Döntéshozatali gyorsaság a fociban: a hat szabályozó, amellyel bármelyik gyakorlat nehézségét beállíthatod
Edzői gyakorlat

Döntéshozatali gyorsaság a fociban: a hat szabályozó, amellyel bármelyik gyakorlat nehézségét beállíthatod

Döntéshozatali gyorsaság edzése: hat nyomásfeltétel, miért rossz első szabályozó a fáradtság, és mit hoz valójában az érintéskorlát a gyakorlatban.

Frissítve 17 perc olvasás

Röviden

  • Sok edző úgy nehezít egy gyakorlatot, hogy fárasztóbbá teszi. Éppen ezt a szabályozót, a terhelési nyomást hagyjuk ki gyerekeknél.
  • Hat nyomásfeltétel van: idő, pontosság, szukcesszív, szimultán, változékonyság és terhelés. Roth szerint a fociban az idő- és a változékonysági nyomás áll elöl.
  • Az érintéskorlát felnőtteknél felhajtja a pulzust és a sprintek számát. Utánpótlásnál a kép vegyes: egy U9-től U19-ig tartó vizsgálatban még kevesebbet is futottak.
  • Az érintéskorlát több passzt és több rossz passzt hoz. Nagyjából U13-ig egy vizsgálat szerzői két érintést javasolnak, fix korhatár nincs.
  • Előbb diagnózis, aztán nehezítés: nevezd meg a hibaképet, válaszd ki a hozzá illő szabályozót, és csak utána nyúlj a gyakorlathoz.

A döntéshozatali gyorsaság a fociban az észlelés, a döntés és a végrehajtás lánca nyomás alatt. Hat szabályozóval edzed, amelyek a gyakorlat nehézségét állítják: idő, pontosság, szukcesszív, szimultán, változékonyság és terhelés.

Kedd este van, megy a gyakorlat, és túl könnyű. A játékosaid passzolgatnak egymásnak, senki sem veszíti el a labdát, senkinek sem kell gondolkodnia. Úgyhogy megnehezíted.

És hogyan? Ráhúzol még két percet. Áttolod az edzés végére, amikor már mindenki kész van. Több ismétlést kérsz, nagyobb tempót, több futást.

A több idő, a több ismétlés és a fáradtság mind ugyanazt a szabályozót tekeri, a terhelési nyomást. Ez a hat lehetséges szabályozó egyike, főként fizikai fáradtságot jelent, és gyerekeknél békén hagyod.

Ez a cikk nem új gyakorlatokat ad. Azt a hat tengelyt adja a kezedbe, amelyen bármelyik meglévő gyakorlatod nehézségét célzottan beállíthatod. Két konkrét formán pedig megmutatja, hogyan fest ez a gyakorlatban.

A döntéshozatali gyorsaság nem gyorsaság

A döntéshozatali gyorsaság azt írja le, milyen gyorsan méri fel a játékos a helyzetet, hoz döntést, és hajtja végre a megfelelő technikát, mielőtt az ellenfél közbelépne. A nyomás már a technika meghatározásában is benne van. Bisanz és Gerisch csak azokat a mozdulatokat sorolja a futballtechnikához, amelyek „idő-, terület- és ellenfélnyomás alatt, pontosan és célzottan” sikerülnek.

E meghatározás szerint a nyomás nélküli technika még nem futballtechnika, hanem mozdulat. Ezért futhatja le egy játékos a 30 métert gyorsabban mindenkinél úgy, hogy közben minden játékhelyzetben két érintéssel többre van szüksége a kelleténél.

Hogy a fizikai gyorsaság serdülőkorban egyáltalán mennyire fejleszthető, az külön kérdés. A válasz józanabb, mint amire a legtöbben számítanak, és az utánpótlás gyorsaságfejlesztéséről szóló cikkben találod. Itt a másik félről van szó: arról, ami az észlelés és a végrehajtás között történik. Hogy a játékosok hogyan nézzenek körül az átvétel előtt, azt a labdakezelésről és labdaátvételről szóló cikk mutatja, azt pedig, hogy mit hoz bizonyítottan a szem- és reakcióedzés, a neuroatlétikáról szóló cikk.

