6+1 felállás az U10/11-ben: 7 a 7 elleni formációk edzőknek

A gyerekeid tavaly még az U8/9-es Bozsik-fesztiválokon játszottak: 4:4 + kapus, 20 × 40 méteres pálya, kézilabdakapu, les nélkül. Most jön az U10/11, és vele a 6+1: hat mezőnyjátékos és a kapus, vagyis 7 a 7 ellen. A pálya több mint kétszer akkora, a kapu öt méter széles, megjelenik a les, és a pálya szélén az első apuka megkérdezi, hogy tulajdonképpen milyen rendszerben játszotok.

Ez a cikk azokat a válaszokat adja meg, amelyekre U10/11-es edzőként az első torna előtt szükséged van:

• ki játszik 7 a 7 ellen, és ki dönt a szabályokról
• pálya, játékidő és azok a szabályok, amelyek az U8/9-hez képest változnak
• mi jön utána az U12/U13-ban
• a három felállás, a 2-3-1, a 3-2-1 és a 3-3, erősségekkel és gyengeségekkel
• hogyan állítod fel a csapatot úgy, hogy közben minden gyerek minden poszton játsszon
• terv az első hetekre a 4:4 + kapus után

6+1 vagy 7 a 7 ellen: ki játssza, és ki dönt

Az MLSZ a formát így írja: 6:6 ellen + kapusok. Röviden 6+1, ahogy az U12/U13-as forma 8+1. A pályán csapatonként hét gyerek van, ez tehát ugyanaz a 7 a 7 elleni játék, amelyről a külföldi edzői cikkek 7v7 néven írnak. A felállásokat ebben a cikkben kapus nélkül számoljuk: a 2-3-1 két védőt, három középpályást és egy csatárt jelent. Kapussal együtt írva ugyanez 1-2-3-1.

Az U10/11 a Bozsik Egyesületi Program legidősebb korosztálya. A 2026/27-es évadban a 2016-ban és 2017-ben született lányok és fiúk tartoznak ide, és együtt játszanak. A forma neve itt már Torna: félévente öt körzeti torna, télen három teremtorna. A szabályokat az MLSZ eljárási rendje írja le, és ez az egész országban ugyanaz. A tornát egy Körzet Központ besorolású egyesület rendezi, a szakmai vezetője pedig tornánként két vagy három csoportba osztja a csapatokat.

Neked ez azt jelenti, hogy a Bozsik-tornán nem kell találgatnod, mi érvényes. Más a helyzet egy meghívásos tornán vagy külföldön: ott a szervező kiírása dönt, és a hét játékos mögött más szabályok állhatnak. Németországban például a szövetség (DFB) az U10/U11-ben a 7 a 7 mellett a 6 a 6, az 5 az 5 és a 4 a 4 elleni formát is megengedi, és a tartományi szövetségek választanak közülük. Hogy az egyes korosztályok formái hogyan épülnek egymásra, azt a gyerekfoci játékformái 2026-ban című áttekintés mutatja meg.

Pálya, játékidő és szabályok az U10/11-ben

Az MLSZ számai az U10/11-es 6+1-hez, mellette az a forma, amelyből a gyerekeid érkeznek, és az, amelyikbe továbblépnek:

A gyerekeidnek ebből három dolog változik azonnal. A pálya 800 négyzetméterről 1925-re nő, ez majdnem két és félszeres terület. Megjelenik a les, amelyet az U8/9-ben még nem ismertek. A labdát pedig az oldalvonalról már csak lapos átadással lehet játékba hozni, bevezetni nem szabad. Bedobás (az eljárási rend szavával partdobás) továbbra sincs, és az átadásból közvetlenül nem lehet gólt szerezni. Az ellenfél ilyenkor 3 méterre áll a labdától.

Viszonyításul a német minta, mert a 7 a 7 elleni felállásokról szóló cikkek többsége erre épül: a DFB ifjúsági szabályzata körülbelül 55 × 35 méteres pályát, 4-es méretű, 350 grammos labdát és 4 × 15 vagy 2 × 25 perces játékidőt ír elő, bedobással. A pálya tehát szinte ugyanakkora, mint nálatok, a szabályok viszont nem.

Les és hazaadás

Az eljárási rend az U10/11-ben egyértelmű: a les a nagypályás szabályok szerint érvényes. A csatárod tehát nem várhat a kapus előtt, és a védőidnek meg kell tanulniuk együtt mozogni. Németországban ez másképp van. A DFB a lest ebben a korosztályban nem szabályozza, az alsó-szászországi szövetség (NFV) pedig kimondja, hogy az U10/U11-ben nincs les. Ha német forrásból veszel át egy felállást, ezt tartsd észben: ott például az NFV szerint a csatár akárhol állhat, nálatok nem.

