendben. A cserék rendje garantálja, hogy minden gyerek minden körben ugyanannyi percet kap. A leggyakoribb szülői panasz („az én gyerekem keveset játszik”) így szerkezetileg kizárt. Az MLSZ az U6/7-ben 3:3-at játszat, 1 × 10 perces mérkőzésekkel; a 2:2 nálad edzésjáték.
A szezon második felétől, vagy egy erős U7-tel, megéri áttérni a 3:3-ra. Ez igényesebb, mert három játékossal már valódi háromszög-kommunikáció jön létre. Wein a _Spielintelligenz im Fußball_ című könyvében így indokolja: „A háromszög-felállás támadásban és védekezésben is jó kommunikációt és együttműködést tesz lehetővé.” Bekerül a lövőzóna (6 méter a kaputól), a játékidő pedig a német sémában blokkonként 7 percre nő.
A legfontosabb edzői kulcsmondatok az U6/U7-hez:
- **Kérdezz, ne utasíts.** Ha egy gyerek egyedül rohan a kapura: „Hol van a társad?” – nem pedig „Passzolj!”. Wein alapelve: „Ahelyett, hogy halat adnál a játékosoknak, mutasd meg, hogyan kell fogni.”
- **A szülők 15 méterre.** Ez német egyesületi gyakorlatból származó ökölszabály, az MLSZ erre nem közöl saját számot. Az oldalvonalnál álló szülők felülírják a gyerekek viselkedését.
- **Vedd komolyan a csere rituáléját.** Hogy ki megy be és ki jön le, előre el van döntve; játék közben nincs vita. Különben minden cserénél elmegy 60 másodperc.
Egy buktató: ebben a korban a gyerekek a 3:3-as alapformában gyorsan elvesztik a kedvüket, ha a védekező csapatnak túl sokáig kell labdát szereznie. Figyeld meg, hogy minden játékos minden 7 perces blokkban legalább egyszer maga is kapura lő-e. Ha nem: kisebb pálya, vagy egy megkötés („lövés előtt mindhármatoknak labdához kell érnie”). Erről lejjebb, a változatokról szóló fejezetben olvashatsz többet.
## U8/U9: 3:3, 4:4, 5:5
Az U8/U9-ben megy végbe az átmenet a méhrajreflextől a valódi játékintelligenciáig. A német reform három lehetőséget ad (3:3, 4:4, 5:5), amelyek nem egymás helyett állnak, hanem egymásra épülnek. Ajánlás: kezdj 3:3-mal, a szezon közepétől térj át 4:4-re, és zárj 5:5-tel.
Az U8/U9 a gyerekfoci legfontosabb tanulási szakasza. Wein egy egész könyvrészt szentelt a nyolc-kilenc éveseknek: „A négykapus minifoci és számos változata a nyolc-kilenc éveseknek testre szabott versenyforma, amely minden kívánságukat és várakozásukat teljesíti.” A DFB füzete ezt három megengedett játékformával (3:3, 4:4, 5:5) és blokkonként 5 × 10-től 6 × 12 percig terjedő játékidővel erősíti meg. Az MLSZ fesztiváljain az U8/9 4:4-et játszik kapusokkal, vagy 3:3-at négy kapura, 20–25 × 25–30 méteren.
Az edzéseken jól működik egy világos szezonon belüli építkezés:
- **1–8. hét (késő nyár, ősz):** a 3:3 a fő forma. A lövőzónát következetesen betartatod, csere minden gól után. Az edzői beavatkozás körönként két-három kérdésre szűkül. Cél: minden gyerek ismeri a társait, és nyomás alatt is tud passzolni.
- **9–18. hét (tél, kora tavasz):** a 4:4 a fő forma, a 3:3 a tartalék, ha kevesen vagytok. Kapussal is játszható, ilyenkor kispályás kapukra. A negyedik mezőnyjátékos új tanulási szintet hoz: innentől a lépcsőzésről és a mélységről van szó, nem csak a szélességről.
