Futsal az utánpótlásban: gyakorlati útmutató edzőknek (2025/26-os szezon)

Három hónapra lefoglaltad a termet, hetente kilencven percre, a tél végén pedig azon bosszankodsz, hogy a játékosaidnak márciusban egy teljes edzés kell a füvön, mire megint rendesen passzolnak. Ez nem a játékosaidon múlik. Azon múlik, hogy a teremben focit játszottatok, nem futsalt. És ez az egy különbség dönti el, hogy a téli szünet elveszett időszak lesz-e, vagy ugrás a fejlődésben.

A futsal nem a futball kistestvére. Önálló sportág saját szabályrendszerrel, saját labdával, saját játékfelfogással. Ha a teremszezonban az edzésmunka kiegészítéseként használod, nem kevesebbet kapsz, hanem többet: gyorsabb döntéseket, jobb labdakezelést, sűrűbb labdaérintést. A profik, akiket minden játékosod ismer, ezt régóta tudják.

„Kisfiúként Argentínában az utcán és az egyesületben is futsaloztam. Rettentően élveztem, és tényleg segített abban, hogy azzá a játékossá váljak, aki ma vagyok.” – Lionel Messi, idézi az FA Beginner’s Guide to Futsal

Ez az útmutató megmutatja, miben különbözik a futsal a palánkos teremfocitól, melyik nyolc szabályt kell edzőként ismerned, hogyan néz ki egy értelmes 6 hetes terv, és melyik öt gyakorlat viszi vissza a tanultakat a nagypályára. Ezen felül szó lesz a sérülésmegelőzésről, a tévhitekről, a lányfutsalról és arról, hogyan fogj hozzá a saját teremszezonodhoz. Az egyesületi mindennapokban dolgozó, U13-tól U17-ig edzősködő kollégáknak írtuk.

Mi a futsal, és mi nem az

A futsal 1934-ben, Montevideóban született a futball termi változataként: Juan Carlos Ceriani tanár a YMCA-ben a futball, a kosárlabda, a kézilabda és a vízilabda elemeiből kevert ki önálló játékot a tanítványainak. Ma a futsal a FIFA hivatalos termi játéka, saját világbajnoksággal, saját versenyrendszerrel és évente frissített szabálykönyvvel.

Leginkább a hagyományos, palánkos teremfocival keverik, amelyet sok egyesületi edző a kilencvenes évekből ismer: 5 az 5 vagy 6 a 6 ellen, palánkkal, szinte megállás nélkül játékban lévő labdával és rengeteg palánkos ütközéssel. Az nem futsal. Németországban – onnan származik ennek az útmutatónak a forrásanyaga – a szövetség (DFB) a 2024/25-ös reformmal a gyerekfociból kötelezően kivezette a palánkos változatot, a serdülő- és ifjúsági korosztályokban pedig kifutónak nyilvánította. Magyarországon az MLSZ Bozsik-programja a téli tornáit (Téli Torna) 40 × 20 méteres pályán rendezi, és az egyesület ezeket kiválthatja a vármegyei igazgatóság téli futsaltornájával. Ha ma termi versenyt szervezel, a futsal a viszonyítási alap.

Az öt alapelem, amely nélkül nincs futsal (FA Beginner’s Guide to Futsal):

• Kemény borítás (parketta, sportpadló, linóleum). Nem fű, és műfű is csak kivételes esetben.
• 3-as vagy 4-es méretű, csökkentett pattanású futsallabda (egy szokásos edzőlabda visszapattanási magasságának 60–65 százaléka).
• 5 az 5 ellen, a kapussal együtt; legfeljebb 14 játékos a keretben, korlátlan folyamatos csere.
• Palánk helyett oldalvonal: a labda elhagyja a játékteret, és berúgással (nem bedobással) kerül vissza játékba.
• A játékvezetők a levegőbe emelt ujjaikkal számolják a 4 másodperces szabályt.

Ha az öt elem közül bármelyik hiányzik, mást játszol. Azt, hogy a gyerekek korosztályonként milyen játékformákban fociznak a pályán, a gyerekfoci játékformáinak áttekintésében találod.

