Öt perc a kezdő sípszóig, tíz izgatott gyerek az öltözőben, és te nem tudod, mit mondj. Belekezdesz: „Srácok, ma minden számít. Adjatok bele mindent, maradjatok koncentráltak.” A gyerekek bólogatnak. Harminc másodperccel később kirohannak, te pedig azon gondolkodsz: hallotta ezt egyáltalán valaki?
Valószínűleg nem. Nem azért, mert a gyerekek figyelmetlenek, hanem mert nem azt mondtad, amit kellett volna.
Egy jó öltözői beszéd az U10-es korosztályban három részből áll, és ökölszabályunk szerint legfeljebb két percig tart: egy konkrét visszatekintés, egyetlen feladat az első két játékpercre és egy rövid impulzus eredménykényszer nélkül, utána pedig egy állandó rituálé.
Miért sül el visszafelé az „Adjatok bele mindent” az U10-eseknél
Az olyan közhely, mint a „koncentráció”, az „adjatok bele mindent” vagy a „nyerni akarunk”, nem motiváció, hanem zaj. A nyolc és tíz év közötti gyerekek egy konkrét feladattal többet tudnak kezdeni, mint egy felszólítással. A „koncentráció” nem kapcsoló, amelyet a gyerek egy bekiáltásra átbillent. Egy egyesületi gyakorlatból származó edzői lap (Tipp Bambini bis D) a hasonló utasításokat a „tippek, amelyeket a gyerekek úgysem értenek” közé sorolja: „Csináljatok nyomást”, „Játsszatok focit”, „Menjetek rá”.
Ami rosszabb: az olyan mondatok, mint a „Ma nem kaphatunk ki” vagy a „Jó az ellenfél, nagyon oda kell tennetek magatokat”, olyan nyomást kelthetnek, amely meglátszik a játékon. Görcsös passzok, félénk párharcok, riadt pillantások az oldalvonal felé.
Ez a reflex gyakran a saját sportmúltunkból jön. Kamaszként vagy felnőttként az ilyen mondatok talán működtek. Az U10-eseknél, az év első tornáján gyakran nem működnek.
Mire van igazán szükségük a gyerekeknek a kezdő sípszó előtt
Az U10-es gyerekek vegyes érzésekkel érkeznek a tornára: várakozás, izgalom, talán egy kis félelem is. Ebből a keverékből nem motivációt kell kihozniuk, hiszen motiváltak ők anélkül is. Arra van szükségük, hogy érezzék: úgy jó, ahogy van.
A kezdő sípszó előtt három üzenet áll az első helyen:
Ez a három üzenet tartozik a beszédbe. Az első kettő támogathatja a Confidence és a Connection elemet Côté és Gilbert (2009) 4C-modelljében.
Biztonság
„Felkészültél. Tudod, mit csinálsz.” Támogathatja a 4C-modell Confidence elemét: a bizalmat a saját képességeidben.
Összetartozás
„Egy csapat vagyunk. Itt a helyed.” Támogathatja a 4C-modell Connection elemét: a jó kapcsolatot az edzővel és a csapattársakkal.
Engedély a játékra
„Ma focizhatsz. Ennyi az egész.” Nem a 4C-modell kategóriája, hanem az eredménykényszer ellentéte: megmutathatod, amit tudsz.
A 4C-modell azt írja le, mit fejlesztenek ki a gyerekek hónapok alatt a sportban: tudást, önbizalmat, kapcsolatokat és jellemet, eredetiben Competence, Confidence, Connection és Character (Côté és Gilbert, 2009). A négy közül egyik sem a kezdés előtti utolsó két percben születik. Az önbizalom és a kapcsolatok hónapok alatt nőnek az edzéseken és a csapatban, a beszéd legfeljebb támogathatja őket.
A játékra szóló engedély egyébként más, mint az edzői lap „Játsszatok focit” mondata: a „Játsszatok focit” utasítás, amellyel a gyerek nem tud mit kezdeni. A „Ma játszhatsz” nem követel semmit, hanem elvesz egy elvárást.