- **19. héttől a szezon végéig (tavasz):** 5:5, felkészülés az U10/U11-re. Itt a négy kiskapus változat ugyanúgy működik, mint a hagyományos kispályás kapukkal és kapussal játszott.
A 3:3-as főszakaszban két játékforma szokatlanul hasznos. Az első a _jokeres változat_: egy semleges játékos áll a felezővonalon, és mindig azzal a csapattal játszik, amelyiknél a labda van. Így a labdát birtokló csapat mindig négy a három elleni létszámfölényben van. Ez a felkínálkozást és a rések kihasználását fejleszti, anélkül hogy az egyik csapat frusztrálódna, mert szerkezetileg hátrányban van.
A második a _kötelező passzos változat_: minden kapura lövés előtt mindhárom társnak labdához kell érnie. A változat kikényszeríti a csapatjátékot, és feloldja a klasszikus „mindig a leggyorsabb lövi az összes gólt” helyzetet, amely az U8/U9-ben rendszeresen előjön. A szülők szeretik ezt a változatot, mert a kevésbé rámenős gyerekük is kapu elé kerül.
Egy buktató az U8/U9-ben: a 3:3-ról a 4:4-re való áttérés módszertanilag a legnehezebb ugrás. A negyedik játékossal jelenik meg először valódi csapattaktika, és ez sok nyolcévest túlterhel. Az edzőképzés ajánlása: ha a csapat 4:4-et játszik, edzésenként legfeljebb két világos viselkedési kulcsmondatra szűkítsd az instrukciót. „Ha nincs nálad a labda, lépj hátra pár lépést” – ennyi elég. A több utasítás visszaüt. Ezt a német edzőképzés álláspontja is megerősíti: „Az edző instrukciói csökkennek, és a szünetekben feltett, célravezető kérdésekre korlátozódnak.”
## U10/U11: 5:5 és a rombuszos 7:7
Az U10/U11-ben a játék először válik taktikailag összetetté. A kapusos 5:5 közel marad az eredeti Funinóhoz, a 7:7 a Wein-féle rombusz felállással hidat ver a hagyományos 11:11 felé. Aki itt gondosan dolgozik, annak U12/U13-as csapata valóban érti a játékot.
Az U10/U11 az átmenet szakasza. Eddig a forma tisztán a játékintelligenciára és a labdaérintésekre irányult; innentől jönnek először taktikai feladatok: lépcsőzés, mélység, építkezés a saját térfélről. Wein ezt a _Spielintelligenz im Fußball_ című könyvében a 11–12 éveseknek szánt rombuszos 7:7-tel vette fel: „Először les nélkül, majd lessel játszanak 7:7-et: egy kapus, egy szabad védő, három középpályás és két csatár. Ötpercenként minden játékos szerepet és helyet cserél.”
A DFB reformfüzete (09/2024, 19–22. o.) az U10/U11-ben több formát enged meg: 4:4-et, 5:5-öt és 7:7-et. A legtöbb német tartományi szövetség az 5:5-öt teszi alapformává, a 7:7-et pedig bővítésként, az U12/U13 előkészítésére. Az MLSZ tornáin az U10/11 6:6-ot játszik kapusokkal és lessel, 35 × 55 méteren. Az edzésen jól beválik a kettéosztás: szerdán 5:5 a fő forma (több játékváltozat kiskapukkal), pénteken rombuszos 7:7 a mérkőzésre készülve.
A kiskapus 5:5-ben a központi tanulási feladat a _második sor felzárkózása_. Öt játékossal szükségképpen kialakul az elöl–középen–hátul lépcsőzés. Aki ezt nem gyakoroltatja, annál öt játékos áll egy vonalban a labda körül: a régi U8/U9-es minta. Kulcsmondat: „Ha elöl van a társadnál a labda, lépj utána egyet. Ha hátul van a társadnál a labda, menj előre.” Ez az egyetlen szabály többet változtat a játékon, mint bármilyen taktikai magyarázat.