Miért lesz jobb futballista a futsaltól

A mennyiségi érv a labdaérintésekre és a játék intenzitására épül. Egy 40 perces futsalmérkőzésen egy játékos 200–300-szor ér labdához. A 11 a 11 elleni játékban ez poszttól függően 40–80. Ez nem pusztán mennyiségi különbség, hanem más tanulási helyzet.

Minden labdaérintés döntés. Rövid passz, hosszú passz, cselezés, elfordulás, lövés, emelt átadás. Aki mérkőzésenként négyszer annyiszor dönt, annak négyszer annyi alkalma van megtanulni dönteni. Az utánpótlás-nevelésben ez az igazi emelő, nem a technika. A taktikai érettséget leginkább a kognitív terhelés hajtja: észlelni, választani, végrehajtani – időnyomás alatt. A futsal pontosan ezt sűríti.

A második mérhető mutató a sprintek sűrűsége. Az ukrán profi futsalban a játékidő 5,2 százaléka anaerob alaktacid, 3,0 százaléka anaerob glikolitikus terhelés – rövid, maximális sprintek sűrű egymásutánban. Nagypályán ezeket az értékeket nem éred el, mert túl hosszúak a távolságok.

A minőségi érvet a profi pályafutások adják. Cristiano Ronaldo: „Gyerekkoromban Portugáliában csak futsaloztunk; a szűk tér segített javítani a szoros labdakezelésemet, és futsal közben szabadnak éreztem magam. Futsal nélkül nem lennék az a játékos, aki ma vagyok.” Zinédine Zidane: „A futsal technikája más, mint a 11 a 11 elleni játéké; vannak látványos megoldások, amelyeket futballban meg sem próbálnál. Ettől szórakoztatóbb ez a sport” (mindkét idézet az FA Beginner’s Guide to Futsal kiadványból). Iniesta, Xavi, Pelé, Ronaldinho – a lista hosszú, és nem véletlen.

Amit a játékosaid kézzelfoghatóan magukkal visznek:

• Jobb labdatartás szűk területen. A pálya rákényszerít a talp használatára, arra, hogy a labdát a tested takarásában vedd át, és gyorsan irányt válts.
• Gyorsabb helyzetfelismerés. Négy csapattárs a kapussal együtt, öt ellenfél és a játékvezető – mind egy szokásos látószögön belül.
• Tisztább befejezés közepes távolságból. A kapu 3 × 2 méteres, a kapusnak kisebb felületet kell védenie, de kevesebb ideje van reagálni. Aki futsalban tisztán fejezi be a helyzetet, az a füvön, nagyobb kapura és több idővel még inkább betalál.
• Nagyobb hajlandóság a letámadásra. A 4 másodperces szabály azonnali nyomásra kényszerít a labdavesztés után.

Az első ponthoz jár egy őszinte megjegyzés: bizonyítva főleg a labda fizikája van, a nagypályára való átvitelre egyelőre nincs közvetlen bizonyíték. Ha az első érintést célzottan akarod gyakoroltatni, és nem a futsal hatásában bízol, a technikát a labdaátvételről és az első érintésről szóló útmutatóban találod.

A 8 futsalszabály, amelyet minden futballedzőnek ismernie kell

Nem kell az egész szabálykönyvet fejből tudnod. Az edzéshez és a tornához nyolc pont elég. A teljes dokumentum a FIFA Futsal Laws 2025-26 (az interneten szabadon elérhető); hivatalos versenyeken ehhez jön a nemzeti szövetség versenykiírása – Németországban ez a DFB futsalszabályzata (Heft 06/2024), nálunk az MLSZ-nél és a vármegyei igazgatóságnál érdemes rákérdezni.

A nyolc szabálypont részletesen:

1. 40 × 20 méteres pálya. Ez a nemzetközi szabvány, a gyakorlatban a terem szabja meg a méretet. A FIFA 25–42 méteres hosszt és 16–25 méteres szélességet enged. Az egyesületi gyakorlatban szinte mindig kézilabda- vagy kosárlabdapályán játszol. A vonalak 8 cm szélesek (Law 1).
2. A D alakú büntetőterület. Téglalap helyett két, 6 méter sugarú negyedkör a kapufák körül, amelyeket egy 3,16 méteres egyenes köt össze – ebből adódik a jellegzetes D alak (Law 1, Section 4).
3. A 6 méteres és a 10 méteres pont. A 6 méteres pont a rendes büntetőpont. A 10 méteres pont a halmozott szabálytalanságoknál számít: a félidő hatodik szabálytalanságától sorfal nélküli közvetlen szabadrúgás jár a 10 méteres pontról vagy a szabálytalanság helyéről, attól függően, melyik van közelebb a kapuhoz (Law 13).
4. A 4 másodperces szabály. Minden pontrúgást (berúgás, szögletrúgás, kapukidobás, szabadrúgás) 4 másodpercen belül el kell végezni. A játékvezető láthatóan, a kezével számol. Ha a csapat kifut az időből, az ellenfél közvetett szabadrúgást kap. A kapusra a saját térfelén ugyanez érvényes: 4 másodpercig lehet nála a labda, utána közvetett szabadrúgás jár (Law 8 + Law 12).
5. Halmozott szabálytalanságok. Félidőnként számolják egy csapat közvetlen szabadrúgással büntetett szabálytalanságait. Az 1–5. után rendes szabadrúgás jár, sorfallal. A 6.-tól: közvetlen szabadrúgás sorfal nélkül a 10 méteres pontról, a védőknek 5 méter távolságot kell tartaniuk. Ez lesz a mérkőzés legsúlyosabb büntetése, és megváltoztatja, mekkora kockázatot vállal egy csapat a letámadásnál (Law 13).
6. Bedobás helyett berúgás. Ha a labda elhagyja az oldalvonalat, a játékos állóhelyzetből rúgja vissza játékba, a labdának nyugalomban kell lennie. Berúgásból közvetlenül nem érhető el gól. A 4 másodperces szabály itt is érvényes (Law 15).
7. Folyamatos csere. Korlátlan számú csere játék közben, a saját térfél kijelölt cserezónájában, a játékvezető engedélye nélkül. A lecserélt játékosnak teljesen el kell hagynia a pályát, mielőtt a társa belép (Law 3). Edzőként ennek az a következménye, hogy futsalban a játékidő igazságos elosztása szervezésileg semmiség, hiszen bármikor cserélhetsz. Hogy ez a rendes bajnoki fociban, folyamatos csere nélkül hogyan megy, azt a játékidő igazságos elosztásáról szóló cikk mutatja meg.
8. A becsúszás tilos, ha a labdáért folyó párharcban testi érintkezéssel jár. Csak akkor megengedett, ha nincs ellenfél a közelben (a labda megmentése). A vétség közvetett szabadrúgást von maga után, veszélyes játék esetén azonnali piros lap jár (Law 12).

A pontrúgások – szöglet, szabadrúgás, sorfaltávolság – teljes összehasonlítását a szögletvariációk az utánpótlásban című cikkben találod; futsalban a sorfal távolsága 9,15 helyett alapvetően 5 méter.

Futsal a teremszezonban: 6 hetes edzésterv

Az értelmes téli futsalfelkészülés hat hét, heti két 60 perces edzéssel, vagyis összesen tizenkét edzés. Lehet több is; ennél kevesebb viszont rövid ahhoz, hogy a hatás átmenjen a nagypályára. A felépítés a profi futsal intenzitásprofilját követi: 54,9 százalék aerob, 36,9 százalék vegyes, 8,2 százalék anaerob terhelés – az utánpótlás szintjére és az amatőr edzésidőre lebontva.

A hetek felépítése:

• 1. hét: szoktatás a labdához és a 4 másodperces szabályhoz. A futsallabda lassabban gurul és másképp pattan. Első edzés: sok érintés talppal és belsővel, passz-és-mozgás gyakorlatok nyomás nélkül. Második edzés: az első játékok 4 másodperces játékba hozatallal, a játékvezető maga az edző.
• 2. hét: pivotjáték és megjátszható társak. A pivot a kapunak háttal álló, középső megjátszható játékos. Első edzés: a technikai alapforma (átvétel talppal, lekészítés). Második edzés: 3 a 2 elleni átmenetjátékok rögzített pivotszereppel.
• 3. hét: egy az egy elleni játék és letámadási jelek. Szűk területen az egy az egy elleni párharc dönt. Első edzés: fordulásos 1 az 1 elleni formák, téttel. Második edzés: letámadás blokkban, előre megnevezett jelekre (átadás a szélre, hazaadás a kapusnak).
• 4. hét: pontrúgások és kapu előtti akciók. Szöglet, szabadrúgás, berúgás, a pivot megjátszása begyakorolt figuraként. Első edzés: a figurák betanulása. Második edzés: pontrúgások valósághű nyomás alatt (4 másodperces számolással).
• 5. hét: 3 a 3 és 4 a 4 elleni játékok. Kisebb pálya, sok váltás. Első edzés: 3 a 3 ellen 20 × 15 méteren, célba játszással. Második edzés: 4 a 4 ellen, folyamatos cserével 90 másodpercenként.
• 6. hét: minitorna-szimuláció. Házi torna vagy két edzőmérkőzés az egyesület egy másik korosztálya ellen, teljes futsalformában: 5 az 5 ellen, 4 másodperces szabály, halmozott szabálytalanságok. Utána beszéljétek meg, mit érdemes a téli munkából átvinni a nagypályára.

