--- title: "Labdakezelés fejlesztése a fociban: labdaátvétel, első érintés és a 3 lépcső az ellenfél nyomásáig" description: "Labdakezelés az utánpótlásban: miért kezdődik az első érintés a labda érkezése előtt, három gyakorlat méretekkel, a hibatáblázat, és hogy melyik korosztályban mi van soron." datePublished: 2026-07-14 tags: - technik - ballkontrolle - ballannahme - jugendfussball - trainingsmethodik - checklist --- Képzelj el egy teljesen hétköznapi jelenetet. A játékosod a félterületen áll, a passz már úton van, a hátában lévő ellenfél pedig sprintelni kezd. Nem azért, mert elérhetné a labdát. Hanem azért, mert arra vár, hogy a labda elpattanjon a lábról. Ez nem véletlen. A védőknek szóló edzői anyagokban a rossz első érintés külön kiváltó jelként szerepel: az ellenfél technikai hibáját nem kivárják, hanem **megelőlegezik**. Az ellenfelet arra képezték, hogy pontosan azt a pillanatot vadássza, amelyről ez a cikk szól. Sokan azt hiszik, a labdakezelés szorgalmi feladat, amelyet néhány bójával le lehet tudni. Pedig ez az egész játék legtöbbet támadott pillanata. Ez az útmutató megmutatja, miért kezdődik az első érintés már **azelőtt**, hogy a labda megérkezne. Felépíti a három lépcsőt az ellenfél nyomásáig, elhelyezi, hogy melyik életkorban mi van soron, és megnevezi azokat a hibákat, amelyeket a pálya széléről tényleg ki tudsz javítani. ## Miért esett a labdánál töltött idő 2,9-ről 0,9 másodpercre Az egy akcióra jutó átlagos labdabirtoklási idő nyolc év alatt a harmadára csökkent. Ami régen technikának elég volt, ma már kevés. A német szövetség (DFB) már 2006-ban leírt egy mondatot, amelyet ma is alig vesz valaki komolyan: a korábban szokásos „megállítom, felnézek, játszom” régen elavult. Ma egy támadónak a másodperc töredéke alatt, a legszűkebb területen, aktívan zavaró ellenfelek között kell uralma alá vonnia a labdát. Akkor ez szónoklatnak hangzott. Azóta megvan hozzá a mérés is. A német válogatottban az egy akcióra jutó átlagos labdabirtoklási idő a 2006-os világbajnokságon **2,9 másodperc** volt. A 2014-es világbajnokságon **0,9 másodperc**. Három másodperc valaha elég volt arra, hogy a játékos átvegye a labdát, felemelje a fejét, körülnézzen, és csak utána döntsön. Egy másodperc erre nem elég. Egy másodperc alatt megtörténik az első érintés, és addigra a döntés már megszületett. Aki csak az átvétel után kezd gondolkodni, elkésett. Az edzésedre nézve ez valami kellemetlent jelent. Gondolj a klasszikus gyakorlatra: a gyerek teljes nyugalomban átveszi a labdát, megszelídíti, felnéz, és passzol. Ilyen helyzet a mérkőzésen már nincs. ## A labdakezelés a labda érkezése előtt kezdődik A labdavesztések több mint fele a fejben keletkezik, nem a lábon. Aki csak a technikát javítja, a tünetet kezeli. Most jön az a mondat, amely a legtöbb edzőt bosszantja. Jól alá van támasztva: **a fociban a labdavesztések több mint 50 százaléka észlelési vagy döntési hiba, nem a mozdulat hibája.** A labda elpattan, és mindenki a lábat nézi. Pedig a hiba már két másodperccel korábban megtörtént. A mögötte álló mechanizmust alaposan megvizsgálták. A legjobb játékosok folyamatosan forgatják a fejüket, hogy tájékozódjanak, mielőtt a labda megérkezik. Egy belső középpályás átlagosan **másodpercenként 0,53-szor** néz körül. A labda érkezése előtti tíz másodpercben tehát nagyjából ötször pillant körbe. Xavinál ez **másodpercenként 0,83** volt, vagyis körülbelül másfélszer annyi, mint az átlag. A döntő azonban nem a mennyiség, hanem az **időzítés**. Aki akkor fordítja el a fejét, amikor a labda már úton van, szem elől téveszti a labdát, és ezzel maga idézi elő az átvételi hibát. Fordítva helyes: akkor kell körülnézni, **amíg a labda még a