Labdakezelés fejlesztése a fociban: labdaátvétel, első érintés és a 3 lépcső az ellenfél nyomásáig
Edzői gyakorlat

Labdakezelés fejlesztése a fociban: labdaátvétel, első érintés és a 3 lépcső az ellenfél nyomásáig

Labdakezelés az utánpótlásban: miért kezdődik az első érintés a labda érkezése előtt, három gyakorlat méretekkel, a hibatáblázat, és hogy melyik korosztályban mi van soron.

Frissítve 20 perc olvasás

Röviden

  • Horst Wein szerint a labdavesztések több mint fele észlelési vagy döntési hiba, nem technikai. Ehhez nem nevez meg vizsgálatot.
  • A német válogatott pszichológusa szerint a labdánál töltött idő akciónként 2,9 másodperc volt a 2006-os vb-n, 2014-ben 0,9.
  • A védőknek szóló edzői anyagokban az ellenfél rossz első érintése a jel, amelyre meg kell indulni.
  • Három lépcsőben eddz: előbb ellenfél nélkül, aztán tér- és időnyomás alatt, és csak a végén valódi ellenféllel szemben.
  • Nyolc profi mérkőzés elemzésében a gyengébbik lábbal végzett akciók 41,6 százaléka labdaátvétel volt, kevéssel a passzok előtt.

Képzelj el egy teljesen hétköznapi jelenetet. A játékosod a félterületen áll, a passz már úton van, a hátában lévő ellenfél pedig sprintelni kezd. Nem azért, mert elérhetné a labdát. Hanem azért, mert arra vár, hogy a labda elpattanjon a lábról.

Ez nem véletlen. A védőknek szóló edzői anyagokban, például egy sheffieldi doktori disszertációban a játékelvekről és a DFB 2018-as edzőkongresszusának dokumentációjában, a rossz első érintés külön kiváltó jelként szerepel: az ellenfél technikai hibáját nem kivárják, hanem megelőlegezik. Az ellenfelet arra képezték, hogy pontosan azt a pillanatot vadássza, amelyről ez a cikk szól.

Sokan azt hiszik, a labdakezelés szorgalmi feladat, amelyet néhány bójával le lehet tudni. Pedig az első érintés éppen az a pillanat, amelyre az ellenfél célzottan les.

Ez az útmutató megmutatja, miért kezdődik az első érintés már azelőtt, hogy a labda megérkezne. Felépíti a három lépcsőt az ellenfél nyomásáig, elhelyezi, hogy melyik életkorban mi van soron, és megnevezi azokat a hibákat, amelyeket a pálya széléről tényleg ki tudsz javítani.

Milyen kevés idő marad a labdánál

A német szövetség (DFB) már 2006-ban leírt egy mondatot, amelyet ma is alig vesz valaki komolyan: a korábban szokásos „megállítom, felnézek, játszom” régen elavult. Ma egy támadónak a másodperc töredéke alatt, a legszűkebb területen, aktívan zavaró ellenfelek között kell uralma alá vonnia a labdát.

Akkor ez szónoklatnak hangzott. Egy számot ehhez Hans-Dieter Hermann, a német válogatott csapatpszichológusa közöl: az egy akcióra jutó átlagos labdabirtoklási idő a 2006-os világbajnokságon 2,9 másodperc, a 2014-esen 0,9 másodperc volt. Módszerrel együtt közzétett mérést nem találtunk hozzá; a számok egy ismeretterjesztő könyvből és egy azt idéző doktori disszertációból származnak.

Három másodperc valaha elég volt arra, hogy a játékos átvegye a labdát, felemelje a fejét, körülnézzen, és csak utána döntsön. Egy másodperc erre nem elég. Egy másodperc alatt megtörténik az első érintés, és addigra a döntés már megszületett. Aki csak az átvétel után kezd gondolkodni, elkésett.

Az edzésedre nézve ez valami kellemetlent jelent. Gondolj a klasszikus gyakorlatra: a gyerek teljes nyugalomban átveszi a labdát, megszelídíti, felnéz, és passzol. Ilyen helyzet a mérkőzésen már nincs.

A labdakezelés a labda érkezése előtt kezdődik

Most jön az a mondat, amely a legtöbb edzőt bosszantja. Horst Wein, az utánpótlásfoci egyik legbefolyásosabb képzője azt írja: a labdavesztések több mint fele az észlelés vagy a döntés hibájára vezethető vissza, nem a mozdulatéra. Vizsgálatot nem nevez meg hozzá, és máshol sem találtunk ilyen felosztású elemzést. Gondolatébresztőnek a mondat így is megállja a helyét.