Az észlelés és a végrehajtás között szakad el a lánc sok játékosnál. Egy képet, amelyet sok edző ismer, Wiener (2019) ír le a koordinációs edzésről szóló grazi mesterszakos szakdolgozatában: a gyakorlatban a játékos tisztán veszi át a passzt, és pontosan továbbítja. A mérkőzésen, ellenfél nyomása alatt ugyanaz a passz többnyire csak darabosan sikerül. Ugyanaz a mozdulat, ugyanaz a játékos, más eredmény. Nem a láb változott meg, hanem a nyomás.

A hat nyomásfeltétel

Egy mozdulatra hatféle nyomás hathat, így különböztetik meg Weineck, Memmert és Uhing a fociban végzett koordinációs edzésről szóló könyvükben. Ezek nem gyakorlatok és nem edzésmódszer. Ezek szabályozók.

SzabályozóMit követelÍgy tekered feljebbPélda a mérkőzésről
IdőnyomásA technikát gyorsabban kell végrehajtani, mielőtt az ellenfél támad.Másodperckorlát, rövidebb utak, szűkebb terület, közelebb engedett ellenfél.A passznak el kell mennie, mielőtt a védekező középpályás lezárja az utat.
Pontossági nyomásA végrehajtásnak pontosabbnak kell lennie.Kisebb célok, keskenyebb kapuk, célzónák céljátékos helyett.Mélységi passz a védők közötti résbe, nem csak úgy előre valahová.
Szukcesszív nyomásTöbb feladat egymás után, szünet nélkül.Cselekvésláncokat építesz: átvétel, labdavezetés, oldalváltás, befejezés.Labdaszerzés, oldalváltás, indulás a tizenhatoson belülre, a beadás értékesítése.
Szimultán nyomásTöbb feladat egyszerre.Két labda, bekiabálás labdavezetés közben, figyelem két jeladóra.Vezetni a labdát, figyelni az ellenfelet, szólni a társnak, adagolni a passzt.
Változékonysági nyomásVáltoznak a feltételek, a játékosnak át kell állnia.Szabályváltás a gyakorlat közepén, locsolt pálya, rövidebb fű, új taktikai feladat.Az ellenfél mély védekezésről magas letámadásra vált.
Terhelési nyomásA technikának fizikai és lelki fáradtság mellett is tartania kell.A gyakorlat az edzés végére kerül, több ismétlés, előfárasztás.A hajrá, amikor elnehezül a láb.

Egy megjegyzés a számoláshoz, mert különben egyszer egy vitában a fejedre olvassák: nem mindenhol hat van belőlük. Forrástól függően öt vagy hat nyomásfeltétellel találkozol, gyakorlatgyűjteményekben többel is. Niefergall például több egyidejű feladatot egyetlen komplexitási nyomássá von össze, és a változékonyság helyett helyzetnyomásról beszél. A felosztás ízlés dolga, a mögötte álló szabályozók nem azok. Aki egyszer meg tudja különböztetni őket, az újra felismeri mindet, bármilyen címkét ragasztanak rájuk.

A fociban az idő és a változékonyság áll elöl

Hat szabályozó hat lehetőség, és ez elsőre túl sok. A jó hír: a fociban nem egyforma a súlyuk. Roth szerint kettő áll előtérben, az időnyomás és a változékonysági nyomás, és mindkettőn könnyedén lehet állítani.

Az időnyomásnál ez magától értetődik. A játék az évtizedek alatt felgyorsult: az 1966 és 2010 közötti világbajnoki döntőkben a labda 15 százalékkal gyorsabb lett, és 35 százalékkal gyakrabban passzoltak, ahogy Wallace és Norton kiértékelte. Az alaptechnikáknak tehát hamarabb kell elkészülniük. Amint az ellenfél támadni kezd, ketyeg az óra.