passzolónál van**. Így a játékos már azelőtt tudja, hová kell mennie az első érintésnek, hogy a labda elérné. > **Tip:** Ez az az egy edzői pont, amelyet azonnal beépíthetsz, és semmibe sem kerül. Ne azt kiabáld többé, hogy „Labda!”, hanem azt, hogy „Nézz körül, mielőtt megérkezik!” És minden passzgyakorlatban követeld meg, hogy a labdát fogadó játékos szóval és szemkontaktussal, aktívan kérje a passzt, ne tétlenül várjon rá. Ezzel az is világos, miért kezeli csak a tünetet az az edző, aki kizárólag a lábat javítja. A technika dönti el, hogy tisztán áll-e a labda. Az észlelés dönti el, hogy egyáltalán kerülhet-e a megfelelő helyre. ## Cselezés vagy labdakezelés? A különbség egy mondatban Cselezésnél sok labdaérintést akarsz. Labdakezelésnél a lehető legkevesebbet. Az edzői utasítások éppen ellentétesek. Sok edző egy kalap alá veszi a kettőt, és a tévedés érthető, hiszen mindkettő „valamiféle technika a labdával”. A szövetségek nagyon pontosan szétválasztják, és ha ránézel az edzői utasításokra, rögtön látod, miért. Cselezésnél az utasítás így szól: szoros labdavezetés, minden lépésre egy érintés, minél több érintés. Labdakezelésnél így: már az első érintéssel a kívánt irányba tedd magad elé a labdát, vagyis minél **kevesebb** érintés. Ebből olyan képlet lesz, amelyet meg tudsz jegyezni: > **A cselezés azt jelenti: a labda már nálam van, és sok érintést akarok. > A labdakezelés azt jelenti: a labda éppen érkezik, és a lehető legkevesebbet akarom.** A svájci labdarúgó-szövetség technikai koncepciója fának rajzolja meg az összefüggést. Az **első labdaérintés a gyökér**. Négy ág nő ki belőle: a cselezés, a passz, a kapura lövés és a fejelés. Minden technikai cselekvés ezzel az egy pillanattal kezdődik, és gyakran már ez eldönti, hogy az egész akció sikerül-e. Ez a cikk a gyökérrel foglalkozik. Ha a cselezés ágán akarsz dolgozni, a hozzá illő gyakorlatokat a [cselezőgyakorlatok U9, U10 és U11 korosztálynak](https://areacopa.com/hu/hu/blog/cselezes-gyakorlatok-u9-u10-u11) című cikkben találod. ## A két felület, amely a gyerekfociban számít Lapos labdákhoz elég a belső és a külső. Mindkettőhöz világos edzői pontok tartoznak, és mindkettővel az ellenféltől elfelé kell játszani. Keringenek áttekintések hat vagy hét érintőfelülettel. A gyerek- és utánpótlásfociban ez túl sok. Amíg a labdák laposan érkeznek, kettőre van szükséged. **Belső.** A játékos közvetlenül a támaszkodó lába mellett veszi át a labdát. Az első érintésnél a lába kissé enged, hogy a labda ne pattanjon le róla. A lábujjait kissé megemeli, különben a labda átgurul a lábfején, vagy felpattan. És a legfontosabb: a labdát **az ellenféltől elfelé, a szabad területre** viszi, nem pusztán megállítja. **Külső.** A játékos oldalra, a támaszkodó lábtól elfelé viszi magával a labdát. Ehhez a lábfejét befelé fordítja, a lábujjai felfelé néznek. Ezt a változatot jól össze tudja kötni egy testcsellel, mert a teste amúgy is az új irányba dől. Ehhez jön három tanács, amely mindkét felületre érvényes, és amelyet a svájci szövetség így fogalmaz meg: - **Legyél a talpad elülső részén**, hogy gyorsan tudj cselekedni. - **Időben építsd fel a testfeszességet**, ne csak az érintés pillanatában. - A labdát **egyetlen folyamatos mozdulattal** vidd tovább, ne két lépésben. > **Info:** A mell, a comb és a fej később jön. A szövetségek gyerekeknek szóló edzésanyagai szinte kizárólag lapos labdákkal foglalkoznak, és jó okkal: aki a lapos labdát nem viszi tovább tisztán, a magasat végképp nem fogja uralni. ## A 3 lépcső az ellenfél nyomásáig Előbb a mozdulat ellenfél nélkül, aztán tér- és időnyomás alatt, és csak legvégül valódi ellenféllel szemben. Aki lépcsőt ugrik át, a káoszt gyakorolja. Az