Piros mezes utánpótlás-játékos lány sprintel előre a labdával egy átmenet közben, mögötte három kék mezes ellenfél életlenül, visszazárás közben látszik.
Taktika és játék

Átmenetek az utánpótlásban: a labdabirtoklás-váltás utáni másodpercek

Átmenetek az utánpótlásfociban: labdaszerzés után azonnal előre, labdavesztés után azonnal rá, három gyakorlattal az U10–U15-nek, holnaptól bevethetők.

Frissítve 11 perc olvasás

Röviden

  • Horst Wein szerint utánpótlás- és amatőrmeccseken a két csapat általában percenként nagyjából ötször veszíti el a labdát. Ökölszabályunk: használd ki az utána jövő 3 másodpercet.
  • A-fázis, labdaszerzés után: az első pillantás és az első passz előre megy; a biztonsági hátrapassz ebben a pillanatban megöli a kontrát.
  • B-fázis, labdavesztés után: a legközelebbi játékos azonnal rámegy, a többiek felzárnak, ahelyett hogy mindenki hátrafutna.
  • Az idősebb korosztályoknak négy bekiáltás elég: Fel a fejjel, Előre, Azonnal rá, Együtt; az U10–U12-nél csak a Fel a fejjel és az Azonnal rá.
  • Az átmenet nem egyszer kipipálható edzéscél, hanem reflex, amely négy-hat hét alatt alakul ki, és a gyors, előre irányuló akciók arányán mérhető.

Labdaszerzés a középpályán. A hatosod odatette a lábát, a labda a szélsőd elé gurul. Ő azonban nem néz azonnal előre, hanem megfordul, keresztben visszapasszol, az ellenfél felzár, és jön a második labdavesztés. A másik oldalon ugyanez történik: elveszítitek a labdát, senki sem megy rá azonnal, az ellenfél hármat passzol, és kontrából gólt kaptok.

Mindkét esetben az első másodpercek döntik el, merre billen a játék. A labdabirtoklás-váltás utáni pillanatot a futballban az átmenet pillanatának nevezik, és tapasztalatunk szerint az utánpótlásban sok csapat elajándékozza. Nem azért, mert taktikailag buták lennének. Hanem azért, mert senki sem mondta el nekik, minek kell ezekben a másodpercekben történnie.

Az átmenet a futballban azt jelenti: labdaszerzés után a csapat azonnal támad, labdavesztés után azonnal védekezik, mielőtt az ellenfél rendeződne.

Az első másodpercek a labdabirtoklás-váltás után

Az átmenet a labdabirtoklás-váltásra adott válasz: vagy megszerzitek a labdát, vagy elveszítitek, és a csapatnak mindkét esetben azonnal át kell állnia. Az utánpótlásfociban mérkőzésenként rengeteg labdabirtoklás-váltás van. Horst Wein edzőképző szerint az utánpótlás- és amatőrmérkőzéseken megszokott, hogy a két csapat percenként nagyjából ötször veszíti el a labdát, pedig ebből a percből a labda csak körülbelül 40 másodpercig van játékban. Minden alkalommal megnyílik egy rövid ablak, amelyben az ellenfél rendezetlen. Akinek ezekben az első másodpercekben világos teendője van, megnyeri a pillanatot. Aki habozik, elveszíti.

Az edzésen három másodperccel számolunk: nagyjából eddig nem rendeződik az ellenfél egy labdabirtoklás-váltás után. Rögzített, mért határ ez nem. A három másodperc a mi ökölszabályunk, hogy a gyerekeknek kézzelfogható céljuk legyen.