Mindhárom üzenetnek állandó helye van a lenti sémában: a biztonság a visszatekintésben van, az összetartozás és a játékra szóló engedély az impulzusban, nagyjából így: „Az izgalom rendben van, én is ismerem. Ma egyszerűen együtt focizhattok. Már nagyon várom.”
Nincs eredmény. Nincs elvárás. Nincs nyomás. Hat görögországi és nagy-britanniai élsportoló interjúkban mesélte el, hogy gyerekként a szórakozás és a barátaik miatt kezdett sportolni (Andronikos és munkatársai, 2026). Az edző által teremtett légkör pedig hat a szorongásra: egy kosárlabdaszezonban néhány edzőt arra képeztek ki, hogy a győzelem helyett a tanulásra és az erőfeszítésre helyezzék a hangsúlyt. Náluk csökkent a gyerekek versenyszorongása, a képzésben nem részesült edzőknél nőtt (Smith, Smoll és Cumming, 2007). Egyik sem öltözői beszédet vizsgál: egy szezon utánpótlás-kosárlabdáról és hat interjúról van szó. Ebből a mi értékelésünk: a „Ma focizhatsz” nem puha pedagógia, hanem ugyanabba az irányba húz, mint egy edző, aki a győzelem helyett a tanulásra helyezi a hangsúlyt. Egy beszéd egymagában nem építi fel ezt a légkört, az sok edzéshét alatt alakul ki; hogy hogyan, azt a Motivációs klíma az utánpótlásban című cikk mutatja meg.
A séma: 2 perc, három pont
A két perc a felső határ, nem a cél. Nem azért, mert nincs időd, hanem mert a több idő semmit sem ér. A két perc a gyakorlatból leszűrt ökölszabályunk, nem mért érték: az izgatott gyerekek keveset jegyeznek meg, és minden további mondat kiszorítja azt az egy feladatot, amelyről szó van. A Tipp Bambini bis D edzői lap a pálya szélére így fogalmazza meg: „Motiváció igen, de semmi kiabálás és szüntelen »coaching«.” Ugyanez érvényes az öltözőre is: röviden, nyugodtan, konkrétan.
A kétperces séma
Visszatekintés, feladat, impulzus, rituálé, a másodpercek arányában ábrázolva. Ennél több nem kell.
Összesen legfeljebb 70 másodperc a rituáléval együtt; a két perc többi része tartalék a csendes átmenetekre.
Három pont elég:
1. Visszatekintés (10–15 másodperc) Valami konkrét az edzésről vagy a legutóbbi mérkőzésről. Nem az, hogy „jól edzettünk”, hanem: „Legutóbb szupergyorsan váltottatok, ezt ma is látni szeretnénk.” Itt van a biztonság: a gyerek hallja, hogy valamit már tud.
2. Feladat (20–30 másodperc) Egyetlen konkrét, a korosztálynak megfelelő feladat, amelyben a gyerek maga dönt. Nem az, hogy „játsszatok jól”, hanem: „Ha nálad a labda, előbb nézd meg, hol van szabad hely, és aztán te döntöd el: cselezel vagy passzolsz.” A szakemberek ezt autonómiát támogató edzői munkának nevezik: választási lehetőséget adni, ösztönözni a döntéseket, komolyan venni a játékosok nézőpontját (Newman és munkatársai, 2026). Egy sporttáborban a gyerekek önkontrollja annál jobban nőtt, minél inkább így élték meg a nevelőiket, és egyúttal érzelmileg támogatónak is (Riley és munkatársai, 2017).
3. Impulzus (5–10 másodperc) Nincs eredmény, nincs nyomás, csak egy rövid jelzés. Először komolyan veszed azt az érzést, amely éppen ott van a teremben, többnyire az izgalmat. Utána jön a játékra szóló engedély és az összetartozás: „Az izgalom rendben van, én is ismerem. Ma egyszerűen együtt focizhattok. Már nagyon várom.”