A labda elpattan, és mindenki a lábat nézi. Pedig a hiba már két másodperccel korábban megtörtént.

Azt, hogy a játékosok hogyan tájékozódnak az átvétel előtt, elsősorban a norvég kutató, Geir Jordet vizsgálta. A legjobb játékosok folyamatosan forgatják a fejüket, mielőtt a labda megérkezik. Egy belső középpályás egy olasz edzői szakdolgozatban közölt Jordet-adatok szerint átlagosan másodpercenként 0,53-szor néz körül. A labda érkezése előtti tíz másodpercben tehát nagyjából ötször pillant körbe. Xavinál ez Jordet saját közlése szerint másodpercenként 0,83 volt, vagyis körülbelül másfélszer annyi, mint az átlag.

A döntő azonban nemcsak a mennyiség, hanem az időzítés is. Az olasz szakdolgozat Jordet elemzéseiből vett példán mutatja be: aki éppen abban a pillanatban néz körül, amikor a passzt elindítják, szem elől téveszti a labdát, és ezzel előidézi az átvételi hibát. Jobb akkor körülnézni, amíg a labda még a passzolónál van. Így a játékos már azelőtt tudja, hová kell mennie az első érintésnek, hogy a labda elérné.

Ezzel az is világos, miért kezeli csak a tünetet az az edző, aki kizárólag a lábat javítja. A technika dönti el, hogy tisztán áll-e a labda. Az észlelés dönti el, hogy egyáltalán kerülhet-e a megfelelő helyre.

Cselezés vagy labdakezelés? A különbség egy mondatban

Sok edző egy kalap alá veszi a kettőt, és a tévedés érthető, hiszen mindkettő „valamiféle technika a labdával”. A szövetségek nagyon pontosan szétválasztják, és ha ránézel az edzői utasításokra, rögtön látod, miért.

Cselezésnél az utasítás így szól: szoros labdavezetés, minden lépésre egy érintés, minél több érintés. Labdakezelésnél így: már az első érintéssel a kívánt irányba tedd magad elé a labdát, vagyis minél kevesebb érintés.

Ebből olyan képlet lesz, amelyet meg tudsz jegyezni:

A cselezés azt jelenti: a labda már nálam van, és sok érintést akarok. A labdakezelés azt jelenti: a labda éppen érkezik, és a lehető legkevesebbet akarom.

A svájci labdarúgó-szövetség technikai koncepciója, amely a lányoknak szóló Kick Start programjában jelent meg, az ábráján az első labdaérintést minden más elé helyezi. Utána vagy közvetlenül folytatódik a játék, passzal, kapura lövéssel vagy fejeléssel, vagy nem közvetlenül, cselezéssel, passzal vagy kapura lövéssel. A hozzá tartozó szöveg: minden technikai cselekvés az első labdaérintéssel kezdődik, és gyakran ez dönti el a sikert vagy a kudarcot.

Ez a cikk ezzel az első érintéssel foglalkozik. Ha az utána következő cselezésen akarsz dolgozni, a hozzá illő gyakorlatokat a cselezőgyakorlatok U9, U10 és U11 korosztálynak című cikkben találod.

A két felület, amely a gyerekfociban számít

Keringenek áttekintések hat vagy hét érintőfelülettel. A gyerek- és utánpótlásfociban ez túl sok. Amíg a labdák laposan érkeznek, kettőre van szükséged.

Belső. A játékos közvetlenül a támaszkodó lába mellett veszi át a labdát. Az első érintésnél a lába kissé enged, hogy a labda ne pattanjon le róla. A lábujjait kissé megemeli, különben a labda átgurul a lábfején, vagy felpattan. És a legfontosabb: a labdát az ellenféltől elfelé, a szabad területre viszi, nem pusztán megállítja.

Külső. A játékos oldalra, a támaszkodó lábtól elfelé viszi magával a labdát. Ehhez a lábfejét befelé fordítja, a lábujjai felfelé néznek. Ezt a változatot jól össze tudja kötni egy testcsellel, mert a teste amúgy is az új irányba dől.

Ehhez jön három tanács, amely mindkét felületre érvényes, és amelyet a svájci szövetség így fogalmaz meg:

  • Legyél a talpad elülső részén, hogy gyorsan tudj cselekedni.
  • Időben építsd fel a testfeszességet, ne csak az érintés pillanatában.
  • A labdát egyetlen folyamatos mozdulattal vidd tovább, ne két lépésben.