Hogy ez számít-e, azt legalább részben mérni lehet. Nick Howell és munkatársai a Premier League 2, az angol U21-es bajnokság 367 mérkőzését elemezték: a győztes csapatok átlagosan 149 előrepasszt adtak mérkőzésenként, a döntetlent játszó vagy vesztes csapatok 144-et. Hátrapasszt azonban a győztesek is többet adtak (74, szemben 69-cel). A tanulmány modelljében az előrepasszok nem maradtak meg önálló tényezőként; ott többek között a kaput eltaláló lövések, a hátrapasszok és a labdaszerző közbelépések jártak együtt nagyobb győzelmi eséllyel, az utolsó harmadba adott passzok pedig kisebbel. Azt, hogy az előrepasszok közvetlenül labdaszerzés után születtek-e, a tanulmány nem vizsgálta. A hátrapassz tehát nem eleve rossz. Hogy labdaszerzés után az első passz előre menjen, az az A-fázisra vonatkozó edzői szabályunk, nem ennek a tanulmánynak az eredménye.

A profi futballban az azonnali átmenet régóta szilárd alapelv, főleg labdavesztés után. „A világon egyetlen irányító sem lehet olyan jó, mint egy visszatámadási helyzet”, idézik Jürgen Kloppot. Az utánpótlásban ugyanez az alapelv érvényes, csak a megvalósításnak kell egyszerűbbnek lennie. Az U10–U15-ös játékosoknak nem taktikai tábla kell, hanem két világos reflex.

Mit jelent valójában az „átmenet”: két fázis, egy elv

Mindössze két helyzet van, amelyben váltani kell.

A-fázis, labdaszerzés. A csapatod megszerezte a labdát. Az ellenfél még támadásban áll, köztetek és az ellenfél kapuja között szabad a terület. Az A-fázis szabálya: az első pillantás és az első passz előre megy. Aki megszerzi a labdát, az első fél másodpercben felnéz, nem a saját lábát figyeli. Az első érintés vagy passz pedig mélységbe megy, nem biztonságból hátra. A biztonsági hátrapassz ebben a pillanatban megöli a kontrát. Horst Wein azt írja, hogy a mélységi passz közvetlenül a labdaszerzés után sikerül a legkönnyebben.

B-fázis, labdavesztés. A csapatod elveszítette a labdát. Itt gyorsan megfordul a játék, mert a labdavesztés pillanatában többnyire fel vagytok tolódva. A B-fázis szabálya: a legközelebbi játékos azonnal rámegy, a többiek felzárnak. Nem hátrafutni. A támadók is azonnal védekezésre váltanak labdavesztés után, „anélkül, hogy közben szünet keletkezne”, ahogy Horst Wein megfogalmazza. Nyomás a labdás játékoson, zárjátok a passzsávokat, és ha nagyjából öt másodperc alatt nem szereztétek vissza a labdát, újra rendeződtök. Ezt a fázist visszatámadásnak is nevezik; hogy az U13-as és U14-es csapatoddal hogyan edzed három konkrét gyakorlattal, azt külön cikkben találod.

A B-fázisnál az a fontos, hogy nem a labdavesztés pillanatában kezdődik, hanem előtte. Ha a támadásbiztosítás már a labdavesztés előtt áll, megvannak az első másodperceitek a nyomásra, és nem kell az ellenfél után loholnotok. A két téma összetartozik. Hogy 9 a 9 ellen melyik alapfelállás adja ki ezt a lépcsőzést, azt a 9 a 9 elleni felállás az U12/U13-ban című cikk mutatja meg.

Két reflex, egy elv: használd ki az első másodperceket, mielőtt az ellenfél rendeződik.

Az átmeneti ablak a labdabirtoklás-váltás után

Minden labdabirtoklás-váltás rövid ablakot nyit. Két világos reflex dönti el, hogy a csapatotok kihasználja-e a pillanatot, vagy elveszíti.

Labdabirtoklás-váltásLabdaszerzésLabdavesztés3 mpAblakA-fázis: cselekedj előre1.Fel a fejjel, tekintet előre2.Az első passz mélységbe megyKontra vagy gólhelyzetB-fázis: reagálj azonnal1.A legközelebbi azonnal rámegy2.A többiek felzárnak, tömörítenekLabda vissza vagy rendeződésAki kihasználja a 3 másodpercet, megnyeri a pillanatot. Aki habozik, elveszíti.