A hazaadásról az eljárási rend külön nem szól. Abból indul ki, hogy a labdarúgás versenyszabályai érvényesek, és csak az eltéréseket sorolja fel. A hazaadás nincs az eltérések között.

Csere és játékperc

Cserélni bármikor lehet, a lecserélt játékos bármikor visszacserélhető. A cserék a saját kapu oldalán várnak, ott, ahol az alapvonal és az oldalvonal találkozik. A legfontosabb előírás az 50 százalék: minden nevezett gyereknek minden mérkőzésen a játékidő legalább felét a pályán kell töltenie. Egy 20 perces mérkőzésen ez legalább 10 perc.

Németországban a DFB mást választott. Ott a pihenő gyerekek egy mellékpályán 2 a 2 vagy 3 a 3 ellen játszanak, és ligamérkőzésen hét perc, fesztiválon és tornán három perc után váltanak a nagy mérkőzésre. Edzőtornán ezt te is kipróbálhatod. Hogy a játékperceket hogyan oszd el igazságosan, azt A játékidő igazságos elosztása című cikk mutatja meg.

Eredmény és tabella

Az U10/11-es Bozsik-torna körmérkőzésekből áll, és egy csapatra tornánként 3 és 5 közötti mérkőzés, összesen 70 és 80 perc közötti játékidő jut. Az eljárási rend nem ismer pontot, tabellát és helyezést. A mérkőzések után a szakmai vezető röviden értékeli a gyerekeket, kiemeli a legszebb gólokat, cseleket, szereléseket és a fair play pillanatokat, és minden gyerek ajándékot kap. A tabella később sem jön mindenhol azonnal: az MLSZ regionális U13/U12-es bajnokságában sincs tabellaszámítás, a vármegyei kiírás viszont eltérhet.

Ami utána jön: 8+1 az U12/U13-ban

Nálatok a 7 a 7 elleni játék az U11-gyel véget ér. Az U12/U13-ban az MLSZ formája a 8+1, vagyis 9 a 9 ellen. A regionális U13-as és U12-es bajnokság kiírása szerint a mérkőzéseket háromnegyed pályán rendezik, a két büntetőterület között: a játéktér 40 és 60 méter közötti szélességű és 50 és 75 méter közötti hosszúságú. A kapu marad 5 × 2 méteres, a labda 4-es, a büntetőpont 9 méterre van, a büntetőterület 12 méteres.

Három dolog lesz új a játékosaidnak. A mérkőzés 4 × 20 perc, vagyis négyszer annyi, mint egy tornameccs. Cserélni csak a negyedek közötti szünetben lehet, és mindenkinek legalább két negyedet a pályán kell töltenie. És van játékvezető. Tabellát a bajnokság továbbra sem számol, és a végén helyezést sem hirdetnek.

Németországban a 7 a 7 nem ér véget ilyen élesen. A DFB az U12/U13-nak három formát ajánl: a 9 a 9, a 8 a 8 és a 7 a 7 elleni játékot, az utóbbit körülbelül 50 × 65 méteren. Ha német tornára utaztok, ott tehát U13-ban is találkozhatsz hét játékossal. A 8+1 felállásait a 9 a 9 elleni felállás az U12/U13-ban című cikkben találod.

Mit tanuljanak a gyerekek a 6+1-ben

Mielőtt felállást választasz, érdemes megnézni, mit vár a szövetség ettől a korosztálytól. Az eljárási rendben formációról egy szó sincs. Ami benne van:

1. Bátor és felszabadult játék. A torna megnyitóján a szakmai vezetőnek erre kell biztatnia a gyerekeket.
2. Mindenki játszik. A játékidő legalább 50 százaléka minden nevezett gyereknek jár, minden mérkőzésen.
3. Megfelelő ellenfél. A csoportokat szakmai elvek alapján, tornánként újra alakítják ki, hogy minden gyerek a neki való feltételek között játsszon.

Ehhez jön egy mondat, amelyet érdemes megjegyezni: „A játék a gyermekeké, nem a felnőtteké.” A mérkőzések alatt a pálya területén ezért csak a játékosok, az edzők és a szervezők lehetnek.