A 3 lépcső az ellenfél nyomásáig

A DFB 2006-os technikai füzete ehhez világos sorrendet ad. A játékos először megtanulja a mozdulatot. Aztán a térhez és az időhöz igazítja. És csak a végén védi meg az ellenféllel szemben. A német szövetség (DFB) a gyakorlatok kiválasztásának sorrendjeként fogalmazza meg: ellenfél nélkül, aztán ellenféllel létszámfölényben, végül játékformában.

A hiba, amelyet szinte mindenki elkövet, a második lépcső átugrása. Tíz perc passzolás párban, utána egyből a záró játék. A híd hiányzik.

1. lépcső: a mozdulat ellenfél nélkül

A labda érkezik, az első érintés megadott irányba megy. Nincs ellenfél, nincs időnyomás, viszont van egy világos előírás. A DFB ehhez egy kis négyzetet használ középen, amelybe a játékos befut.

1. gyakorlat: átvételi négyzet

Két indulóbója egymással szemben, közöttük egy 3 × 3 méteres négyzet. A játékos befut, szóval kéri a passzt, és egyetlen mozdulattal előre, a szemközti bója felé viszi tovább a labdát.

A2B2B1A1IndulóbójaÁtvételi négyzet 3 × 3 mvedd át és vidd tovább, ne állítsd meg

A német szövetség (DFB) U10/11-es korosztálynak szóló edzésanyaga nyomán.

Az edzői pontok itt fontosabbak, mint maga a gyakorlat:

  • A négyzetbe futás közben a játékos vegye fel a szemkontaktust a passzolóval, és időben, szóval kérje a passzt.
  • A labdát lehetőleg egyből a megadott mozgásirányba vigye tovább.
  • A labdaátvétel után emelje fel a tekintetét a labdáról, tájékozódjon, és térjen ki a szemből érkező játékos elől.

Gyakorlatgyűjteményének gyerekfocis részében a svájci szövetség a gyakorlatokat ugyanarra a három lépésre építi: nyitott kezdés, gyakorlás, versengés. Először a gyerekek kipróbálhatják, aztán pontosabbá válik a forma, a végén pedig verseny lesz belőle. Ez nem kerül több időbe, csak rendbe szedi azokat a perceket, amelyek amúgy is megvannak.

2. lépcső: tér és idő

Most megjelenik a nyomás, de ellenfél még nincs. A játékosnak mozgás közben kell átvennie a labdát, és a következő akció már vár rá. Pontosan ez a híd hiányzik a legtöbb edzésből.

2. gyakorlat: kettős négyzet

A külső négyzet 20 × 20 méter, a belső 10 × 10. A belső négyzetben az óramutató járásával ellentétesen megy a passz. A passz után a játékos azonnal labdát kér a külső bójától, és e bója felé veszi át és viszi tovább.

A1A2A3A4I1I2I3I410 × 10 mkülső négyzet 20 × 20 m

A német szövetség (DFB) U14/U15-ös korosztálynak szóló edzésanyaga nyomán.

A gyakorlat attól ilyen jó, hogy a játékosnak a passza után nincs szünete. Azonnal újra meg kell mutatnia magát, azonnal újra észlelnie kell, azonnal újra fel kell dolgoznia a labdát. Könnyítésként a belső négyzetben egyetlen labdával kezdj, hogy a gyerekek megértsék a futás és a passz útvonalát.

Ha növelni akarod a nyomást, a végére odateszed a kapura lövést. És itt jön egy szabály, amely az egész cikket egy pontba sűríti: kapásból lőni tilos. Mindig ki kell kényszeríteni az irányított átvételt.

3. gyakorlat: átvétel és kapura lövés

35 × 20 méteres terület. A játékos megkerüli a két belső bóját, kéri a passzt, és a befejezéshez viszi tovább a labdát. A passz ferdén, a futás irányába érkezik, a kapu felé.

TWP1P2A1Indulóbójaferdén a futás irányába, az irányított átvétel kötelezőKapusKapu

A német szövetség (DFB) U14/U15-ös korosztálynak szóló edzésanyaga nyomán.

A kapáslövés tilalmának oka egyszerű: a gólok túlnyomó többsége a tizenhatoson belül születik, mégpedig nagy idő- és ellenfélnyomás alatt. A támadónak ott kevés érintésből kell befejeznie. Az első érintésnek tehát a mozgás irányába kell mennie, hogy a második már a lövés lehessen. Ez a forma pontosan ezt gyakoroltatja.