A rombuszos 7:7 az első rendszerszerű lépés a hagyományos csapatjáték felé. Wein az 1-1-3-2 felállást (kapus, szabad védő, három középpályás, két csatár) hídnak szánta: elég játékos van benne ahhoz, hogy minden feladat gazdára találjon, de elég kevés ahhoz, hogy minden gyerek minden mérkőzésen több akcióban közvetlenül részt vegyen. Az ötpercenkénti forgás – minden gyerek posztot cserél – kötelező, különben a leggyorsabbak tartósan a csatársorban, a legfélénkebbek tartósan a kapuban kötnek ki.
Egy gyakorlati kérdés az U10/U11 edzőjének: mikor érdemes végigvinni a 7:7-es blokkot, ha csak 12 gyerek van az edzésen? Az őszinte válasz: tizenkét gyerekkel maradj a cserés 5:5-nél. A 7:7 tizenhat gyerektől felfelé működik. Különben túl sok játékidő ül a padon. Az U10/U11 cselezési feladataihoz a [cselezőgyakorlatok U9-től U11-ig](https://areacopa.com/hu/hu/blog/cselezes-gyakorlatok-u9-u10-u11) című útmutató a természetes folytatás.
## Funino-változatok a fő részhez
Három játékváltozat azokra az edzésnapokra, amikor az alapforma már egyhangú. A zónás játék a helyezkedést fejleszti, a termi változat kiskapu nélkül is működik, a befejezős változat a kapuválasztás döntését gyakoroltatja. Mindhárom bármelyik korosztályban bevethető.
Három változat, amelynek minden Funino-edző eszköztárában ott a helye. A korosztályos formától függetlenül használhatók: a 3:3 alapgeometriája marad, csak egy szabály változik.
**Zónás változat.** A pályát egy további vonal két félre osztja (a hosszabb oldallal párhuzamosan). Minden csapatnak minden zónában legalább egy játékosának kell lennie. Ez a változat szerkezetileg bontja le a méhrajreflexet, és a helyezkedést fejleszti. Az erős U8/U9-től működik, az U10/U11-ben kötelező darab.
**Termi változat.** 15 × 20 méteres terempálya, a kiskapuk helyett vonalkapuk, a palánk társnak számít (szabad a falnak passzolni és a labdát újra átvenni). A DFB reformfüzete a termi változatot kifejezetten a téli hónapokra szánja, és télen nálunk is terembe szorul a legtöbb csapat. A palánkos játék módszertanilag értékes, mert rákényszerít még egy passzlehetőségre: az a gyerek, aki kétségbeesetten próbál átcselezni mindenkin, nagyon gyorsan megtanulja, hogy a palánk is társ.
**Befejezős változat.** Egy támadó áll labdával középen, négy védő pedig kapunként egy-egy. Kettő közülük „aktív”, és közvetlenül a kapuja előtt áll, a másik kettő „passzív”, és jóval a kapuja mögé húzódik. A támadónak fel kell ismernie, melyik két kapu szabad, és az egyikre be kell fejeznie. 30 másodperces feladat, amelyet az edzés ráhangoló szakaszába építhetsz be. Wein a _Spielintelligenz im Fußball_ című könyvében ezt nevezi a kapuválasztási döntés kulcsgyakorlatának.
Egy őszinte megjegyzés: két Funino-változat kering az interneten, amelyet ebben az útmutatóban szándékosan kihagyunk. A _„kapunként eltérő pontozású Funino”_ (a nehezebben eltalálható kapukba lőtt gól duplán számít) matekfeladattá teszi a játékintelligenciát, és túlterheli az U6–U9-es játékosokat. A _„folyton változó szabályú Funino”_ (az edző kétpercenként megváltoztat egy szabályt) edzőképzésen módszertani bemutatónak érdekes, az egyesületi hétköznapokban viszont edzői többletmunka kézzelfogható tanulási haszon nélkül. A több nem mindig jobb.