Saját ábra; a két reflex Wein (2012) nyomán

Az alábbi három gyakorlat mind ugyanezekkel a reflexekkel dolgozik. Horst Wein azt írja, hogy aki általános gyakorlatokkal és speciális átmeneti játékokkal készült fel, annak több tapasztalata van a gyors átállásban, és gyorsabban változtat a viselkedésén, mint egy kevésbé tapasztalt játékos.

Gyakorlataink formájában a német szövetséget, a DFB-t követjük. A DFB az „azonnali átmenetet mindkét irányban” azok közé az alapelemek közé sorolja, amelyeket a gyerekeknek és fiataloknak a játékformáiban újra meg újra át kell élniük. Ezért mindhárom gyakorlatot játékformaként építettük fel, nem elszigetelt drillként.

1. gyakorlat: 4 a 4 ellen 5 másodperces kontraszabállyal

Ez az alapgyakorlatod a támadó átmenethez.

Az 1. gyakorlat felépítése: 4 a 4 ellen 5 másodperces kontraszabállyal

25 × 30 m-es pálya, alapvonalanként két minikapu. Labdaszerzés után 5 másodperc a befejezésig, különben az ellenfélé a labda. A gól duplán számít.

A1A2A3A4B1B2B3B45 mpAblakA gól duplán számítLabdaszerzés után: 5 másodperc a befejezésigAlapvonalanként két minikapu

Felépítés: 25 × 30 méteres pálya, mindkét alapvonalon két minikapu. Két csapat, egyenként négy játékossal. Kapus nincs.

Szabály: minden labdaszerzés után öt másodperce van a csapatnak, hogy kapura lövésig jusson. Ha nem sikerül, elveszíti a labdát, és az ellenfél bedobással folytatja. Az öt másodpercen belül szerzett gól duplán számít.

Mire figyelj edzőként: labdaszerzéskor azonnal fel a fejjel. Az első passz mélységbe megy, nem keresztbe vagy hátra. Aki megszerezte a labdát, nem marad mellette, hanem megjátszhatóvá teszi magát. A többiek a szabad területekre sprintelnek. Ehhez robbanékony indulás kell, ezt pedig ugróerő-fejlesztéssel építed fel.

Változat az U10–U12-nek: öt helyett hét másodperc, és a dupla gólért járó bónusz marad a legfontosabb motiváció. Ebben a korosztályban főleg az számít, hogy a „gyorsan előre” gondolata egyáltalán megérkezzen. Előbb a technika, aztán a tempó.

2. gyakorlat: háromzónás játék azonnali nyomással labdavesztés után

Ez az alapgyakorlatod a védekező átmenethez.

A 2. gyakorlat felépítése: háromzónás játék labdavesztés utáni nyomással

40 × 20 m-es pálya, három egyforma zóna. Labdavesztés után a legközelebbi játékos 3 másodpercen belül támad, egy csapattárs odazár. Az 5 másodpercen belüli visszaszerzésért bónusztámadás jár.

Zóna 1Zóna 2 (középső zóna)Zóna 3A1A2A3A4A5B1B2B3B4B53 mpNyomásLabdavesztés: 3 másodpercen belül nyomás a labdás játékosonKét kiskapu a pálya két végén

Felépítés: 40 × 20 méteres pálya, három egyforma zónára osztva. Két csapat, egyenként öt vagy hat játékossal. A befejezéshez két kiskapu vagy két célzóna.

Szabály: rendes játék, egy kiegészítő szabállyal: labdavesztés után annak a játékosnak, aki a labdához a legközelebb van, három másodpercen belül nyomást kell gyakorolnia a labdás játékosra. Gyakran ez éppen az, aki az imént elveszítette a labdát. Egy csapattárs vele együtt tolódik, és lezár egy passzsávot. A három másodperc itt játékszabály, hogy mindenki lássa, időben jött-e a nyomás; a mérkőzésen egyszerűen az érvényes: azonnal rá. Ha a csapat öt másodpercen belül visszaszerzi a labdát, bónusztámadást kap, szabad áthaladással a középső zónán.