edzéstudomány és a szövetségi gyakorlat itt ugyanazt mondja, csak más szavakkal. A játékos először megtanulja a mozdulatot. Aztán a térhez és az időhöz igazítja. És csak a végén védi meg az ellenféllel szemben. A német szövetség (DFB) a gyakorlatok kiválasztásának sorrendjeként fogalmazza meg: ellenfél nélkül, aztán ellenféllel létszámfölényben, végül játékformában. A hiba, amelyet szinte mindenki elkövet, a második lépcső átugrása. Tíz perc passzolás párban, utána egyből a záró játék. A híd hiányzik. ### 1. lépcső: a mozdulat ellenfél nélkül A labda érkezik, az első érintés megadott irányba megy. Nincs ellenfél, nincs időnyomás, viszont van egy világos előírás. A DFB ehhez egy kis négyzetet használ középen, amelybe a játékos befut. Az edzői pontok itt fontosabbak, mint maga a gyakorlat: - A négyzetbe futás közben a játékos vegye fel a **szemkontaktust** a passzolóval, és **időben, szóval kérje** a passzt. - A labdát lehetőleg egyből a megadott mozgásirányba vigye tovább. - A labdaátvétel után **emelje fel a tekintetét a labdáról**, tájékozódjon, és térjen ki a szemből érkező játékos elől. A svájci szövetség minden gyakorlatot ugyanarra a három lépésre épít: **nyitott kezdés, gyakorlás, versengés**. Először a gyerekek kipróbálhatják, aztán pontosabbá válik a forma, a végén pedig verseny lesz belőle. Ez nem kerül több időbe, csak rendbe szedi azokat a perceket, amelyek amúgy is megvannak. ### 2. lépcső: tér és idő Most megjelenik a nyomás, de ellenfél még nincs. A játékosnak mozgás közben kell átvennie a labdát, és a következő akció már vár rá. Pontosan ez a híd hiányzik a legtöbb edzésből. A gyakorlat attól ilyen jó, hogy a játékosnak a passza után **nincs szünete**. Azonnal újra meg kell mutatnia magát, azonnal újra észlelnie kell, azonnal újra fel kell dolgoznia a labdát. Könnyítésként a belső négyzetben egyetlen labdával kezdj, hogy a gyerekek megértsék a futás és a passz útvonalát. Ha növelni akarod a nyomást, a végére odateszed a kapura lövést. És itt jön egy szabály, amely az egész cikket egy pontba sűríti: **kapásból lőni tilos.** Mindig ki kell kényszeríteni az irányított átvételt. A kapáslövés tilalmának oka egyszerű: tíz gólból kilenc a tizenhatoson belül születik, nagy idő- és ellenfélnyomás alatt. A támadónak ott **kevés érintésből** kell befejeznie. Az első érintésnek tehát a mozgás irányába kell mennie, hogy a második már a lövés lehessen. Ez a forma pontosan ezt gyakoroltatja. ### 3. lépcső: az ellenféllel szemben Csak most zavarhat valódi ellenfél. A DFB ehhez tudatosan **létszámfölényt ad a támadóknak**, hogy a technika ne omoljon össze azonnal: 3 az 1 ellen, 4 a 2 ellen, és csak később a szabad játék. Ha ezen a ponton több változatra van szükséged, megtalálod őket a [bemelegítésre való rondováltozatok](https://areacopa.com/hu/hu/blog/bemelegito-gyakorlatok-u12-rondo) között. Ha pedig csak egy fél pályád vagy egy kis termed van, a lépcsők ott is működnek: [edzés kis területen](https://areacopa.com/hu/hu/blog/edzes-kis-teruleten). Egyébként a szűk tér az első érintés természetes iskolájának számít, ezért ajánlják olyan gyakran a futsalt. Ebből leginkább a labda fizikája bizonyított: a futsallabda két méter magasról leejtve csak 50–65 centiméterre pattan vissza, amit nagyjából 30 százalékkal kisebb pattanásként szoktak megadni. Azt viszont alig vizsgálták, hogy ez közvetlenül átvihető-e a nagypályás focira. Erről bővebben a [futsalról szóló útmutatóban olvashatsz, amely fociedzőknek készült](https://areacopa.com/hu/hu/blog/futsal-az-utanpotlasban). ## Melyik életkorban mi van soron Attól, hogy minden gyereknek saját labdája van, egészen az időnyomás alatt kikényszerített irányított átvételig. Az