## Gyakori edzői hibák: az öt legjellemzőbb
A Funino egyszerűnek látszik, de öt jellemző buktatója van, amelybe szinte minden kezdő edző legalább egyszer belelép. Három hiba a felnőttfociból hozott edzői reflex, kettő alábecsült szervezési feladat.
**1. hiba: javítgatsz, ahelyett hogy hagynád őket játszani.** Ha edzőként hárompercenként megállítod a játékot, hogy kijavíts valakit, nem alakul ki edzésritmus. Wein így ír erről: „Az az edző, aki ezekben a szakaszokban folyton javítgat, csak megzavarja ezt a tanulási és fejlődési folyamatot, ráadásul fölösleges teljesítménykényszer alá helyezi a gyerekeket.” A gyerekek a játékformákat ismétléssel és saját tapasztalattal tanulják, nem magyarázattal. Hagyd futni a játékot. A szünetben kérdezd meg, ők maguk mit vettek észre.
**2. hiba: a győzelemre edzel, nem a tanulásra.** A Funino fesztiválforma, tabella nélkül. Aki a hétköznapokban mégis úgy gondolkodik, hogy „ma nyernünk kell”, az úgy állítja össze a csapatot, hogy a két legerősebb játékosé legyen a legtöbb akció, és ezzel a többieknek árt. Wein figyelmeztetése: „Sajnos szinte minden sportpályán még a legkisebbeknél is a győzelem áll a középpontban, nem a játék.”
**3. hiba: túl szűk pálya.** Wein kifejezetten óvott ettől: „Sok edző hajlamos arra, hogy kis gyerekeknek kicsi, illetve túl szűk játékteret jelöljön ki.” Az ő alsó határa a 3:3-hoz 20 × 20 méter; az MLSZ az U6/7-ben 15 × 20 méteren játszat. Ha a pálya ennél is kisebb, gombolyag lesz a játékból, és eltűnik a pedagógiai hatás. A Funino-pályát inkább egy kicsit nagyobbra jelöld ki, mint kisebbre.
**4. hiba: a szülők eligazítás nélkül maradnak.** A tájékozatlan szülők a pálya szélén állnak, és bekiabálják az utasításokat. A gyerekük ilyenkor már nem a saját észlelésére hallgat, hanem anyára vagy apára. Bevált ökölszabály a 15 méteres távolság – német egyesületi gyakorlat, nem MLSZ-előírás. A szülői értekezleten három perc magyarázat elég. Erről a következő fejezet szól.
**5. hiba: elnagyolt cserék.** Aki gól után cserél, annak rögzített sorrend kell. Különben minden cserénél vita támad, és a 7 perces játékidőből 5 marad. Tipp: egy laminált kártya a cseresorrenddel a csíptetős táblára, minden edzésen újra összeállítva, játék közben vita nélkül. A német reform ezt a rögzített rendet kifejezetten előírja.
## Mit kell tudniuk a szülőknek a Funinóról
Öt jellemző szülői ellenvetés, öt válasz, amely tíz perc alatt elmondható. Hozzá egy levélminta a szülői értekezletre. Aki ezt egyszer tisztán elmondja, annak a szezon során már nem lesz vitája.
Az öt leggyakoribb szülői ellenvetés, abban a sorrendben, ahogy egy átlagos szülői értekezleten előkerülnek:
1. **„Miért nincs tabella? Az én gyerekem nyerni akar!”** A fesztiválforma szándékosan mellőzi a tabellát, mert gyerekkorban a legfontosabb tanulási cél nem a győzelem, hanem az észlelés és a mindenkinek jutó sikerélmény. Wein így ír erről: „Sajnos szinte minden sportpályán még a legkisebbeknél is a győzelem áll a középpontban, nem a játék.” A szülők egyetlen magyarázat után megértik az érvet, amint belátják, hogy egy Funino-játéknapon minden gyerek több gólt szerez, nem csak az egy szem csatártehetség.