Mire figyelj edzőként: nem hátrafutni, hanem azonnal reagálni. Testtartás a nyomásnál: enyhén oldalt fordulva, nem szemből, hogy a labdás játékos ne tudjon egyszerűen elmenni melletted. A mögöttes zóna pedig nem maradhat üresen.

Változat az U13–U15-nek: a szabad áthaladású bónusztámadás elmarad. Helyette duplán számít a gól, ha a csapat öt másodpercen belül visszaszerzi a labdát, és ebből a labdabirtoklásból talál be. A támadás tehát olyan ellenfél ellen folyik, amely éppen csak rendeződik, nem egy szabaddá tett középső zónán át. Így megéri közösen utánamenni, anélkül hogy a labdavesztést büntetnénk.

3. gyakorlat: rondo kontrával a kapukra

Ez az a gyakorlat, amely a két fázist összehozza.

A 3. gyakorlat felépítése: rondo kontrával a kapukra

4 a 2 elleni rondo nagyjából 10 × 10 m-en, két kapu egyenként 15 m-re a szélétől. Labdaszerzés után a védőknek három passzuk van arra, hogy betaláljanak az egyik külső kapuba.

ABCDV1V23 passza kapuigA védők megszerzik a labdát: 3 passz a kapuigKét külső kapu (egyenként 15 m-re a rondótól)

Felépítés: 4 a 2 elleni rondo nagyjából 10 × 10 méteren. A szélén két kapu, egyenként 15 méterre. A négy labdabirtokló a négyzetben passzol, a két védő megpróbálja megszerezni a labdát.

Szabály: amint a védők megszerzik a labdát, három passzuk van arra, hogy betaláljanak a két külső kapu egyikébe. A korábbi labdabirtoklóknak e három passz alatt azonnal rá kell menniük, és vissza kell szerezniük a labdát, vagy meg kell zavarniuk a kapu felé vezető passzsávot.

Mire figyelj edzőként: a labdaszerzés pillanata a kiindulópont. Ott kezdődik az egyik oldalnak az A-fázis, a másiknak a B-fázis. Ebben a gyakorlatban a játékosok néhány másodpercen belül mindkét reflexet átélik.

Ez a gyakorlat jól működik tízperces edzéskezdésként. Ha amúgy is használsz rondováltozatokat, ezt a szabályt nehezítésként építsd be melléjük.

Bekiáltások: a négy mondat, amelyet a csapatod azonnal megért

A taktikai elmélet a fiatal játékosokhoz a folyó játék közben alig jut el. Amit megértenek, azok a rövid bekiáltások, amelyek konkrét viselkedést váltanak ki. Négy bekiáltás elég. A több árthat: már az egyszerű utasítások is beszűkíthetik a gyerekek figyelmét, írja a két sporttudós, Daniel Memmert és Stefan König. Egy kézilabdás döntési tesztben a fiataloknak meg kellett adniuk a legjobb megoldást, és közben a saját ellenfelükre is figyelniük kellett. 45 százalékuk nem a szabad társat nevezte meg legjobb megoldásként (Memmert és Furley, 2007). Játék közbeni bekiáltásokat a teszt nem vizsgált. A pályára mégis levonunk belőle egy szabályt: a lehető legkevesebb utasítás.

  • „Fel a fejjel!” (labdaszerzéskor, még mielőtt a labda kontroll alatt lenne)
  • „Előre!” (az első passznál vagy cselezésnél)
  • „Azonnal rá!” (labdavesztéskor, a legközelebbi játékosnak)
  • „Együtt!” (a többiek felzárnak és tömörítenek)

Az U10–U12-nél ezt két bekiáltásra szűkíted, fázisonként egyre: „Fel a fejjel!” és „Azonnal rá!”. Ebben a korban két bekiáltás elég, a további inkább eltereli a figyelmet. Az U13–U15-nél mind a négy használható, és a szünetben elkezdhetsz beszélgetni a játékosokkal arról, melyik bekiáltás mikor és miért hangzik el.