A német szövetségek ennél tovább mennek. A DFB ifjúsági szabályzata ennek a korosztálynak három elvet ad: változó feltételek, a játék megértése különböző helyzetekben, valamint a győzelem és a vereség kezelése. A württembergi szövetség (wfv) pedig az 5 a 5 elleni formákig terjedő gyerekfoci egyik vezérelveként ezt írja: „Jede(r) spielt auf jeder Position!”, vagyis mindenki játsszon minden poszton. Ez német elv, az MLSZ-nek erre nem tulajdonítunk saját ajánlást. A gyakorlatban mégis jól illik az 50 százalékos szabályhoz.

Hogy fér össze ezzel egy felállásokról szóló cikk? Hét gyereknek 1925 négyzetméteren kell valamilyen rend, különben mindenki a labda után szalad. A felállás ezt a rendet adja meg. Csak annyit mond, ki hol áll a középkezdésnél. Rögzített szerepre egy kilencévesnek ehhez nincs szüksége. A következő felállásokat így értsd.

2-3-1-es felállás: a kiegyensúlyozott alaprend

Felépítés: kapus, két védő egymás mellett, előttük három középpályás a pálya teljes szélességében, elöl egy csatár.

Játékelképzelés: A 2-3-1 három sorba osztja el a hat mezőnyjátékost. Akinél a labda van, szinte mindig talál két társat a közelében: egyet ferdén maga előtt, egyet maga mellett. A két szélső középpályás az oldalvonal mentén jár fel és alá, a középső köti össze a védelmet és a támadást.

Előnyök:

• Kiegyensúlyozott támadás és védekezés között, ezért ez a szokásos első választás
• Sok háromszög a passzjátékhoz hátul, középen és elöl
• Három sor mélységben, a játék lépésről lépésre jut előre
• A szélső középpályások mindkét irányt megtanulják, ez később a 8+1-ben is segít

Hátrányok:

• Csak két védő van, hátul nehéz lefedni a szélességet
• A szélek egy-egy játékossal vannak betöltve
• Ha a középpálya labdavesztés után nem zár vissza, a védők egyedül maradnak a kontrával szemben
• A csatár a középpálya támogatása nélkül sokáig labda nélkül maradhat

Mikor illik hozzád: ha a csapatod szívesen kombinál, és van két gyereked, aki hátul nyugodt marad. A különleges szabály miatt a labdakihozatal úgyis a saját térfélről indul, ehhez a két védő és a három középpályás jó alap. A legtöbb U10/11-es csapatnak a 2-3-1 az a felállás, amellyel érdemes kezdeni.

3-2-1-es felállás: nagyobb biztonság hátul

Felépítés: kapus, három védő egy vonalban, előttük két középpályás, elöl egy csatár.

Játékelképzelés: A 3-2-1 egy középpályást cserél egy harmadik védőre. A csapat hátul szorosabban áll. Előre a két szélső védőn át vezet az út, akik bekapcsolódnak a támadásba, amint a labda biztos helyen van.

Előnyök:

• Védekezésben tömörebb, a közepét nehéz átjátszani
• Három védő lefedi a pálya szélességét
• Biztonságot ad azoknak a gyerekeknek, akiknek két védő még sok
• Előkészíti a hármas védővonalat, amellyel a DFB mindkét 9 a 9 elleni alaprendszere játszik

Hátrányok:

• Elöl hiányzik a szélesség, a támadó oldali szél sokszor üresen marad
• Nagyon hosszú futások várnak a szélső védőkre, ha támadniuk is kell
• Ha a szélső védők hátul maradnak, a játék passzívvá válik
• Csak három gyerek van a labda előtt, támadásban kevés a passzlehetőség

Mikor illik hozzád: ha a csapatod sok gólt kap kontrából, vagy ha egy tornán egyértelműen erősebb csoportba kerültetek.

3-3-as felállás: két sor a kezdéshez

Felépítés: kapus, három védő, három támadó. Középpálya nincs.

Játékelképzelés: A 3-3 logikáját a gyerekeid már ismerik a 4:4 + kapusból: egy sor hátul, egy sor elöl. Minden gyereknek van egy párja maga előtt vagy maga mögött, és világos, melyik oldal az övé.

Előnyök:

• A szélesség elöl és hátul is jól le van fedve
• Nagyon könnyű elmagyarázni, akár a szünet utáni első edzésen is
• Minden gyereknek van oldala és párja, ez eligazodást ad

Hátrányok:

• Kevés a passzháromszög, főleg a szélső játékosoknak
• Csak két sor van mélységben, a köztük lévő terület üres marad
• A hátulról előre ívelt hosszú labda lesz a legegyszerűbb megoldás

Mikor illik hozzád: a 4:4 + kapus utáni első két-három hétben, amíg a nagyobb pálya még új. Utána megéri továbblépni a 2-3-1-re, mert az összjátékot a harmadik sor teszi lehetővé.