2. **„Miért négy kapu? Ez nem igazi foci.”** A négy kapu arra kényszerít minden gyereket, hogy folyamatosan olvassa a játékhelyzetet: melyik kaput védik éppen gyengébben? Ez az észlelési követelmény a forma teljes didaktikai alapja. A hagyományos kétkapus játékban elég egy irányba rohanni. A négykapusban gondolkodni kell.
3. **„Hol a kapus? Az én gyerekem nem tud védeni.”** A Funinóban szándékosan nincs kapus. Az MLSZ az U6/7-ben a 3:3-at szintén kapus nélkül játszatja, és az U8/9 négykapus 3:3-ában sincs kapus; a 4:4 elleni mérkőzésjátékban már van. A hatévesek amúgy is folyton váltanak kapus és mezőnyjátékos között, a kapusszerep specializált képzésének módszertanilag az U10/U11 táján van értelme. Ha az egyesületnek kapusspecialista kell: onnantól képezd, előbb ne.
4. **„Az én gyerekem túl gyenge a Funinóhoz, el fog veszni.”** Éppen fordítva. Wein a _Spielintelligenz im Fußball_ című könyvében kifejezetten rögzítette, hogy a gyengébb játékosok profitálnak a legtöbbet a Funinóból: „Mindenki fontos, a leggyengébb játékos is.” A hagyományos 7:7-ben a leggyengébb gyerek egy mérkőzésen kétszer-háromszor ér labdához; a 3:3-ban ennek a sokszorosát. Aki azért nem tud bekapcsolódni, mert kevés a labdaérintése, az a Funinóban éppen ezeket a labdaérintéseket kapja meg.
5. **„Miért kell minden gól után cserélni?”** A gól utáni csere (U6/U7), illetve a háromperces, sípszóra történő forgás (U8/U9-től) minden gyereknek egyenlő játékidőt garantál. A szabály a német reform fesztiválrendjéből való, és szerkezetileg kizárja, hogy egy gyerek hátrányba kerüljön, mert éppen nem megy neki a játék. Azok a szülők, akik korábban úgy látták, hogy a gyerekük keveset játszik, utána jellemzően a Funino leglelkesebb hívei.
### Levélminta a szülői értekezlethez
Ha kell egy minta, itt van egy, amely az egyesületi hétköznapokban működik. Igazítsd az egyesülethez és a csapathoz, majd a szezon kezdete előtt küldd el egyszer e-mailben vagy a szülői csoportban:
```text
Kedves Szülők!
Ettől a szezontól U7-es és U9-es csapataink edzésein és játéknapjain
a Funinóra építünk: három a három ellen, négy kiskapura. A gyerekek
a Bozsik-fesztiválokról már ismerhetik. Három dolog más, mint régen:
1. Nincs tabella, a játéknapon nem hirdetünk győztest. A csapatok
tornaformában játszanak, nagyjából ugyanannyiszor nyernek, és a
végén minden gyerek elismerést kap.
2. Átlagosan minden gyerek maga is szerez gólt. A régi, két kapura
játszott formában többnyire ugyanaz a két-három gyerek lőtte a
legtöbb gólt; a Funinóban ez játéknaponként változik.
3. Forgás: minden gól után (U7), illetve hárompercenként (U9) mindkét
csapat lecserél egy játékost. Így minden gyerek minden mérkőzésen
ugyanannyi játékidőt kap.
Amit a játéknapon kérünk: legalább 15 méter távolság a pályától,
semmi bekiabált instrukció oldalról, és ne értékeljetek egyes
játékosokat a gyerekek füle hallatára. Ha kérdésetek van, keressetek
meg a játéknap után, szánok rá időt.