A fejezet elején található PDF hetenként egy oldalt tartalmaz a gyakorlatok vázlatával, időkeretekkel és edzői tippekkel – arra készült, hogy kinyomtasd és magaddal vidd a terembe. Ha a tervet az éves tervezésbe illeszted, jellemzően a november vége és január közepe közötti időszakba kerül, a versenynaptártól függően. Az edzések első 20 percére való játékokat a bemelegítő játékok teremben című cikkben találod.

Öt futsalgyakorlat, amely a nagypályán is hasznosul

Az öt gyakorlatot úgy választottuk ki, hogy mindegyik egy konkrét viselkedést rögzítsen, amely a nagypályán is segít. Nem tetszőleges játékformák gyűjteménye ez, hanem öt építőelem, mindegyik világos hatásmechanizmussal.

1. Pivotjáték lekészítéssel

A pivot (a szó jelentése forgáspont) a futsal támadójátékának alapszerepe: a kapunak háttal álló játékos, aki átveszi a labdát, megtartja, és lekészíti az érkező társaknak. A nagypályán ez a 4-3-3 befejező csatárának vagy a 4-4-2 klasszikus középcsatárának felel meg.

Felállás: a pivot a 6 méteres ponton, három megjátszható társ félkörben a 10 méteres vonalon, egy passzív védő a pivot mögött. Menete: A1 a pivot lábára játszik, aki talppal biztosítja a labdát, nem fordul meg vele, hanem azonnal lekészíti A2-nek. A2 befejez, vagy továbbjátszik A3-nak. Edzői szempont: az első érintés talppal, a második már a játék irányába. A védő az első körben passzív marad, a nehezítésnél félaktív.

Átvitel a nagypályára: a középcsatár megtanul a kapunak háttal játszani úgy, hogy nem fordul, hanem azonnal továbbadja a labdát. Pontosan ez dönt a 11 a 11 elleni játékban a két belső védő között.

2. Berúgás 4 másodperces nyomás alatt

A berúgásnál érvényes 4 másodperces szabály azonnali döntésre kényszerít, időnyomás alatt. Edzésen a gyakorlat egy pontrúgás feszült pillanatát utánozza.

Felállás: A a labdával az oldalvonalnál áll, három lehetséges passzcélpont a pályán, egy védő belülről közelít. Menete: az edző elkiáltja magát: „Labda!”, és jól látható visszaszámlálást indít (a levegőbe emelt kézzel vagy stopperalkalmazással). A-nak 4 másodpercen belül el kell végeznie a berúgást. Változat: az edző megnevez egy célzónát (elülső, középső vagy hátsó zóna), A-nak oda kell passzolnia.

Átvitel a nagypályára: a bedobásokat gyorsabban végzik el; a játékosban automatizmussá válik, hogy a pontrúgás előtti másodpercekben körülnéz („Hol az 1., a 2., a 3. lehetőség?”).

3. Állomásos kapura lövés

Aki ugyanazon az edzésen három különböző távolságot és szöget váltogat, annak mérhetően javul a befejezési pontossága. Erre a forgásos, állomásos lövőgyakorlat a leghatékonyabb forma.

Felállás: három állomás három-három labdával: egy bal oldalon 45 fokos szögben, egy középen, 10 méterre a kaputól, egy jobb oldalon 45 fokos szögben. Menete: minden játékos állomásonként három labdát lő el, utána mindenki egy állomással jobbra forog. Számold a találatokat állomásonként. Edzői szempont: más távolsághoz más lövőtechnika tartozik – a spiccet, a belsőt és a teli csüdöt állomásonként tudatosan váltogassák.