Kész. Utána a rituálé, aztán ki a pályára.
Kész mondatok két helyzetre
A torna első mérkőzése előtt
„Csütörtökön az edzésen minden párharcba bátran belementetek, ezt ma is látni szeretném. A feladatotok az első két percre: a párharcban te döntöd el, hogy elveszed-e a labdát, vagy kifelé szorítod az ellenfelet. Mindkettő jó, akkor is, ha nem vagy biztos benne, hogy megnyered a párharcot. Az izgalom rendben van, én is ismerem. Ma egyszerűen együtt focizhattok. Már nagyon várom.”
Az első mondat helyére tegyél egy pillanatot a saját edzésetekből. Utána rövid szünet, szemkontaktus, kezek középre.
Te: „Háromra.” A csapat: „Egy, kettő, három, csapat!”
Egy elveszített csoportmérkőzés után
„A mérkőzésnek vége, az már nem számít. A második félidőben kétszer is egészen a kapu elé kombináltatok, ezt szeretném újra látni. Egy dolog a következő mérkőzés első két percére: túl sok labdát veszítünk a középpályán, mert túl gyorsan játszunk előre. Ha nálad a labda, előbb megtartod. Aztán te döntöd el: előre, oldalra vagy hátra. Bosszankodni rendben van, én is így vagyok vele. Egy csapat vagytok, és a következő mérkőzésen megint egyszerűen együtt focizhattok. Már nagyon várom.”
A második mondat helyére tegyél egy sikerült jelenetet az elveszített mérkőzésből. Utána rövid szünet, szemkontaktus, kezek középre.
Te: „Háromra.” A csapat: „Egy, kettő, három, csapat!”
Nincs hosszas utólagos szemrehányás. Nincs dráma. Nincs összehasonlítás az ellenféllel.
Amit kihagysz
Nyelvi puska az öltözőbe
Mit mondasz, mi fér még bele, és mi marad otthon. A bal oldali oszlopot nyomtasd ki, a jobb oldalit kerüld.
Mondd
- Konkrét visszatekintés, biztonságot ad: „Legutóbb gyorsan váltottatok”
- Egy feladat választással: „Előbb megtartod, aztán te döntöd el: előre, oldalra vagy hátra”
- Impulzus: előbb normálissá tenni az izgalmat, aztán játékengedély és összetartozás: „Az izgalom rendben van, én is ismerem. Ma egyszerűen együtt focizhattok. Már nagyon várom.”
- Záró rituálé: kezek középre, „Háromra.”, „Egy, kettő, három, csapat!”, ki a pályára
Belefér
- Láthatóan ideges gyerekeknél átkeretezni: „Az izgalom azt jelenti, hogy fontos neked”
- Rövid szünet szemkontaktussal a rituálé előtt
Hagyd ki
- Taktikai utasítások, rendszerváltás, letámadási jelek
- Eredménycélok: „Nyernünk kell”
- Összehasonlítás az ellenféllel („ők jók/gyengék”)
- A „Nyerni akartok?” mint motiváló kérdés
Saját válogatás a gyakorlatból. A választásos feladat az autonómiát támogató edzői munkát követi (Newman és munkatársai, 2026), az izgalom átkeretezése rokon az 5C-modell Control elemével (Harwood, 2008).
Néhány dolog észszerűnek hangzik, mégis többet árthat, mint használ:
Taktikai utasítások az öltözőben: rendszerváltás, posztcserék, letámadási jelek. Mindez az edzésre való, nem a kezdés előtti utolsó két percbe. Amit a gyerekek most még nem tudnak, azt két perc alatt sem fogják megtanulni. Vereség után belefér egyetlen javítás, választásos feladatként megfogalmazva, mint a fenti példában; minden más ráér az edzésig.