3. lépcső: az ellenféllel szemben

Csak most zavarhat valódi ellenfél. A DFB ehhez tudatosan létszámfölényt ad a támadóknak, hogy a technika ne omoljon össze azonnal: 3 az 1 ellen, 4 a 2 ellen, és csak később a szabad játék.

4. gyakorlat: rondo 4 a 2 ellen

Négy játékos kívül, két védő belül. A létszámfölény megvédi a technikát. Az első érintés dönti el, hogy a következő passz egyáltalán lehetséges-e.

ABCDV1V22 védő vadászik a rossz első érintésre

Klasszikus létszámfölényes forma, itt a technikai felépítés 3. lépcsőjeként.

Ha ezen a ponton több változatra van szükséged, megtalálod őket a bemelegítésre való rondováltozatok között. Ha pedig csak egy fél pályád vagy egy kis termed van, a lépcsők ott is működnek: edzés kis területen.

Egyébként a szűk tér az első érintés természetes iskolájának számít, ezért ajánlják olyan gyakran a futsalt. Ebből leginkább a labda fizikája bizonyított: a futsallabda két méter magasról leejtve csak 50–65 centiméterre pattan vissza, jóval kevésbé, mint egy normál labda. Azt viszont alig vizsgálták, hogy ez közvetlenül átvihető-e a nagypályás focira. Erről bővebben a futsalról szóló útmutatóban olvashatsz, amely fociedzőknek készült.

Melyik életkorban mi van soron

A beosztás a német szövetség (DFB) edzésanyagaira támaszkodik, nem MLSZ-előírás: iránytűnek használd.

KorosztályA labdakezelés súlypontjaKonkrét előírás
U6/7 és U8/9Labdaérzék sok ismétlésselMinden gyereknek saját labda, sok érintés, a lapos passz mint átadás
U10/11Célirányos átvétel és továbbvitelÁtvételi négyzet, az első magas labdák, dobva vagy kapuskirúgásból, az első párharcok az átvétel után
U12/U13A technika megszilárdításaPasszsorozatok, labdakezelés időnyomás alatt, tiszta ismétlés
U14/U15Labdakezelés nyomás alattEgyérintős játék tilos, az irányított átvétel kötelező, nagy tempó

Akkor lesz érdekes, ha két DFB-dokumentumot egymás mellé teszel. A tehetséggondozó programhoz készült 2006-os technikai füzet azt ajánlotta, hogy a labdakezelés technikáit U12/U13-tól szilárdítsuk meg, és közben lépésről lépésre növeljük a pontosságot, a tempót és az ellenfél nyomását. Az U10/11-es korosztálynak szóló edzésanyag már összekapcsolja a labdakezelést a párharccal: átvétel, és azonnal 1 az 1 ellen.

Az ellenfél nyomása tehát már az U10/11-ben is hozzátartozik az edzéshez. Rád nézve ez azt jelenti: ha az U10/11-es csapatodban az átvétel után még soha nem volt ellenfél a játékos hátában, hiányzik egy építőelem, amelyet a DFB kifejezetten előirányoz.

A leggyakoribb hibák, és hogyan javítsd őket

Van egy hiba, amely minden másnál többet nyom a latban, mert belenevelték a gyerekekbe. A fociban a gyerekek nagyon gyakran azt tanulják meg, hogy a labdát holtra állítsák, amíg mozdulatlanul nem fekszik a talpuk alatt, ahelyett hogy azonnal a játék irányába vinnék tovább. Ha egy játékos ezt a mintát egyszer magáévá tette, a jó első érintést már csak nehezen lehet kialakítani.

Megéri tehát el sem kezdeni.

Amit látszAmi mögötte vanAmit mondasz vagy megváltoztatsz
A labda elpattan a lábrólA láb túl merev, nem enged az érintésnélEngedj az érintésnél, a lábujjakat kissé emeld meg
A labda átgurul a lábfejenA lábujjak lefelé lógnakEmeld meg a lábujjakat, rögzítsd a lábfejet
A labda holtan fekszik a talp alattHoltra állítás, belenevelt mintaTiltsd meg a kapáslövést, követelj átvételt egy megadott irányba
A játékos az ellenfél felé viszi a labdátNincs tájékozódás az átvétel előttNézz körül a labda előtt, a labdát az ellenféltől elfelé vidd
A tekintet a labdára tapadA fej lent marad, nincs folytatásAz érintés után emeld fel a tekinteted, és keresd a következő utat

A hatodik utasítás helyett pedig egy kérdés. A DFB a válasszal együtt adja meg, és gyerekeknél jobban működik bármilyen magyarázatnál:

„Miért olyan fontos, hogy a labdát a futásod irányába vidd tovább?” Először: az ellenfélnek sokkal nehezebb megtámadnia a labdát. Másodszor: a felzárkózó ellenfelek túl későn érkeznek ahhoz, hogy még közbeavatkozzanak.