ellenfél nyomása az évek során egyre fiatalabb korba került. A beosztás a német szövetség (DFB) edzésanyagaira támaszkodik, nem MLSZ-előírás: iránytűnek használd. | Korosztály | A labdakezelés súlypontja | Konkrét előírás | | ------------ | --------------------------------- | ----------------------------------------------------------------------------------- | | U6/7 és U8/9 | Labdaérzék sok ismétléssel | Minden gyereknek saját labda, sok érintés, a lapos passz mint átadás | | U10/11 | Célirányos átvétel és továbbvitel | Átvételi négyzet, az első magas labdák emelésből, az első párharcok az átvétel után | | U12/U13 | A technika megszilárdítása | Passzsorozatok, labdakezelés időnyomás alatt, tiszta ismétlés | | U14/U15 | Labdakezelés nyomás alatt | Egyérintős játék tilos, az irányított átvétel kötelező, nagy tempó | Akkor lesz érdekes, ha két DFB-dokumentumot egymás mellé teszel. A szövetség **2006-ban** azt ajánlotta, hogy a labdakezelés technikáit csak **U12/U13-tól** szilárdítsuk meg módszeresen. A **mai** edzésanyagok az **U10/11-es korosztályban** már összekapcsolják a labdakezelést a párharccal: átvétel, és azonnal 1 az 1 ellen. Az ellenfél nyomása tehát nagyjából húsz év alatt egy teljes korosztállyal lejjebb került. Ez nem ellentmondás, hanem alkalmazkodás egy felgyorsult játékhoz. Rád nézve ez azt jelenti: ha az U10/11-es csapatodban az átvétel után még soha nem volt ellenfél a játékos hátában, le vagy maradva a mai szinthez képest. > **Warning:** Az ellenfél ettől még csak az első és a második lépcső után jön. A „korábban” nem azt jelenti, hogy „azonnal”. Az az U10/11-es csapat, amely még nem tudja a mozdulatot, a párharcban csak azt tanulja meg, hogy a technika nem működik. ## A leggyakoribb hibák, és hogyan javítsd őket Öt hibakép szinte mindent lefed, amit a pálya széléről látsz. A legsúlyosabb az, amelyet a gyerekek éveken át begyakoroltak. Van egy hiba, amely minden másnál többet nyom a latban, mert belenevelték a gyerekekbe. A fociban a gyerekek nagyon gyakran azt tanulják meg, hogy a labdát **holtra állítsák**, amíg mozdulatlanul nem fekszik a talpuk alatt, ahelyett hogy azonnal a játék irányába vinnék tovább. Ha egy játékos ezt a mintát egyszer magáévá tette, a jó első érintést már csak nehezen lehet kialakítani. Megéri tehát el sem kezdeni. | Amit látsz | Ami mögötte van | Amit mondasz vagy megváltoztatsz | | ----------------------------------------- | ---------------------------------------- | ------------------------------------------------------------------ | | A labda elpattan a lábról | A láb túl merev, nem enged az érintésnél | Engedj az érintésnél, a lábujjakat kissé emeld meg | | A labda átgurul a lábfejen | A lábujjak lefelé lógnak | Emeld meg a lábujjakat, rögzítsd a lábfejet | | A labda holtan fekszik a talp alatt | Holtra állítás, belenevelt minta | Tiltsd meg a kapáslövést, követelj átvételt egy megadott irányba | | A játékos az ellenfél felé viszi a labdát | Nincs tájékozódás az átvétel előtt | Nézz körül a labda előtt, a labdát az ellenféltől elfelé vidd | | A tekintet a labdára tapad | A fej lent marad, nincs folytatás | Az érintés után emeld fel a tekinteted, és keresd a következő utat | A hatodik utasítás helyett pedig egy kérdés. A DFB a válasszal együtt adja meg, és gyerekeknél jobban működik bármilyen magyarázatnál: > **„Miért olyan fontos, hogy a labdát a futásod irányába vidd tovább?”