Átvitel a nagypályára: a játékosok olyan mozgáskészletet építenek fel, amelyet a tizenhatoson belüli fordulásból leadott lövésnél azonnal elő tudnak hívni. A nagyobb, füves pályás kapura érezhetően javul a találati arány, mert a lövés megválasztása be van gyakorolva.

4. Letámadási jel a négyes blokkban

A letámadási jelek („triggerek”) előre megnevezett játékhelyzetek, amelyek elindítják a csapat letámadását. Futsalban ezek főként: átadás a szélre, hazaadás a kapusnak, cél nélküli magas labda.

Felállás: 4 a 4 ellen, kapussal, a blokkpályán (15 × 20 méter, nagyjából a terem fele). Menete: az edző (vagy a kapus) egy passzal indítja a játékot. A védekező csapat tömören áll, és csak akkor tolódik rá, amikor a megnevezett jel bekövetkezik: a szélre adott passz azonnali kettős letámadást indít. Edzői szempont: ne általában a letámadásról beszélj, csak a konkrét jelről.

Átvitel a nagypályára: a visszatámadás a füvön ugyanezzel a mechanizmussal indul: felismerni, együtt tolódni, a labdás oldalon létszámfölényt kialakítani. Aki ezt teremben edzésenként hússzor gyakorolja, annak márciusban ösztönösen megy. A részletes nagypályás változatot a visszatámadás amatőröknek, U13/U14 című külön cikkben találod.

5. Falazó játékos és befejezés

A falazó játékos – a pivot egy sajátos formája, aki kényszerítőt játszik – a futsalban a leggyorsabb befejezési minta a félpályáról.

Felállás: az A labdavezető a büntetőterület felső sarkánál (a 10 méteres pontnál), a helyben maradó P falazó játékos a rövid kapufánál, háttal a kapunak, a V védő A háta mögött. Menete: A a falazó játékos lábára passzol, azonnal elsprintel a védő mellett a büntetőterületre, P egyből a futás irányába teszi vissza a labdát, A befejez. Edzői szempont: a falazó játékos nem léphet másodikat. Egy érintés vissza. A második érintése maga a befejezés.

Átvitel a nagypályára: azon kevés minta egyike, amelyet futsalban pontosan úgy játszanak, mint nagypályán. A büntetőterület sarkánál játszott kényszerítő az alapformája a harmadik emberes játéknak, amelyet a legtöbb edző az U14/U15-ös korosztályban amúgy is bevezet. Futsalban mérkőzésenként tízszer fordul elő, füvön talán kétszer – az edzésenkénti tanulási nyereség ennek megfelelő.

Sérülésmegelőzés: a futsalra igazított FIFA 11+

A FIFA 11+ az a szabványosított bemelegítőprogram, amelyet a FIFA a kétezres évek elején a füves pályás gyakorlatra fejlesztett ki: 20 perc, három rész (futás, erő, sprint), és igazoltan 30–50 százalékkal kevesebb nem ütközésből eredő sérülés. A programot átültették a futsalra, és amatőr játékosokon négy részvizsgálatban ellenőrizték.

A legfontosabb eredmények:

• Nincs negatív hatása a teljesítményre. Egyes edzők attól tartanak, hogy a hosszabb bemelegítés elviszi az energiát a játéktól – az adatok ezt nem támasztják alá.
• Jobb egyensúly és propriocepció. Főként az egylábas stabilizáló gyakorlatok javítják mérhetően a boka reflexidejét.
• Kevesebb térd- és bokasérülés a szezon végi kiértékelés szerint.

A teremhez alig kell igazítani: a futós rész a terem méretéhez rövidül (a bójánál fordulós 40 méteres futás helyett 15 méter fordulással), a sprintes rész a terem átlóját használja. Az erő- és egyensúlygyakorlatok változatlanok. Aki ezt beépíti a termi edzésbe, annak a bemelegítése tudományosan megalapozott, és jobban használja ki azt a 10–15 percet, amely egyébként terv nélküli, rögtönzött futkározással telne.