Köszönöm a támogatásotokat!
Sportbaráti üdvözlettel:
[Név]
```
Egy utolsó megjegyzés: a Funinóval szemben szkeptikus szülőkből rendszerint Funino-rajongó lesz, amint először nézik végig, ahogy a saját gyerekük játszik. A forma hatása akkor látszik, ha nem kommentálod.
## Funino-fesztivál saját szervezésben
Egy Funino-fesztiválnap nem hagyományos torna csoportkörrel és döntő szakasszal. Forgásos játéknap, felfelé és lefelé vezető pályákkal. Itt a rövid változat; a rendezvény teljes logisztikája a teremtornáról szóló útmutatóban van.
Ha az egyesületedben saját Funino-fesztiválnapot akarsz szervezni, három dolog kell: egy terem vagy egy nagypálya, ahol legalább négy Funino-pálya elfér egymás mellett, pályánként négy kiskapu (végszükségben bója) és egy világos forgási terv. A DFB füzete a fesztiválformát kifejezetten így írja le: „A játék tornaformában zajlik, felfelé és lefelé vezető pályákkal. Minden kör után a győztes csapat egy pályával előrébb, a vesztes csapat egy pályával hátrébb lép.” Ez a német modell; a Bozsik-fesztivál az MLSZ kiírása és a rendező forgatókönyve szerint, állomásokkal zajlik.
Egy ilyen, saját szervezésű fesztiválnap az U8/U9-ben hat-hét körből áll, egyenként 7–10 perccel, a körök között három perc szünettel, a végén pedig minden gyerek kap egy kis oklevelet (nincs első hely, nincs utolsó hely). Mérd össze a kereteddel: az MLSZ az U8/9-ben fesztiválonként legfeljebb 60 perc játékidővel számol, hét tízperces kör ennél több. Hat-nyolc csapat gond nélkül elfér három-négy párhuzamos pályán. Az edzők játékot vezetnek, nem instruálnak. A szülők 15 méterre állnak. Ellátás gyerekenként: egy banán, fél liter víz, egy müzliszelet. Három órára elég.
A teljes logisztika – a felszerelési tervtől a játékvezetők eligazításán át a szülőknek szóló levélmintáig – a [teremtorna egy hét alatt](https://areacopa.com/hu/hu/blog/teremtorna-szervezese-ellenorzolista) című útmutatóban van, órára lebontott tervvel együtt. Ha úgy akarsz saját Funino-fesztivált összerakni, hogy nem veszel el az Excel-táblákban, a legegyszerűbb egy olyan eszköz, mint az **AreaCopa**, amely automatikusan elkészíti a forgási tervet és a mérkőzések beosztását.
A Funino egyben természetes fő rész egy kevés eszközt igénylő bemelegítés után. Erről a [15 perces, eszközök nélküli bemelegítésről](https://areacopa.com/hu/hu/blog/bemelegites-u11-eszkozok-nelkul) szóló útmutatóban olvashatsz, amely az U6-tól az U11-ig egyaránt használható.
[Létrehozom az első Funino-fesztiválomat 5 perc alatt](https://areacopa.com/hu/tournaments/new?utm_source=agent&utm_medium=markdown&utm_campaign=funino-trainerleitfaden)
## Letölthető gyakorlatkártyák
Két nyomtatható PDF, amelyet magaddal vihetsz az edzőpályára. **Az ellenőrzőlista** az egyoldalas gyorssegédlet: az előkészítés lépései és mind a nyolc játékforma tömör kulcsmondatlistával. Akkor jó, ha már ismered a Funinót, és csak emlékeztető kell.
**A munkafüzet** a tizenkét oldalas változat, kártyánként egy pályaábrával. Oldalanként egy kártya, középen az ábra, alatta a számozott edzői kulcsmondatok. Tűzd a csíptetős táblára, és magyarázat közben rögtön a szemed előtt lesz a felállás és a futások útvonala.