Melyik felállás illik a keretedhez?

Ezek a kérdések segítenek a döntésben:

1. Mennyire új a gyerekeidnek a 6+1? Teljesen új: kezdj 3-3-mal, és néhány hét után válts. Már játszottak egy évadot: rögtön 2-3-1.
2. Mennyire biztosak a védőid? Két, labdával nyugodt gyerek: 2-3-1. Sok kapott gól kontrából: 3-2-1, amíg az összhang javul.
3. Mennyit bírnak futni a szélső játékosaid? Ha szívesen járnak fel és alá a vonal mellett, a 2-3-1 középpályáján a helyük. Ha hiányzik az állóképesség, a 3-3 rövidebb utakkal tehermentesíti őket.

Ha most veszel át először U10/11-es csapatot, a 2-3-1 a legtartósabb választás. Egyenletesen osztja el a gyerekeket a pályán, és ez készít fel legjobban a 8+1 soraira.

Felállás és forgás egyszerre

A württembergi elvet így lehet megvalósítani úgy, hogy közben a rend megmarad: a hét hely állandó, az változik, ki áll rajtuk.

A Bozsik-tornán ehhez a mérkőzések adják a ritmust. Egy tornán három és öt közötti, egyenként 20 perces mérkőzést játszotok. Minden mérkőzés után minden gyerek egy poszttal továbblép: a bal oldali védő a bal oldali középpályára, a bal oldali középpályás csatárnak, a csatár a kapuba. Egy torna végére így minden gyerek legalább három posztot kipróbált. Hét poszttal hét mérkőzés kell ahhoz, hogy valaki körbeérjen, ez nagyjából két torna.

Az 50 százalékos szabály jól illeszkedik ehhez. Ha tíz gyerekkel érkezel, a mérkőzés felénél, tíz percnél cserélsz, és a beálló gyerek annak a posztját veszi át, akit levált.

Ami közben segít:

• A kapu is része a forgásnak. Az U10/11-ben még senki sem kapus. Aki állt a kapuban, mezőnyjátékosként később tudja, mit kezd a kapus egy visszajátszott labdával.
• Írd le előre a sorrendet. A pálya szélén különben megfeledkezel a csendes gyerekekről.
• Mondd el a szülőknek, miért. Ha egy gyerek csatárként három gólt lő, a következő mérkőzésen pedig védekezik, abból kérdések lesznek. A válasz az, hogy a Bozsik-tornán nincs tabella, a gyerekeknek pedig minél több helyzetet kell megismerniük.

Ugyanez a szemlélet áll a Funino edzői útmutató mögött is. A Funino a Bozsik-fesztiválok egyik állomása, a gyerekeid tehát onnan már ismerik a forgást.

Az első hetek a 4:4 + kapus után

Terv az U8/9-ből való átmenethez:

1. hét: a pálya megszokása. Minden edzés tíz perc szabad játékkal kezdődik a teljes 35 × 55 méteres pályán, megkötések nélkül. A gyerekek érezzék meg, milyen messze van a másik kapu, és mennyivel nagyobb az öt méter széles kapu, mint a kézilabdakapu.

2. hét: minden poszt egyszer. Állj fel 3-3-ban, és ötpercenként mindenki lépjen egy poszttal tovább, a kaput is beleértve. A hét végére minden gyerek állt hátul, elöl és a kapuban.

3. hét: ami új. Először a les, mert az U8/9-ben nem volt. Ne a taktikai táblánál magyarázd: állíts három védőt egy vonalba, egy csatár lépjen két lépéssel mögéjük, és mondd ki hangosan, hogy les. Utána a lapos átadás az oldalvonalról, mert bevezetni már nem lehet. Végül a labdakihozatal a kapustól. Ehhez egy játékformát és öt továbbit a 7 a 7 elleni gyakorlatok között találsz.

4. hét: az első torna. Világos felállással állj ki, a legjobb a 2-3-1, és tarts ki a forgás mellett akkor is, ha szoros a mérkőzés. A torna után pontosan egy dolgot beszéljetek meg, ami jól ment, és egyet, amit gyakorolni fogtok. Az első mérkőzés a nagyobb pályán rendezetlen lesz, és ez hozzátartozik.