Eredménycélok: „Nyernünk kell”, „Ez az a mérkőzés, amelyik számít”, „A döntetlen kevés.” Minden, ami az eredményt állítja előtérbe, kudarctól való félelmet kelthet.
Összehasonlítás az ellenféllel: a „Jók, vigyáznotok kell” méreg. A „Verhetők, ti jobbak vagytok” hazugság, ha nem tudod biztosan. Egyik mondat sem segít a gyerekeknek.
A motiváló kérdés: „Nyerni akartok?” Mindenki igent mond, de senki sem tudja, miért. Jobb egy konkrét kérdés: „Mi a feladatotok az első két percre?”
És egy lélektani részlet az izgalomról: az átkeretezés jobban hat a nyugtatásnál, legalábbis felnőtteknél. Egy rövid beszéd előtt felnőttek hangosan azt mondták, „I am excited” (nagyjából: „Már nagyon várom”), vagy azt, „I am calm” („Nyugodt vagyok”). A karaokénál azt mondták, „I am excited”, „I am anxious” („Félek”), vagy semmit. Egy matekfeladat előtt írásos felszólítást kaptak, hogy örüljenek, vagy maradjanak nyugodtak. Aki az izgalmat várakozásként keretezte át, utána nagyobb várakozást érzett, és jobban teljesített (Brooks, 2014). Gyerekeket a tanulmány nem vizsgált. Mi mégis ugyanezt az eszközt használjuk, mert a mondat semmibe sem kerül: az izgalom annak a jele, hogy valami fontos nekünk, nem fenyegetés. Az utánpótlásfocira kidolgozott 5C-modellben ez a Control elemmel rokon, vagyis a saját érzelmeink feletti kontrollal (Harwood, 2008). Az edzők a Controlt például arról ismerik fel, hogy egy játékos egy hiba után is pozitív marad (Harwood, Barker és Anderson, 2015).
A záró rituálé
Egy rövid rituálé a végén gyakran többet számít bármelyik előtte elhangzó mondatnál. Jelzi az átmenetet a beszédből a játékba: világos határ, amelyet a gyerekek jól felfognak.
A legegyszerűbb rituálét gyorsan meg lehet tanulni:
Minden kéz egymásra, középre. Te azt mondod: „Háromra.” A csapat azt kiáltja: „Egy, kettő, három, csapat!” Aztán ki a pályára.
A kézhalom-rituálé 15 másodpercig tart. És az első tornán ugyanúgy működik, mint a harmincadikon, mert nem kellenek hozzá szavak, amelyeket neked kell kitalálnod. A gyerekek ismerik, megcsinálják, és már futnak is.
Próbáljátok ki előtte egyszer-kétszer az edzésen, akkor a gyerekek a torna napján már ismerik. Ez még inkább igaz egy saját rituáléra: az edzésen építsd fel, ne a torna napján. Ha tétmérkőzés körülményei között vezetsz be új rituálét, az gyakran nyugtalanságot hoz.
Felkészülten a tornára
A beszéd a tornára való felkészülésnek csak kis része. Ami előtte történik, ugyanúgy eldönti, milyen nyugodtan és felkészülten ülnek a gyerekeid az öltözőben: szervezett bemelegítés, világos posztok, előre közölt játékpercek. A teljes menetrendet a torna előtti negyedik héttől a hazaútig az Utánpótláscsapat felkészítése a tornára című cikkben találod. Ahhoz pedig, hogy a nyugtalanság kívülről se jöjjön be, a Nehéz szülők kezelése segít, szülői értekezlettel és konfliktushelyzetekre szóló forgatókönyvekkel.
Létrehozom a következő tornámatIngyenes, regisztráció nélkülForrások
Tanulmányok
- Côté, J. & Gilbert, W. (2009): An Integrative Definition of Coaching Effectiveness and Expertise. International Journal of Sports Science & Coaching 4(3), 307–323. doi.org. 4C-modell: a hatékony edzői munka abban mutatkozik meg, hogy a sportolók idővel fejlesztik a tudásukat (Competence), az önbizalmukat (Confidence), a kapcsolataikat (Connection) és a jellemüket (Character).