## Források
**Elsődleges források: Wein (a FUNiño módszertana)**
- Wein, Horst (2011). _Spielintelligenz im Fußball — kindgemäß trainieren._ 4., átdolgozott és bővített kiadás. Aachen: Meyer & Meyer.
- Wein, Horst (2006). „Mehr Spielintelligenz!” In: _fußballtraining_ 5+6/2006, 56–62. o.
**A német szövetség (DFB) szabályozása (2024/25-ös reform)**
- Deutscher Fußball-Bund (2024. szeptemberi állapot). _Wettbewerbsformen im Kinderfußball._ Frankfurt am Main: DFB Entwicklung Vereine, Ehrenamt und Spielbetrieb.
**Sporttudományi források (játékintelligencia, kondicionálás, terhelés)**
- Memmert, Daniel (2011). _Vermittlung von Spielfähigkeit._
- Schmoll, Simon (2020). _Athletiktraining im Nachwuchsfußball._ Mesterszakos szakdolgozat, Potsdami Egyetem (Németország). (Hoff, Wisloff, Engen, Kemi & Helgerud 2002 munkáját idézi a kisjátékok HRmax-küszöbéről.)
- Gualtieri, Antonio (2025). _High-Speed Running and Sprinting in Football._ PhD-értekezés. (Dalen et al. 2019 és Casamichana, Bradley & Castellano 2018 munkáját idézi a kisjátékok terhelésszabályozásáról.)
**Lochmann / Erlangeni Egyetem, Németország (Wettkampfsystem 4.0)**
- Akdag, Murat; Poimann, Dino; Czyz, Titus; Lochmann, Matthias (2016a). _The Impact of Competition Mode and Coaching on Physical Load in Youth Football._ In: 6. Internationale Teaching Games for Understanding Konferenz × 10. dvs-Sportspiel-Symposium 2016, Köln. Hamburg: Feldhaus Czwalina, 258. kötet, 179. o.
- Akdag, Murat; Poimann, Dino; Czyz, Titus; Lochmann, Matthias (2016b). _The Impact of Competition Mode and Coaching on the Amount of Actions in Youth Football._ Ugyanott, 178. o.
- Lochmann, Matthias (2015). _Wettkampfsystem 4.0 — Strukturinnovationen zur nachhaltigen Sicherung der internationalen Wettbewerbsfähigkeit des deutschen Fußballs._ A dvs labdarúgó-bizottságának 2015-ös éves konferenciája, Erlangen.
**Edzőképzés (a német edzőképzés vonala)**
- Halemeier, Maik (2018). _Spielidee für den Spielaufbau und die Fortsetzung des Spiels._ In: BDFL (szerk.), _Internationaler Trainer-Kongress 2018 Dokumentation_, 30–33. o.
- Kolodziej, Christian (2018). _Integriertes vs. isoliertes Athletiktraining im Leistungsfußball._ Ugyanott, 34–36. o.
**Nemzetközi szövetségek (2025/26-os állapot)**
- Real Federación Española de Fútbol (2025). _Bases de competición 2025/26._ Madrid: RFEF.
- The Football Association (2025). _FutureFit — Updates to grassroots youth football in England._ London: The FA. Bevezetés: 2026/27.
- Fédération Française de Football (2025). _Foot Animation U7/U9/U11_, szabályzati dokumentumok, 2025/26.
- US Soccer (2017). _Player Development Initiatives._ Kisjátékos sztenderdek 2017 augusztusa óta.
**Iparági adatok (kis létszámú játékformák, labdaérintések)**
- FRANdata (2024). _Small-Sided Soccer: Final Updated Report._ A labdaérintések iparági mérése, 4:4 és 11:11 összevetésében.
---
Source: https://areacopa.com/hu/blog/funino-edzoi-utmutato