A kettő közül a változékonysági nyomás az alábecsült. Azt jelenti, hogy a mérkőzésen folyamatosan változnak a feltételek, és a játékosnak át kell állnia. Az ellenfél az első félidőben mélyen védekezik, a szünet után pedig magasan letámad. A pálya a kezdéskor száraz volt, az eső után meg hirtelen megcsúszik rajta a labda.

Ennek egy gyakorlati következménye semmibe sem kerül: váltogasd a talajt. Eddzetek ma füvön, jövő héten műfüvön, télen teremben, nyáron homokon. Minden talaj más tempót ad a labdának és más tapadást a lábnak. Ha nincs második pályád, locsold meg a meglévőt, vagy hagyd hosszabbra a füvet. Nem kell hozzá eszköz, nem kell pályát építeni, nem visz el egyetlen plusz percet sem. Azt a feltételt változtatod meg, amely mellett amúgy is edzetek.

Ennek a legegyszerűbb változata egy szabályváltás a futó gyakorlat közepén. Öt perc után megfordítod a passzok irányát. Újabb öt perc múlva tilos a hazaadás. A gyakorlat ugyanaz marad, a fejnek viszont minden alkalommal újra kell rendeznie magát.

Miért rossz első szabályozó a fáradtság

A terhelési nyomás azt jelenti, hogy a játékos nagy fizikai és lelki terhelés alatt áll, és mégis koordinációs szempontból igényes feladatokat kell megoldania. A mérkőzés hajrája a mintapélda: nehéz a láb, nyomaszt a hátrány, és a labdát mégis tisztán kell átvenni.

Valódi követelmény ez, a profi futballból pedig nem lehet kihagyni. Gyerekekre és serdülőkre más érvényes: az általános koordinációs edzésben a terhelési nyomás náluk figyelmen kívül marad, így foglalja össze Wiener (2019) Roth nyomán. Hogy ez a futballspecifikus gyakorlatokra is igaz-e, azt az összefoglaló nyitva hagyja. Ez az útmutató gyerekeknél egyáltalán nem alkalmazza. Serdülőknél tudatosan eltér ettől, és legkorábban U14-től építi be a futballspecifikus gyakorlatokba, de csak akkor, ha a technika a többi szabályozó alatt már ül. Ez a mi ajánlásunk, nem az irodalom előírása.

Az ok nem a kímélet. A fáradtság főként a végrehajtást érinti: Dambroz és munkatársai 2022-ben tizenkét vizsgálatot dolgoztak fel, és azt találták, hogy a passz, a cselezés és a lövés fizikai fáradtság alatt romlik, a döntésekről viszont nem rajzolódott ki egyértelmű kép. Ehhez jön Branscheidt és munkatársai laboratóriumi eredménye (2019): azok a felnőttek, akik egy új, hüvelyk- és mutatóujjal végzett fogófeladatot fáradt kézzel gyakoroltak, rosszabbul tanulták meg, és a lemaradás még másnap, fáradtság nélkül is látszott. Hogy ez egy az egyben átvihető-e focipályán gyerekekre, az nyitott. A másik öt szabályozó úgy nehezíti a gyakorlatot, hogy a technikának nem kell fáradt lábbal küzdenie.

És mégis a terhelési nyomás gyakran az első szabályozó, amelyet feltekernek. Ez az egyetlen, amelyet gondolkodás nélkül lehet kezelni.

Az érintéskorlát nem tiszta döntési szabályozó

Van egy nehezítés, amelyet sok edző ismer, és amelyet döntési nehezítésnek hisz. Így megy: előbb három érintést engedsz, aztán kettőt, aztán egyet. Időnyomásnak hangzik. Az is, csak nem kizárólag az.

Rumpf és munkatársai 2025-ben egy rövid áttekintő tanulmányban gyűjtötték össze, mit mértek a kispályás játékok érintéskorlátairól. A megállapítások kényelmetlenek, és három van belőlük.