Mennyit szabad egyáltalán utasítanod?

Egy pontban a források nagyrészt egyetértenek, szövetségtől és korosztálytól függetlenül: kevesebbet beszélni, célzottabban javítani.

Az U6/7-es és U8/9-es korosztály mérkőzéseire a DFB ifjúsági szabályzata alapelvként mondja ki, hogy „az edzői utasításokat és a kívülről érkező ingereket” a lehető legkevesebbre kell csökkenteni. A bajor labdarúgó-szövetség előírja a gyerekmérkőzéseket kísérő felnőtteknek, hogy csak a szünetekben adjanak tanácsot, játék közben ne. Egy gyakorlatból származó edzői jegyzet pedig minden diplomácia nélkül fogalmaz: semmi ordítozás, semmi megszakítás nélküli utasítgatás, semmi üvöltő edző.

Hogy ez miért van így, azt a DFB már 2006-ban józanul megmagyarázta: az edző monológjai a helyes viselkedésről csak korlátozottan hatnak. A gyerekek egy pillanatig követni tudják őket, de nem teszik magukévá. A következő hasonló helyzetben visszaesnek a régi mintába.

Helyette három eszköz működik:

  1. Bemutatni, nem magyarázni. Egy megmutatott mozdulat többet mond három mondatnál. Különösen az első érintésnél, ahol millimétereken és időzítésen múlik minden.
  2. A kimerevítés. Megállítod a helyzetet, mindenki ott marad, ahol van, és utána a játékos magyarázza el, miért cselekedett így. Nem te.
  3. Ne javíts túl sokat. Egy gyerek gyakorlatonként egy pontot tud megvalósítani, nem négyet. Válassz ki egyet.

Mit mutatnak valójában a számok

A technikai edzés mellett szól egy erős érv, és a DFB tehetséggondozó programjáról készült egyik nagy vizsgálatból származik. A program több mint 14 000 játékosát mérték fel nagyjából tizenkét évesen, és nagyjából kilenc évvel később megnézték, kinek sikerült valóban (Höner, Leyhr és Kelava, 2017). A technikai képességek jobban előre jelezték a későbbi sikert, mint a gyorsaság.

És most jön az a rész, amelyet máshol alig valaki ír oda: egy későbbi elemzésben, amely az U17-es válogatottba jutást vizsgálta, az önálló labdakezelési teszt csak kis hatást mutatott, akkorát, mint a sprint és a fordulékonyság. Erősebb volt a cselezés és a technikai összérték (Höner és munkatársai, 2019). A labdakezelés tehát nem varázsital. Egy építőelem, amelynek a hatása csak a többivel együtt mutatkozik meg.

Három további pont, amelyben őszinte akarok lenni, mert a témáról szóló szinte minden cikkben hibásan szerepel:

A híres labdaérintés-szám nincs alátámasztva. Mindenhol azt olvasni, hogy 4 a 4 ellen egy játékosnak nagyjából 270 labdaérintése van, 11 a 11 ellen pedig csak 22. Ez a szám egy piaci jelentésből származik, elsődleges forrás nélkül. A kutatások valódi állása árnyaltabb: egy összefoglaló tanulmány szerint a kisebb pálya több labdaérintést, átvételt és cselezést kényszerít ki, de hozzáteszi, hogy a vizsgálatok eredményei nem egységesek (Michailidis, 2013).

Az érintéskorlát pedig nem pusztán technikai szabályozó. Növeli a passzok számát, de a rossz passzokét is. Az egyérintős korlát több részvételt hoz, de több hibát és labdavesztést is (Rumpf és munkatársai, 2025). Coutinho és munkatársai (2022) egyik utánpótlás-vizsgálatában összességében több volt a sikertelen akció, több sikeres passz viszont csak egyes korosztályokban: a játékosok tehát többet hibáznak; hogy többször is sikerül-e nekik, az korosztályonként eltérő. Ugyanezek a szerzők azt tanácsolják, hogy nagyjából U13-ig inkább két érintést engedjünk, mert a fiatalabb játékosok egyetlen érintéssel a jelek szerint rosszabbul boldogulnak; szilárd korhatár ebből nem következik. Felnőtteknél Rumpf és munkatársai szerint az érintéskorlát ráadásul a pulzust és a sprintek számát is felviszi, ott tehát erőnléti előírás is egyben; gyerekeknél és serdülőknél a kép nem egységes. Hogy ez mit jelent az amatőr foci legkedveltebb nehezítési módjára nézve, arról a nehézségi fok hat szabályozójáról szóló cikk ír.