** > Először: az ellenfélnek sokkal nehezebb megtámadnia a labdát. Másodszor: a felzárkózó ellenfelek túl későn érkeznek ahhoz, hogy még közbeavatkozzanak. > **Tip:** Egy részlet, amely fölött szinte mindenki átsiklik: a gyengébbik lábra a mérkőzésen főleg az átvételnél van szükség. Azoknak az akcióknak, amelyeket a profik a gyengébbik lábukkal hajtanak végre, nagyjából 42 százaléka **labdaátvétel**, ez a legnagyobb kategória mind közül. Aki a gyengébbik lábat akarja fejleszteni, az tehát nem a lövésnél fejleszti, hanem az első érintésnél. ## Mennyit szabad egyáltalán utasítanod? Kevesebbet, mint gondolnád. A bemutatás többet ér a magyarázatnál, a kérdés az utasításnál, és a leghangosabb edző ritkán a legjobb. Ebben minden forrás egyetért, szövetségtől és korosztálytól függetlenül: **kevesebb utasítást.** A német szövetség (DFB) a gyerekfoci alapelveként nevezi meg, hogy a kívülről érkező ingereket a lehető legkevesebbre kell csökkenteni, hogy a gyerekek saját megoldásokat találjanak. A bajor labdarúgó-szövetség előírja a gyerekmérkőzéseket kísérő felnőtteknek, hogy csak a szünetekben adjanak tanácsot, játék közben ne. Egy gyakorlatból származó edzői jegyzet pedig minden diplomácia nélkül fogalmaz: semmi ordítozás, semmi megszakítás nélküli utasítgatás, semmi üvöltő edző. Hogy ez miért van így, azt a DFB már 2006-ban józanul megmagyarázta: az edző monológjai a helyes viselkedésről csak korlátozottan hatnak. A gyerekek egy pillanatig követni tudják őket, de nem teszik magukévá. A következő hasonló helyzetben visszaesnek a régi mintába. Helyette három eszköz működik: 1. **Bemutatni, nem magyarázni.** Egy megmutatott mozdulat többet mond három mondatnál. Különösen az első érintésnél, ahol millimétereken és időzítésen múlik minden. 2. **A kimerevítés.** Megállítod a helyzetet, mindenki ott marad, ahol van, és utána **a játékos** magyarázza el, miért cselekedett így. Nem te. 3. **Ne javíts túl sokat.** Egy gyerek gyakorlatonként egy pontot tud megvalósítani, nem négyet. Válassz ki egyet. ## Mit mutatnak valójában a számok A technika jobban előre jelzi a pályafutást, mint a gyorsaság. A terület legnépszerűbb számának viszont nincs forrása, és ezt jó tudni. A technikai edzés mellett szól egy erős érv, és a legnagyobb német tehetségvizsgálatból származik. Közel 23 000 tizenkét évest mértek fel, és nagyjából kilenc évvel később megnézték, kinek sikerült valóban. A technikai képességek **jobban előre jelezték** a későbbi sikert, **mint a gyorsaság**. És most jön az a rész, amelyet máshol senki sem ír oda: ugyanennek a vizsgálatnak az **önálló** labdakezelési tesztje csak **kis** hatást mutatott. Erősebb volt a cselezés és a technikai összérték. A labdakezelés tehát nem varázsital. Egy építőelem, amelynek a hatása csak a többivel együtt mutatkozik meg. Három további pont, amelyben őszinte akarok lenni, mert a témáról szóló szinte minden cikkben hibásan szerepel: **A híres labdaérintés-szám nincs alátámasztva.** Mindenhol azt olvasni, hogy 4 a 4 ellen egy játékosnak nagyjából 270 labdaérintése van, 11 a 11 ellen pedig csak 22. Ez a szám egy piaci jelentésből származik, elsődleges forrás nélkül. A kutatások valódi állása árnyaltabb: az érintések számát nem a játékosok száma hajtja, hanem az **egy játékosra jutó terület**. **Az érintéskorlát pedig nem pusztán technikai szabályozó.** Növeli a részvételt, vagyis az egy játékosra jutó passzok számát. Ugyanakkor növeli a rossz passzok és a labdavesztések számát is, annál erősebben, minél szigorúbb a korlát. U14 alatt az egyérintős korlát ezért többe kerül, mint amennyit hoz. Ráadásul felviszi a pulzust és a laktátszintet, tehát erőnléti előírás is egyben. Hogy ez miért értékteleníti el az amatőr foci legkedveltebb nehezítési módját, arról a [nehézségi fok hat szabályozójáról szóló cikk](https://areacopa.com/hu/hu/blog/donteshozatali-gyorsasag-foci) ír. **A technikai beavatkozások bizonyítékai pedig gyérek.