Először: az érintéskorlát növeli a passzok számát, de a sikertelen passzokét is; egyérintős korlátnál a hibák és a labdavesztések is szaporodnak, így foglalja össze Rumpf és munkatársai áttekintése. Coutinho és munkatársai utánpótlás-vizsgálatában (2022) az U9-től U19-ig terjedő korosztályokban összességében több volt a sikertelen akció, több sikeres passz viszont csak egyes korosztályokban. A játékos tehát többet hibázik; hogy többször is sikerül-e neki, az korosztályonként eltérő.

Másodszor: úgy tűnik, a fiatalabb játékosok nehezebben boldogulnak az egyérintős korláttal, ezért Coutinho és munkatársai azt javasolják, hogy U9-től U13-ig inkább két érintést engedjenek, az egyet pedig csak idősebbektől kérjék. Ez az ajánlás egyetlen vizsgálatra épül, nem mérési érték, fix korhatár nem következik belőle.

Harmadszor, és itt ez a lényeg: felnőtteknél az érintéskorlát felhajtja a pulzust és a sprintek számát, így Rumpf és munkatársai áttekintése. Ott tehát terhelésnövelés is. Gyerekeknél és serdülőknél a kép vegyes: Rumpf és munkatársai említenek egy utánpótlás-vizsgálatot, amelyben a korlát szintén nagyobb külső terhelést hozott, és kettőt kisebb futott távval, köztük Coutinho és munkatársaiét az U9-től U19-ig terjedő játékosokkal.

A háromról kettőre, majd egyre szűkülő létra ezért nem tiszta döntési nehezítés. Felnőtteknél jó részben erőnléti létra. Gyerekeknél és serdülőknél ez nyitott: a vizsgálatok nem mutatnak egységesen nagyobb terhelést, Coutinho és munkatársainál a játékosok még kevesebbet is futottak. Ott biztosan csak a sikertelen akciók száma nőtt.

Ez nem azt jelenti, hogy az érintéskorlát tilos. Azt jelenti, hogy tudnod kell, mit csinálsz vele. Az idősebb korosztályoknak jogos eszköz. Nagyjából U13-ig Coutinho és munkatársaival együtt két érintésnél maradunk, és aki tovább akar nehezíteni, az a másik öt szabályozó valamelyikéhez nyúl.

A hat szabályozó egy alapgyakorlaton

Vegyél egy gyakorlatot, amelyet már ismersz. Két indulóbója, közöttük egy kis négyzet, a játékos befut, kéri a passzt, és egyetlen mozdulattal viszi tovább.

Alapforma: labdaátvételi négyzet

Két indulóbója egymással szemben, közöttük egy 3 × 3 méteres négyzet. A játékos befut, hangosan kéri a passzt, és egyetlen mozdulattal viszi tovább előre.

A2B2B1A1indulóbójalabdaátvételi négyzet, 3 × 3 mátvétel és továbbvitel, megállítás nélkül

A német szövetség (DFB) U10/U11-es edzésanyaga nyomán.

A forma a német szövetség (DFB) egyik edzésanyagából származik, amely az U10-es és U11-es korosztálynak készült. Az alapformában egyetlen szabályozó sem áll nulla fölött. Nincs ellenfél, nincs korlát, nincs időnyomás. Így nehezítesz rajta anélkül, hogy gyakorlatot váltanál:

  • Időnyomás: a játékosnak az első érintés után két másodpercen belül el kell hagynia a négyzetet. Vagy a szemközti bójától ugyanakkor egy második játékos is elindul, és a négyzetben ki kell kerülniük egymást.
  • Pontossági nyomás: a játékos nem akárhová viszi tovább a labdát, hanem egy megjelölt, egy méter széles zónába. Aki elvéti, kezdi elölről.
  • Szukcesszív nyomás: a négyzet után azonnal jön egy második feladat, szünet nélkül. Átvétel, továbbvitel, kicselezés, befejezés. Négy cselekvés egy láncban.
  • Szimultán nyomás: a passzoló a passz pillanatában egy színt vagy egy számot kiált, és ez dönti el, merre kell továbbvinni a labdát. A játékosnak egyszerre kell kezelnie a labdát és kiértékelnie a jelet.
  • Változékonysági nyomás: a passz hol laposan jön, hol félmagasan, hol balról, hol jobbról, és a játékos nem tudja előre, melyik következik.
  • Terhelési nyomás: az átvétel előtt a játékos lefut egy intenzív kört. Pontosan ez az a szabályozó, amelyhez az U10-es és U11-es korosztálynál nem nyúlsz.