A technikai beavatkozások bizonyítékai pedig gyérek. Alig valaki mérte meg tisztán, mit változtat valójában a labdakezelésen egy néhány hetes technikai program; még a kis létszámú játékokról is csak hat vizsgálatot talált egy, a technikára gyakorolt hatást vizsgáló metaanalízis, erősen szóródó eredményekkel (Clemente és munkatársai, 2021). Ez nem azt jelenti, hogy a technikai edzés nem használ. Azt jelenti, hogy senki sem tudja komolyan megmondani, mennyit.

A kis létszámú játék ettől még helyes marad, és a fenti gyakorlatok is. Csak az indoklás változik. Nem az alátámasztatlan szám teszi őket helyessé, hanem a kisebb terület: ott egy játékosra több olyan helyzet jut, amelyben egyáltalán sor kerül első érintésre.

Miből veszed észre, hogy működik

A technikai edzésnek értékelési gondja van: valahogy mindig jobbnak érződik. Ez kevés. Három dolgot minden edzésen megfigyelhetsz úgy, hogy semmit sem kell hozzá beszerezned.

Számold a fejfordításokat. Válassz ki egy játékost, és figyeld tíz másodpercig, mielőtt megkapja a labdát. Hányszor fordítja el a fejét? A legjobb játékosok ebben az ablakban nagyjából öt pillantásig jutnak. Sok utánpótlás-játékos kezdetben jóval kevesebbig jut. Ez az a szám, amely elsőként változik, jóval azelőtt, hogy a technika jobbnak látszana.

Számold az érintéseket a következő akcióig. Rondóban vagy egy passzgyakorlatban: hány érintésre van szüksége a játékosnak az átvétel és a továbbjátszás között? Három érintés lassított felvételű labdavesztés. Ha a háromból kettő lesz, valami elmozdult.

Számold a közvetlenül az átvétel utáni labdavesztéseket. Nem az összes labdavesztést, csak azokat, amelyeknél a labda az első érintésnél elpattan a lábról, vagy holtan ott marad. Jegyezd fel a számot két edzőmérkőzésen, hat hét különbséggel.

Letölthető ellenőrzőlista

Egy megfigyelőlap, amelyen játékosonként bejelölöd, hogy az 5 hibakép közül melyiket mutatja, mindegyik mellett a hozzá illő javítással. Hozzá a három gyakorlat méretekkel és edzői kulcsszavakkal, a rondo mint harmadik lépcső, a korosztályos beosztás és a megfigyelési szempontok, mindez nyomtatható, zsebben elférő PDF-ben.

Ball Control: Receiving and the First TouchObservation sheet, error patterns and 3 steps to playing under pressurePDF letöltése

Menetrended a következő hetekre

Kezdd kicsiben, különben semmi sem történik. A következő edzésen egyetlen szabályt vezess be: nincs kapáslövés, nincs egyérintős passz, a labdát először mindig tovább kell vinni. Ez a szabály egymagában eltünteti a holtra állítást, mert lehetetlenné teszi.

Vigyél mellé egyetlen edzői pontot a pályára: „Nézz körül, amíg a labda még a passzolónál van.” Nem csak akkor, amikor már úton van.

Aztán a hetek során építsd fel a három lépcsőt. Először az átvételi négyzet, ellenfél nélkül, amíg a mozdulat nem megy biztosan. Utána a kettős négyzet és a kapura lövés, hogy szűkös legyen a tér és az idő. És csak ezután a rondo, amelyben két védő pontosan arra a pillanatra les, amelyről végig szó volt.

Ha ez megvan, először nem a technikán látod, hanem valami máson: a játékosaid elfordítják a fejüket, mielőtt a labda megérkezik. Innentől az átvétel szinte magától javul.

Azt pedig, hogy a mérkőzésen is megjelenik-e, nem az edzés mutatja meg, hanem a tétmérkőzés. Egy torna a legőszintébb vizsgája az új első érintésnek, mert ott senki sincs tekintettel senkire.