Fontos: a bekiáltásoknak tőled kell jönniük, amíg a játékosok maguk nem kezdik kiabálni őket. Ez jelzi, hogy az elv célba ért. Amikor a nyolcasod odakiáltja a hatosodnak, hogy „Azonnal rá!”, nyertél.

Az edzésről a tornára

Az átmenetek játéka nem olyan gyakorlat, amelyet egyszer megcsinálsz, aztán kipipálsz. Alapreflex, amely hetek alatt alakul ki, és a tornán vagy a következő bajnoki mérkőzésen vagy megmutatkozik, vagy nem. Két dolog segít átvinni:

Először: számold meg egy mérkőzésen, hányszor passzol vagy cselez előre a csapatod nagyjából három másodpercen belül egy labdaszerzés után. Elég egy kétoszlopos strigulás lista: balra minden labdaszerzés, jobbra csak azok, amelyek után az első passz vagy az első cselezés nagyjából három másodpercen belül előre ment. Meg fogsz lepődni, milyen alacsony ez a szám az elején. Ez a kiindulási értéked. Négy-hat hét után, heti egy átmeneti gyakorlattal, jóval magasabbnak kell lennie.

Másodszor: figyeld meg a mérkőzésen, mi történik egy labdavesztés után. Ha két vagy több játékos azonnal reagál, a B-fázis működik. Ha előbb mindenki hátrafut öt métert, és csak utána megy rá valaki, a reflex még hiányzik. Az U10/U11-nek ehhez két kisebb forma is van, az 1 az 1 ellen átmenettel és a támadások létszámfölényben és létszámhátrányban, mindkettő a 7 a 7 elleni gyakorlatok között.

Ha a következő tornán ki akarod próbálni az átmeneteket, a csapatod két mérkőzése között tervezz be nagyjából 20 percet. Így marad időtök röviden átbeszélni az utolsó jeleneteket. Egy világosan felépített torna éppen az ilyen rövid kiértékeléseket teszi lehetővé. A szervezéshez teljes mintát találsz a focitorna-szervezési ellenőrzőlistában.

Megtervezem a tornámat, és éles helyzetben tesztelem az átmeneteketIngyenes, regisztráció nélkül

Források

Szövetségek

  • Deutscher Fußball-Bund (2024): Trainingsphilosophie Deutschland. Entwicklung individueller Qualität, 18. o. assets.dfb.de. A játékformákban a gyerekeknek és fiataloknak a nyomás alatti labdabiztonság és a párharcviselkedés mellett az „azonnali átmenetet mindkét irányban” is nagy adagban kell átélniük; ezek az alapelemek több pályán, következetes játékkal a heti edzésidőből nagyjából két órát igényelnek.

Könyvek és tanulmányok

  • Wein, H. (2012): Spielintelligenz im Fußball: kindgemäß trainieren, 2. kiadás, Meyer & Meyer. Utánpótlás- és amatőrmérkőzéseken a két csapat egy perc alatt, amelyből a labda csak körülbelül 40 másodpercig van játékban, nagyjából ötször veszíti el a labdát; a siker gyakran az átállás gyorsaságán múlik, és azoknak a játékosoknak, akik általános gyakorlatokkal és speciális átmeneti játékokkal készültek fel, több tapasztalatuk van a gyors átállásban, és gyorsabban változtatnak a viselkedésükön; labdavesztés után azonnal, szünet nélkül védekezésre kell váltani, a mélységi passz közvetlenül a labdaszerzés után sikerül a legkönnyebben.
  • Memmert, D., König, S. (2011): Zur Vermittlung einer allgemeinen Spielfähigkeit im Sportspiel. In: S. König, D. Memmert, K. Moosmann (szerk.), Das große Buch der Sportspiele, 18–37. o. Limpert. dshs-koeln.de. Már az egyszerű utasítások is szűkíthetik a gyerekek figyelmi fókuszát; egy kézilabdás döntési tesztben, kiegészítő feladattal, a fiatalok 45 százaléka nem a szabad társat nevezte meg legjobb megoldásként (Memmert és Furley, 2007).
  • Howell, N., Groom, R., Nicholls, S. B. (2026): Winning in Premier League 2: a statistical model of technical performance indicators. International Journal of Performance Analysis in Sport, 1–17. doi:10.1080/24748668.2026.2643996. Az angol U21-es bajnokság 367 mérkőzése (2022–2025), a győzelmek a döntetlenekkel és vereségekkel szemben: a győztes csapatok átlagosan 149 előrepasszt adtak 144 helyett és 74 hátrapasszt 69 helyett; a labdaszerző közbelépések a regressziós modellben kissé növelték a győzelmi esélyt, az átlagok puszta összehasonlításában nem különböztek.