Öt nehezítés, amely semmibe sem kerül. És egy, amelyet megspórolsz magadnak.

A hat szabályozó egy játékformán

A rondo az utánpótlásfoci egyik legismertebb játékformája, és gyakran pontosan két szabályozót tekernek benne: kisebb terület, kevesebb érintés. Mindkettő főleg az időnyomást tekeri, az érintéskorlát pedig felnőtteknél a terhelési nyomást is. Legalább négy tengely kihasználatlan marad.

Alapforma: rondo, 4 a 2 ellen

Négy külső játékos a téglalap oldalain, két belső játékos letámad. Ezt a formát minden játékos ismeri.

ABCDV1V2Aki elveszíti a labdát, bemegy középre

Így fest mind a hat ezen az egyetlen formán:

  • Időnyomás: szűkítsd a területet. A 10 × 10 méterből 8 × 8 lesz. A belső játékosok hamarabb odaérnek, a döntésnek korábban kell megszületnie.
  • Pontossági nyomás: a passz csak akkor számít, ha a társ megfelelő lábára érkezik, vagy ha két bója között halad át.
  • Szukcesszív nyomás: öt megtartott passz után a csapat megszakítás nélkül azonnal átvált egy szomszédos, második rondóba.
  • Szimultán nyomás: játékba kerül egy második labda. A külső játékosoknak most egyszerre két labdát kell szemmel tartaniuk.
  • Változékonysági nyomás: kétpercenként változik egy szabály. Előbb csak jobbal lehet játszani, aztán csak laposan, aztán minden harmadik passznak átlósan kell mennie.
  • Terhelési nyomás: a rondo az edzés végén megy, a záró játék után. Gyerekeknél megint az a szabályozó, amelyet tudatosan békén hagysz.

Ennek az alapformának további változatait a bemelegítéshez való rondováltozatoknál találod. Ha pedig csak egy fél terem jut neked, ugyanez az elv szűk helyen is működik: fociedzés kis területen.

Előbb diagnózis, aztán nehezítés

Hat szabályozó keveset ér, amíg érzésre kezeled őket. Az igazi haszon akkor jön, amikor a hibától visszafelé gondolkodsz.

Amit a pálya széléről látszA hiányzó szabályozó
A technika a gyakorlatban megvan, a mérkőzésen összeomlik.Időnyomás. A gyakorlat túl lassú volt.
A passzok megérkeznek, de mindig egy méterrel hosszabbak a kelleténél.Pontossági nyomás.
Az első akció után a játékos megáll és néz.Szukcesszív nyomás. Soha nem gyakorolt láncot.
A játékos megoldja a feladatot, de közben semmi mást nem lát.Szimultán nyomás.
Amint az ellenfél mást csinál a vártnál, semmi sem megy.Változékonysági nyomás.
Az utolsó tíz percben minden szétesik.Terhelési nyomás. Gyerekeknél egyáltalán nem, a mi ajánlásunk szerint legkorábban U14-től.

Ez a táblázat az igazi oka annak, hogy a modell megéri. Egy homályos megfigyelésből („túl lassan játszanak”) konkrét állítócsavart csinál. És megakadályozza a gyakori hibát: hogy fárasztóbbá tegyél egy olyan gyakorlatot, amelynek a pontossággal van baja.

Mi melyik életkorban esedékes

Az utánpótlásfociban mind a hat nyomás gyengébben hat, mint a profiknál, és a teljesítményszinttel együtt nő, így foglalja össze Wiener a koordinációs edzésről szóló munkájában. Éppen ezért van helyük az utánpótlásedzésen: nem azért, mert a gyerekek már uralják őket, hanem mert ott ismerkednek meg velük. Az alábbi beosztás a mi ajánlásunk, nem az irodalom előírása.