Megtervezem a felkészülési tornámatIngyenes, regisztráció nélkül

Források

DFB és más szövetségek

  • Deutscher Fußball-Bund (2006): DFB-Info-Abend 6: Training des Passens und der Ballkontrolle, 4., 5., 9., 10., 14., 15., 18–19. o. A „megállítom, felnézek, játszom” mint elavult módszer, technika belsővel és külsővel, bemutatás hosszú magyarázat helyett, a sorrend ellenfél nélkül, létszámfölény, játékforma, megszilárdítás U12/U13-tól.
  • Deutscher Fußball-Bund: Trainingseinheit für E-Junioren: Zielorientiert an- und mitnehmen. Átvételi négyzet 3 × 3 méter, magas labdák dobva vagy kapuskirúgásból, labdakezelés és párharc.
  • Deutscher Fußball-Bund: Trainingseinheit für C-Junioren: Die Ballkontrolle verbessern. Kettős négyzet 20 × 20 és 10 × 10 méter, átvétel és kapura lövés 35 × 20 méteren, nincs kapáslövés.
  • Deutscher Fußball-Bund (2026): Jugendordnung, 2026. augusztus 21-i állapot, játékelvek az U6/7-es és U8/9-es korosztálynak. „Az edzői utasításokat és a kívülről érkező ingereket a lehető legkevesebbre kell csökkenteni”.
  • Deutscher Fußball-Bund (2018): Internationaler Trainer-Kongress 2018: Dokumentation. Technikai hibák mint letámadási jel, a legtöbb gól a tizenhatoson belül, első érintés a mozgás irányába.
  • Bayerischer Fußball-Verband: Spielkonzept „Minifußball“: Kindgerechte Spielformen. Az edző mint a játék kísérője, utasítás csak a szünetekben.
  • Tipp Bambini bis D (é. n.): edzői jegyzet az egyesületi gyakorlatból, szerző nélkül. „Semmi üvöltő edző”.
  • Schweizerischer Fussballverband / UBS: Kick Start: 25 Übungen, Technik-Konzept Jugendfussball, 21–22. o. Az első labdaérintés mint minden technikai cselekvés kezdete, három végrehajtási tanács, a három lépés a gyerekfocis részben.

Észlelés és körülnézés

  • Wein, H. (2012): Spielintelligenz im Fußball: kindgemäß trainieren, 2. kiadás, Meyer & Meyer. Az a tétel, hogy a labdavesztések több mint fele az észlelésre vagy a döntésre vezethető vissza, saját adatbázis nélkül.
  • Jordet, G. (2021): szál a körülnézések gyakoriságáról, 2021. október 14. threadreaderapp.com. Xavi másodpercenként 0,83 körülnézéssel az átvétel előtti tíz másodpercben, körülnézés a labdaérintések között.
  • Contran, S. F. (2024): Occupying spaces and positional fluidity, UEFA Pro záródolgozat, FIGC, 41–42. o. Másodpercenként 0,53 körülnézés a belső középpályásoknál Jordet adatai szerint.
  • Kerr Cumbo, R. (2018): Coaching through Principles of Play, doktori disszertáció, University of Sheffield, 419. és 424. o. A rossz első érintés mint a letámadás kiváltó jele.
  • Beavan, A. (2020): doktori disszertáció, Universität des Saarlandes, Katwala, A. (2016) nyomán: The Athletic Brain. A válogatott labdabirtoklási ideje 2,9 másodperc (2006) és 0,9 másodperc (2014), Hans-Dieter Hermann közlése szerint.