Sajtó

  • Goal (2022): Gegenpressing: Wie funktioniert die von Klopp berühmt gemachte Taktik? goal.com. Jürgen Klopp: „A világon egyetlen irányító sem lehet olyan jó, mint egy visszatámadási helyzet.”

Gyakori kérdések

Miért olyan fontosak a labdabirtoklás-váltás utáni első másodpercek?
Ezekben a másodpercekben az ellenfél többnyire még nem rendeződött: nem stimmelnek a távolságok, a játékosok rossz területen állnak, rossz irányba néznek. Akinek ilyenkor világos teendője van (labdaszerzés után előrepassz, labdavesztés után azonnali nyomás), az megnyeri a pillanatot. A 3 másodperc edzésre szánt ökölszabály, nem mért határ. Kézzelfogható célt ad a gyerekeknek, hogy a labdabirtoklás-váltás után ne gondolkodással kezdjenek.
Hány éves kortól van értelme az átmeneteket edzeni?
Az U10–U12-nél maradj két egyszerű reflexnél: labdaszerzéskor „Fel a fejjel!”, labdavesztéskor „Azonnal rá!”. Ebben a korban a több bekiáltás inkább eltereli a figyelmet. Az U13-tól mindkét fázis tanítható mind a négy bekiáltással, az okokat pedig a szünetben beszélitek meg. A német szövetség, a DFB az azonnali átmenetet mindkét irányban azok közé az alapelemek közé sorolja, amelyeket a gyerekeknek és fiataloknak a játékformáiban újra meg újra át kell élniük.
Mi a különbség az átmenetek játéka és a visszatámadás között?
A visszatámadás (gegenpressing) az átmenet védekező oldala, vagyis ebben a cikkben a B-fázis: azonnali nyomás a labdás játékoson a labdavesztés után. Az átmenetek játéka viszont mindkét irányt magában foglalja, a labdaszerzés utáni támadó oldalt (A-fázis) is. A visszatámadás csak akkor működik, ha áll a támadásbiztosítás, és elég játékos van a labda közelében. A kettő ugyanannak az edzésnek a része.
Hetente hány gyakorlat kell ahhoz, hogy az átmenet reflexszé váljon?
Tapasztalatunk szerint az első eredményekhez elég edzéshetenként egy célzott gyakorlat, négy-hat héten át. Az számít, hogy valódi játékhelyzetekben ismételjetek, ne elszigetelten, ellenfél nélkül. Amikor a játékosok maguktól kezdik kiabálni a bekiáltásokat („Fel a fejjel!”, „Azonnal rá!”), az elv célba ért. Addig az edző kiált.
A csapatom labdavesztés után egyszerűen hátrafut, ahelyett hogy azonnal rámenne. Hogyan változtassak ezen?
Először: a mérkőzés előtt nevezd meg világosan a szerepet. „Labdavesztés után a legközelebbi játékos azonnal rámegy, egy csapattárs odazár.” Az olyan általános mondatok, mint a „jobban kell letámadnunk”, hatástalanok. Másodszor: a 2. gyakorlatban (háromzónás játék) a nyomás játékszabály lesz, három másodperccel és bónusztámadással a visszaszerzésért. Harmadszor: minél kevesebb utasítás. Már az egyszerű útmutatás arról, mire figyeljenek, beszűkítheti a rálátást a szabad társakra. Négy rövid bekiáltás elég, a többi a szünetre marad.