U6-tól U9-ig. Időnyomás és változékonysági nyomás, játékba csomagolva. Óvodás korra, vagyis nagyjából U6–U7-re Weineck, Memmert és Uhing ezt ajánlja: játékosan, nyomás nélkül és sok örömmel, sok egyszerű és változatos gyakorlattal. Mi ezt teljesítménykényszerként olvassuk, nem a hat szabályozó módszertani nyomásaként. Az U8–U9-es korosztálynak ez továbbra is jó mérce. Ha korlátozod az érintéseket, legalább kettőt engedj; Coutinho és munkatársai ezt az U9-től U13-ig terjedő korosztályokra ajánlják, a fiatalabbakat a vizsgálatban nem vizsgálták. Nincs terhelési nyomás.

U10-től U13-ig. Hozzájön a pontossági és a szimultán nyomás. Rövid, kettő-négy akcióból álló cselekvéslánc, mint fent a labdaátvételi négyzetben, itt már megy. A kisiskoláskor végén, nagyjából 10 és 13 éves kor között Weineck, Memmert és Uhing szerint a reakció, a ritmus és az egyensúly jól fejleszthető. Itt két érintésnél maradunk egy helyett, ahogy Coutinho és munkatársai javasolják. Továbbra sincs terhelési nyomás.

U14-től fölfelé. A mi ajánlásunk szerint ekkor jön hozzá a szukcesszív nyomás hosszabb láncokban, az érintéskorlát egészen az egy érintésig, és utolsó szabályozóként a terhelési nyomás. Egészen a profi szintig folyamatosan nő, és ott már nem lehet meglenni nélküle, ahogy Wiener (2019) fogalmaz.

A három hiba, amely semmissé teszi a hatást

Minden szabályozót egyszerre feltekerni. Ha ugyanabban a gyakorlatban az időn, a pontosságon és a szimultán nyomáson is szorítasz, a végrehajtás összeomlik. A játékos ilyenkor nem gyorsabb cselekvést tanul, hanem kapkodást. Nehezítési fokozatonként egy szabályozó elég.

Növelni a nyomást, mielőtt a mozdulat ülne. Meinel és Schnabel szerint egy technika elsajátítása három szakaszon megy át: durva koordináció, finomkoordináció, és csak a végén a változó körülmények közötti rendelkezésre állás. Csak ebben az utolsó szakaszban lehet egy mozdulatot nyomás alatt is biztosan előhívni. Aki már a durva szinten ráengedi az időnyomást, az bebetonozza a hibát.

Nehezíteni a gyakorlatot úgy, hogy nem tudod, miért. Ez az a hiba, amely az összes többit magában foglalja. Abból fakad, hogy a „nehezebb” a legtöbbeknek egyetlen dolgot jelent: fárasztóbbat. Ha a hat szabályozónak hat neve van, akkor hatot jelent.

A hat szabályozó kártyája letölthető

A hat szabályozó, a diagnózistáblázat és az életkori ajánlások tömören, nyomtatható PDF-ben. Mellé egy üres gyakorlattervező: gyakorlatonként egy sor, fokozatonként egy szabályozó, és egy oszlop arra a kérdésre, hogy bevált-e.

The Six-Dial CardSpeed of play: set the difficulty of every drill on purposePDF letöltése

Menetrended a következő négy hétre

Nem új gyakorlatgyűjteményre van szükséged. Egy másik kérdésre van szükséged minden gyakorlat előtt.

1. hét: megnevezés. Nézd át a három megszokott gyakorlatodat, és írd fel, melyikben melyik szabályozó áll nulla fölött. Gyakran ez jön ki: időnyomás és terhelési nyomás, semmi más.

2. hét: diagnózis. A mérkőzésre egyetlen kérdést vigyél magaddal: a hat szabályozó közül melyiken bukik el a csapatom? A hibaképet a fenti táblázat adja.