Vizsgálatok

  • Höner, O., Leyhr, D., Kelava, A. (2017): The influence of speed abilities and technical skills in early adolescence on adult success in soccer. PLoS ONE 12(8): e0182211. doi:10.1371/journal.pone.0182211. 14 178 U12-es játékos, a technika erősebben jelzi előre a későbbi sikert, mint a gyorsaság.
  • Siener, M. (2022): doktori disszertáció, Universität Bayreuth, 27. o. Az egyes tesztek hatásméretei Höner és munkatársai (2019) nyomán: labdakezelés kicsi, cselezés és összérték erősebb.
  • Castillo Díaz, A. et al. (2004): Estudio en competición sobre el grado de utilización de la pierna no dominante en el fútbol profesional. EF Deportes 71. efdeportes.com. A gyengébbik lábbal végzett akciók 41,6 százaléka labdaátvétel.
  • Coutinho, D., Gonçalves, B., Santos, S., Travassos, B., Folgado, H., Sampaio, J. (2022): Exploring how limiting the number of ball touches during small-sided games affects youth football players’ performance across different age groups. International Journal of Sports Science & Coaching 17(3), 545–557. doi:10.1177/17479541211037001. U9-től U19-ig: több sikertelen akció, több sikeres passz csak egyes korosztályokban; a szerzők U9-től U13-ig két érintést javasolnak.
  • Rumpf, M. C., Jäger, J., Altmann, S., Lochmann, M. (2025): Touch restriction during small-sided games in soccer. Frontiers in Sports and Active Living 7: 1705921. doi:10.3389/fspor.2025.1705921. Érintéskorlátok: több passz és több rossz passz; egyérintős korlát: több részvétel, több hiba és labdavesztés; felnőtteknél magasabb pulzus és több sprint.
  • Michailidis, Y. (2013): Small sided games in soccer training. Journal of Physical Education and Sport 13(3), 392–399. doi:10.7752/jpes.2013.03063. Játékosszám, pályaméret és technikai akciók.
  • Clemente, F. M. et al. (2021): Effects of small-sided game interventions on the technical execution and tactical behaviors of young and youth team sports players. Frontiers in Psychology 12: 667041. doi:10.3389/fpsyg.2021.667041. Csak hat vizsgálat, gyér bizonyítékok a technikai beavatkozásokra.
  • Wiener, B. (2019): Koordinationstraining im Fußball, mesterszakos szakdolgozat, Universität Graz, 5.2. fejezet. A holtra állítás mint belenevelt minta.
  • FRANdata (2025): Small-Sided Soccer: A White Paper on Industry Trends and Market Analysis, 11. o. A 270 kontra 22 labdaérintés számának eredete, elsődleges forrás nélkül.
  • FIFA: Futsal-Spielregeln, 2. szabály. A futsallabda visszapattanása 50–65 centiméter 2 méteres ejtési magasságból.

Gyakori kérdések

Mi a különbség a cselezés és a labdakezelés között?
Cselezésnél a labda már nálad van, és sok érintést akarsz, hogy szorosan a lábadnál vezesd. Labdakezelésnél a labda éppen érkezik, és a lehető legkevesebb érintést akarod, hogy gyorsan továbbjátszhass. Az edzői utasítások ezért éppen ellentétesek. A labdavezetéshez illő gyakorlatokat a cselezőgyakorlatok U9-től U11-ig című cikkben találod.
Hány éves kortól gyakoroljuk a labdakezelést ellenféllel szemben?
Korábban, mint sokan gondolnák. A német szövetség (DFB) U10/11-es edzésanyaga már összekapcsolja a labdakezelést a párharccal, vagyis nagyjából tízéves kortól: átvétel, és azonnal 1 az 1 ellen. A DFB 2006-os technikai füzete azt ajánlotta, hogy a technikákat U12/U13-tól szilárdítsuk meg, és közben lépésről lépésre növeljük a pontosságot, a tempót és az ellenfél nyomását.
Miért állítja meg a játékosom a labdát, ahelyett hogy továbbvinné?
Mert így tanulta. Sok gyerek éveken át a megállítást gyakorolja, amíg a labda holtan nem fekszik a talpa alatt. Ha ez a minta egyszer rögzült, a jó első érintést nehéz utólag megtanulni. A leggyorsabb ellenszer egy szabály: tiltsd meg a kapásból leadott lövést, és minden gyakorlatban követeld meg, hogy a játékos megadott irányba vegye át a labdát.
Melyik testrésszel vesszük át a labdát?
A gyerek- és utánpótlásfociban a lapos labdákhoz két felület elég. Belsővel a játékos közvetlenül a támaszkodó lába mellett veszi át a labdát; a láb az érintés pillanatában kissé enged, a lábujjak pedig megemelkednek. Külsővel oldalra, a támaszkodó lábtól elfelé viszi a labdát, ami jól összeköthető egy testcsellel. A mell és a comb csak később jön.
Mennyit javítsak és magyarázzak a technikai edzésen?
Kevesebbet beszélni, célzottabban javítani. A német szövetség (DFB) 2006-os technikai füzete rögzíti, hogy a bemutatás mindig jobb a hosszú szóbeli magyarázatnál, és rövid, célzott, a részletekre irányuló javításokat ajánl. A hosszú monológok elszállnak, mert a gyerekek a következő hasonló helyzetben visszaesnek a régi mintába. Egy jó kérdés gyakran többet ér az utasításnál.