Tipikus hibák a 6+1-ben

Öt hiba, amelyet megspórolhatsz:

• Rögzíteni a posztokat. Aki kilencévesen „a védő”, az sokszor az U14/U15-ig az is marad. A gyerekek sem ezt szeretnék.
• A legerősebbeket középre, a leggyengébbeket a szélre állítani. Ez mérkőzéseket nyer, és a szélen álló gyerekektől elveszi azokat a labdaérintéseket, amelyekre a legnagyobb szükségük van.
• Kivenni a kapust a játékból. A különleges szabály miatt a kapusod a labdakihozatal első embere. Az a kapus, aki csak messzire rúg, az U10/11-ben a rosszat tanulja meg, és a szabály szerint nem is teheti.
• Nem ismerni az eljárási rendet. Lapos átadás bedobás helyett, 3 méter távolság, nincs térfélcsere, 50 százalék játékidő: az ilyen részleteken múlik, hogy a tornán vita lesz vagy nyugalom.
• Úgy edzeni, mintha nagypályán lennétek. Beadásoknak, fejeseknek és lescsapdának a 6+1-ben nincs helye. A kettő az egy elleni játéknak, a cselezésnek és az első előre játszott passznak annál inkább, például a cselezőgyakorlatokkal U9-től U11-ig.

A megszokáshoz jól jön egy kis edzőtorna két vagy három szomszédos egyesülettel. Egy olyan eszköz, mint az AreaCopa, néhány perc alatt elkészíti a menetrendet és az időrendet, táblázatkezelő nélkül.

A felállás csak kiinduló rend

A 6+1-ben a felállás azt írja le, hol áll a csapatod a középkezdésnél, és nem azt, mi lesz egyszer egy kilencéves gyerekből. A 3-3 az első hetekre, a 2-3-1 alaprendnek, a 3-2-1 a nagyobb biztonságért, és mindegyikben mérkőzésről mérkőzésre továbblépnek a gyerekek.

A Bozsik-tornán a szabályokat az MLSZ eljárási rendje adja: les, lapos átadás, 1 × 20 perc, 50 százalék játékidő. Meghívásos tornán és külföldön a kiírás dönt. Az U12/U13-ban aztán a 8+1 következik, a hozzá illő felállásokkal a 9 a 9 elleni játékról szóló cikkben.

Ha a csapatodnak saját tornát szerveznél, a gyerek focitornák szervezésére készült alkalmazás átveszi a menetrendet, a pályabeosztást és a szülőknek szánt linket.

Források

A magyar pályaméretek, játékidők és szabályok ebben a cikkben az MLSZ két dokumentumából származnak. A német összehasonlító adatok a DFB és két tartományi szövetség szabályzataiból valók.

1. Magyar Labdarúgó Szövetség (2026/27-es évad). Egyesületi Program, U10/11 Torna, Téli Torna, Regionális Torna: Eljárási Rend, Szakmai Követelmények. Az U10/11-es 6:6 + kapus forma, a pálya, a kapu, a les, a lapos átadás, a csere, a játékidő, a különleges szabály és az U8/9-es összehasonlító adatok forrása.
2. Magyar Labdarúgó Szövetség (jóváhagyva 2025. november 25-én, hatályos 2026. június 1-jétől). Regionális U13 és U12 korosztályú labdarúgó-bajnokság versenykiírása 2026/27. A 8+1, a háromnegyed pálya, a 4 × 20 perc, a negyedek közötti csere és a tabella nélküli bajnokság forrása.
3. Deutscher Fußball-Bund, a német labdarúgó-szövetség (2026. augusztus 21-i kiadás). Jugendordnung, § 8, § 8a, Anhang IV. A német U10/U11-es játékformák, a pályaméret, a labda, a játékidő, a három korosztályos elv és az U12/U13-as 7 a 7 elleni forma forrása.
4. Deutscher Fußball-Bund (2026. március 5-i kiadás). Neue Wettbewerbsformen, Altersklassen U6 bis U11. Kézikönyv a német 7 a 7 elleni játék lebonyolításáról és a pihenő játékosok mellékpályáiról.
5. Niedersächsischer Fußballverband, az alsó-szászországi szövetség (2026. júliusi állapot). Jugendordnung, Anhang 1 und 2. Annak forrása, hogy a német U10/U11-ben ott nincs les.
6. Württembergischer Fußballverband, a württembergi szövetség (2026. júliusi állapot). Leitfaden Kinderfußball 2026/27. A „mindenki minden poszton” vezérelv forrása.

Az eljárási rendet az MLSZ évadonként adja ki. A saját tornádra érvényes pontos szabályokat az aktuális eljárási rendben, meghívásos tornán a szervező kiírásában találod.