3. hét: egy szabályozó feltekerése. Pontosan egy. Ugyanaz a gyakorlat, ugyanannyi idő, egy tengely feljebb. És figyeld, elmozdul-e a hibakép.

4. hét: a terhelési szabályozóhoz tudatosan nem nyúlsz. A gyakorlat az edzés elejére kerül, nem a végére. Ha a játékosaid utána jobban játszanak, nem pedig rosszabbul, az a feltevés mellett szól.

A döntéshozatali gyorsaság legőszintébb próbája végül egy kis egyesületi torna. Ott mind a hat nyomás egyszerre hat, és senki sem mondja meg előre, éppen melyik van soron. Az AreaCopa segítségével a menetrend ehhez néhány perc alatt elkészül.

Hozd létre ingyen a tornádatIngyenes, regisztráció nélkül

Források

Nyomásfeltételek és koordinációtan

  • Wiener, B. (2019): Koordinationstraining im Fußball, mesterszakos szakdolgozat, Grazi Egyetem, 61–65. o. A hat nyomásfeltétel Weineck, Memmert és Uhing (2012) nyomán, a pálya locsolása és a fűhossz mint változékonysági nyomás; Roth (2014) szerint az idő- és a változékonysági nyomás áll előtérben; a terhelési nyomás Wiener összefoglalója szerint gyerekeknél és serdülőknél az általános koordinációs edzésben figyelmen kívül marad.
  • Weineck, J., Memmert, D., Uhing, M. (2012), idézi Wiener, B. (2019): Koordinationstraining im Fußball, mesterszakos szakdolgozat, Grazi Egyetem, 52–53. o. Játékosan és nyomás nélkül óvodás korban; a reakció, a ritmus és az egyensúly a kisiskoláskor végén jól fejleszthető.
  • Meinel, K., Schnabel, G. (2007), idézi Wiener, B. (2019): Koordinationstraining im Fußball, mesterszakos szakdolgozat, Grazi Egyetem, 26–27. o. Durva koordináció, finomkoordináció, változó körülmények közötti rendelkezésre állás; ide tartozik Wiener példája a passzról, amely a gyakorlatban sikerül, ellenfélnyomás alatt viszont csak durván koordinált.
  • Niefergall, A. (2010), idézi Petrovcic, C. (2018): Nachhaltiges Athletiktraining im Kinder- und Jugendfußball, mesterszakos szakdolgozat, Grazi Egyetem, 32–33. o. Öt nyomásfeltétel komplexitási és helyzetnyomással.
  • Bisanz, G., Gerisch, G. (2008), idézi Richter, T. (2018): Anforderungsprofil und Diagnostik von sportartspezifischen Leistungskomponenten im (Frauen-)Fußball, mesterszakos szakdolgozat, Bécsi Egyetem, 30–31. o. Futballtechnika „idő-, terület- és ellenfélnyomás alatt, pontosan és célzottan”.

DFB

  • Deutscher Fußball-Bund: Trainingseinheit für E-Junioren: Zielorientiert an- und mitnehmen. A 3 × 3 méteres labdaátvételi négyzet mint alapforma.