- Harwood, C. (2008): Developmental Consulting in a Professional Football Academy: The 5Cs Coaching Efficacy Program. The Sport Psychologist 22(1), 109–133. doi.org. 5C-modell az utánpótlásfocira: Commitment, Communication, Concentration, Control, Confidence. A Control a saját érzelmek feletti kontrollt jelenti, amely például abban figyelhető meg, hogy egy játékos hibák után is pozitív marad (Harwood, Barker & Anderson 2015, The Sport Psychologist 29(4), 319–334).
- Brooks, A. W. (2014): Get Excited: Reappraising Pre-Performance Anxiety as Excitement. Journal of Experimental Psychology: General 143(3), 1144–1158. pubmed.ncbi.nlm.nih.gov. Kísérletek felnőttekkel: egy beszéd előtt hangosan azt mondták, „I am excited” vagy „I am calm”, a karaokénál „I am excited”, „I am anxious” vagy semmit; egy matekfeladat előtt írásos felszólítást olvastak, hogy örüljenek, vagy maradjanak nyugodtak. Aki az izgalmat várakozásként keretezte át, nagyobb várakozást érzett, és jobban teljesített, mint az összehasonlító csoportok.
- Smith, R. E., Smoll, F. L. & Cumming, S. P. (2007): Effects of a Motivational Climate Intervention for Coaches on Young Athletes' Sport Performance Anxiety. Journal of Sport and Exercise Psychology 29(1), 39–59. doi.org. Utánpótlás-kosárlabda egy szezonon át: azoknál az edzőknél, akiket arra képeztek ki, hogy a győzelem helyett a tanulásra és az erőfeszítésre helyezzék a hangsúlyt, csökkent a gyerekek versenyszorongása, a képzésben nem részesült edzőknél nőtt.
- Riley, A., Anderson-Butcher, D., Logan, J., Newman, T. J. & Davis, J. (2017): Staff Practices and Social Skill Outcomes in a Sport-Based Youth Program. Journal of Applied Sport Psychology 29(1), 59–74. doi.org. Azok a gyerekek, akik a nevelőiket érzelmileg támogatónak és egyúttal az autonómiát elősegítőnek élték meg, jobban fejlődtek az önkontrollban.
- Newman, J., Auchstetter, A., Salvato, B. & Kochanek, J. (2026): Winning Beyond the Game. Findings from the Million Coaches Challenge Implementation Study. American Institutes for Research, 4. o. millioncoaches.org. Az autonómiát támogató edzői munka azt jelenti: választási lehetőséget adni, ösztönözni a döntéseket, komolyan venni a játékosok nézőpontját.
- Andronikos, G., Westbury, T., Souglis, A. & Martindale, R. (2026): A Qualitative Investigation of Successful Junior-to-Senior Transitions in Elite Athletes. Athens Journal of Sports 13(1), 27–48. athensjournals.gr. Interjúk hat görögországi és nagy-britanniai élsportolóval: mindannyian a szórakozás és a barátaik miatt kezdték, szabad játékkal, például utcai focival.
Gyakorlat
- Tipp Bambini bis D (é. n.): edzői lap az egyesületi gyakorlatból, szerző nélkül. Az edzői viselkedésről szóló tippek között: „A pálya szélén az edző nyugodtan és visszafogottan viselkedik. Motiváció igen, de semmi kiabálás és szüntelen »coaching«.” És: „Semmi olyan tipp, amelyet a gyerekek úgysem értenek. (»Csináljatok nyomást«, »Játsszatok focit«, »Menjetek rá« stb. stb.)”
További olvasnivaló
- Motivációs klíma: győzni vagy fejlődni?: miért az edzés légköre dönti el a fejlődést.