** Alig valaki mérte meg tisztán, mit változtat valójában a labdakezelésen egy néhány hetes technikai program. Ez nem azt jelenti, hogy a technikai edzés nem használ. Azt jelenti, hogy senki sem tudja komolyan megmondani, mennyit. A kis létszámú játék ettől még helyes marad, és a fenti gyakorlatok is. Csak az indoklás változik. Nem a kitalált szám teszi őket helyessé, hanem a kisebb terület: ott egy játékosra több olyan helyzet jut, amelyben egyáltalán sor kerül első érintésre. ## Miből veszed észre, hogy működik Három dolgot stopper és mérőeszköz nélkül is meg lehet figyelni. Az elsőt már azelőtt látod, hogy a labda egyáltalán a lábhoz érne. A technikai edzésnek értékelési gondja van: valahogy mindig jobbnak érződik. Ez kevés. Három dolgot minden edzésen megfigyelhetsz úgy, hogy semmit sem kell hozzá beszerezned. **Számold a fejfordításokat.** Válassz ki egy játékost, és figyeld tíz másodpercig, mielőtt megkapja a labdát. Hányszor fordítja el a fejét? A legjobb játékosok ebben az ablakban nagyjából öt pillantásig jutnak. A te fiataljaid nulláról vagy egyről indulnak. Ez az a szám, amely elsőként változik, jóval azelőtt, hogy a technika jobbnak látszana. **Számold az érintéseket a következő akcióig.** Rondóban vagy egy passzgyakorlatban: hány érintésre van szüksége a játékosnak az átvétel és a továbbjátszás között? Három érintés lassított felvételű labdavesztés. Ha a háromból kettő lesz, valami elmozdult. **Számold a közvetlenül az átvétel utáni labdavesztéseket.** Nem az összes labdavesztést, csak azokat, amelyeknél a labda az első érintésnél elpattan a lábról, vagy holtan ott marad. Jegyezd fel a számot két edzőmérkőzésen, hat hét különbséggel. > **Warning:** Egy őszinte megszorítás ehhez: az amatőr szintre nincs olyan bevett, normaértékekkel ellátott labdakezelési teszt, amelyet egyedül értelmesen el tudnál végezni. Amit kapsz, az megfigyelés, nem mérési eredmény. Ez még így is mérhetetlenül több, mint a megérzés, amellyel a legtöbb egyesület dolgozik. ## Letölthető ellenőrzőlista Egy megfigyelőlap, amelyen játékosonként bejelölöd, hogy az 5 hibakép közül melyiket mutatja, mindegyik mellett a hozzá illő javítással. Hozzá a három gyakorlat méretekkel és edzői kulcsszavakkal, a rondo mint harmadik lépcső, a korosztályos beosztás és a megfigyelési szempontok – nyomtatható, zsebben elférő PDF-ben. ## Menetrended a következő hetekre Egy szabály, egy edzői pont, három lépcső. Ennél több nem kell ahhoz, hogy az első érintés láthatóan megváltozzon. Kezdd kicsiben, különben semmi sem történik. A következő edzésen **egyetlen szabályt** vezess be: nincs kapáslövés, nincs egyérintős passz, a labdát először mindig tovább kell vinni. Ez a szabály egymagában eltünteti a holtra állítást, mert lehetetlenné teszi. Vigyél mellé **egyetlen edzői pontot** a pályára: „Nézz körül, amíg a labda még a passzolónál van.” Nem utána. Aztán a hetek során építsd fel a három lépcsőt. Először az átvételi négyzet, ellenfél nélkül, amíg a mozdulat nem megy biztosan. Utána a kettős négyzet és a kapura lövés, hogy szűkös legyen a tér és az idő. És csak ezután a rondo, amelyben két védő pontosan arra a pillanatra les, amelyről végig szó volt. Ha ez megvan, először nem a technikán látod, hanem valami máson: a játékosaid elfordítják a fejüket, mielőtt a labda megérkezik. Innentől az átvétel szinte magától javul. Azt pedig, hogy a mérkőzésen is megjelenik-e, nem az edzés mutatja meg, hanem a tétmérkőzés. Egy torna a legőszintébb vizsgája az új első érintésnek, mert ott senki sincs tekintettel senkire. [Megtervezem a felkészülési tornámat](https://areacopa.com/hu/tournaments/new?utm_source=agent&utm_medium=markdown&utm_campaign=ball-control-first-touch) --- Source: https://areacopa.com/hu/blog/labdakezeles-labdaatvetel-foci