Vizsgálatok

  • Rumpf, M. C., Jäger, J., Altmann, S., Lochmann, M. (2025): Touch restriction during small-sided games in soccer. Frontiers in Sports and Active Living 7: 1705921. doi:10.3389/fspor.2025.1705921. Rövid áttekintés: több passz és több rossz passz; magasabb pulzus és több sprint főleg felnőtteknél.
  • Coutinho, D., Gonçalves, B., Santos, S., Travassos, B., Folgado, H., Sampaio, J. (2022): Exploring how limiting the number of ball touches during small-sided games affects youth football players’ performance across different age groups. International Journal of Sports Science & Coaching 17(3), 545–557. doi:10.1177/17479541211037001. U9-től U19-ig: több sikeres passz csak egyes korosztályokban, több sikertelen akció, kisebb futott táv; két érintés javasolt U13-ig.
  • Dambroz, F., Clemente, F. M., Teoldo, I. (2022): The effect of physical fatigue on the performance of soccer players: A systematic review. PLoS ONE 17(7): e0270099. doi:10.1371/journal.pone.0270099. Tizenkét vizsgálat: a passz, a cselezés és a lövés romlik fáradtság alatt, a döntésekre gyakorolt hatás nem egyértelmű.
  • Branscheidt, M. et al. (2019): Fatigue induces long-lasting detrimental changes in motor-skill learning. eLife 8: e40578. doi:10.7554/eLife.40578. Laboratóriumi vizsgálat felnőttekkel: aki fáradtan gyakorol, rosszabbul tanul, még másnap is, fáradtság nélkül.
  • Wallace, J. L., Norton, K. I. (2014): Evolution of World Cup soccer final games 1966–2010. Journal of Science and Medicine in Sport 17(2), 223–228. doi:10.1016/j.jsams.2013.03.016. A labda 15 százalékkal gyorsabb, 35 százalékkal magasabb passzarány.

Gyakori kérdések

Mi a döntéshozatali gyorsaság a fociban?
Az a képesség, hogy a játékos egy játékhelyzetben gyorsan észlel, dönt, és végrehajtja a megfelelő technikát, mielőtt az ellenfél közbelépne. A sprintsebességhez kevés köze van: aki a 30 métert mindenkinél gyorsabban lefutja, még mindig késhet két érintésnyit. Azt, hogy a gyerekek fizikailag mennyire gyorsíthatók, a gyorsaságfejlesztésről szóló cikk tárgyalja.
Miért ne fáradtsággal nehezítsem a gyakorlatokat?
Mert a fáradtság főként a végrehajtást rontja. Egy tizenkét vizsgálatot összegző áttekintés a fizikailag fáradt focistáknál rosszabb passzokat, cselezéseket és lövéseket talált, a döntésekre gyakorolt hatás nem volt egyértelmű (Dambroz és munkatársai, 2022). Wiener (2019) összefoglalója szerint gyerekeknél és serdülőknél az általános koordinációs edzésből a terhelési nyomás kimarad. A másik öt szabályozó úgy nehezít, hogy a technikának nem kell fáradt lábbal küzdenie.
Hány éves kortól van értelme az egyérintős szabálynak?
Fix korhatár nincs. Coutinho és munkatársai 2022-ben az U9-től U19-ig terjedő hat korosztályt hasonlították össze: egyérintős korláttal csak egyes korosztályokban sikerült több passz, félresikló akció viszont összességében több volt. U13-ig a szerzők inkább két érintést javasolnak, mert úgy tűnik, a fiatalabbak nehezebben boldogulnak egy érintéssel, az egyérintős játékot az idősebb korosztályoknál látják. Felnőtteknél a korlát Rumpf és munkatársai (2025) áttekintése szerint a pulzust és a sprintek számát is felhajtja.
Mi a különbség a szukcesszív és a szimultán nyomás között?
A szukcesszív nyomás a feladatokat egymás után fűzi: átvétel, labdavezetés, kijátszás, oldalváltás, indulás a tizenhatoson belülre, befejezés. A szimultán nyomás egyszerre kér többet: közben vezeted a labdát, szemmel tartod a társakat és az ellenfeleket, és ugyanabban a pillanatban kell eltalálnod a passz időzítését és erejét. Az egyik sorban, a másik egyszerre terhel.
Hogyan növelem a változékonysági nyomást plusz eszköz nélkül?
A feltételeken változtass, ne a gyakorlatot nyújtsd. A pályát meg lehet locsolni, a füvet hosszabbra vagy rövidebbre lehet hagyni. Adhatsz az ellenfélnek váltakozó taktikai feladatot, minden kör után megfordíthatod a passzirányt, vagy a gyakorlat közepén szabályt válthatsz. A lényeg, hogy a helyzet változzon, és a játékosnak újra be kelljen állnia.