Minden edzés kötelező elemei a rövidített termi változatban, összesen 18 perc (a teljes program 20):

• 8 perc futásra épülő bemelegítés irányváltásokkal, szkippeléssel, rövid nekiindulásokkal
• 6 perc erő és egyensúly (hídváltozatok, egylábas állás, vádliemelés)
• 4 perc sprint, két rövid, fordulós sprinttel

A futsal sérülés-epidemiológiája jól feltárt: a boka és a térd nem ütközésből eredő sérülései adják az összes kiesés 60 százalékát – pontosan azok a sérüléstípusok, amelyeket a FIFA 11+ megcéloz. Az utánpótlásban ez még inkább igaz, mert a növekedési szakaszok tovább emelik a kockázatot.

Gyakori tévhitek, amelyeket az egyesületi futballban a futsalról hisznek

1. tévhit: a futsal csak kis termi rugdalózás, a játékosokat nem viszi előre. Téves. A számok mást mondanak: több labdaérintés, több döntés percenként, intenzívebb letámadás, mint a füvön. A profi futball tele van egykori futsalosokkal: Messi, Ronaldinho, Iniesta, Xavi, Falcão.

2. tévhit: a futsallabda veszélyes, mert túl nehéz és rosszul pattan. Mindkét irányban téves. A labda a játékban szelídebben viselkedik (lassabban gurul, és csak 60–65 százalék olyan magasra pattan, mint egy normál labda), és éppen ettől biztonságos kemény padlón. Az apró sípcsontsérüléseket teremben inkább a hagyományos teremfoci palánkos ütközései okozzák, nem a labda.

3. tévhit: a futsalkapu túl kicsi, ez elkedvetleníti a csatárokat. Téves. A kapu 3 × 2 méteres, kisebb a nagypályás kapunál (7,32 × 2,44 méter), de arányos a terem méretével. A kapusnak kisebb felületet kell védenie, a csatárnak kisebb a célpontja, a játék elve igazságos marad. Aki rendszeresen kisebb kapura lő, utána a nagyobb, nagypályás kaput jobban eltalálja: a szűkebb folyosó fegyelmezi a lövőtechnikát.

4. tévhit: a futsal tönkreteszi a játékosaim lövőerejét. Téves. Az, hogy teremben kimarad a lövőerő fejlesztése, a nyolcvanas évekből maradt legenda. A labda csak valamivel kevésbé élénk, a lövőtechnika ugyanaz marad. Futsalban a belsőt, a spiccet és a teli csüdöt még gyakrabban is használják, mint a nagypályás, 11 a 11 elleni játékban.

5. tévhit: a lányok nem szeretik a futsalt. Téves. Dél-Amerikában 2015 óta gyorsabban nő a női futsalozók száma, mint a női nagypályás futballé. A sok labdaérintés és a gyors játékfolyam éppen a lánycsapatokat szólítja meg, mert kevesebb fizikai összecsapást enged, mint a 11 a 11 elleni játék.

6. tévhit: a futsaltudást külön fel kell építeni az egyesületben, nem éri meg. Téves. A nyolc legfontosabb szabály 30 perc alatt elmagyarázható, a pálya minden szokásos teremben megvan (vagy krétával felrajzolható), a labda ára nagyságrendileg 10 000 Ft. Akinek hetente egyszer van termi edzése, többletmunka nélkül építi be a futsalt.

Lány- és női futsal: az alulértékelt emelő

Az Argentinian Junior Female Futsal Federation (AJFSF) nemzetközi jelentése világszerte felmérte a növekedési számokat. A fő megállapítás: a FIFA erőfeszítései a női futsalért elégtelenek (idézet a jelentésből: „FIFA’s lack of commitment to women’s futsal”), miközben a dél-amerikai nemzeti női bajnokságok évente két számjegyű ütemben nőnek.

Az egyesületi mindennapokban egyszerűbb a helyzet: lánycsapatot a legtöbb egyesületben nehéz felépíteni, mert magasnak érzik a belépési küszöböt (vegyes csapatok, összehasonlítás a fiúcsapattal, kevés női edző). A futsal három okból viszi lejjebb ezt a küszöböt:

• Kevesebb testi érintkezés, mint a palánkos teremfociban. A becsúszás tilos, a palánkra lökés teljesen megszűnik.
• Az 5 az 5 elleni termi játék közösségileg zártabb. A csoport együtt áll a pálya szélén, és három termi alkalom után jobban ismeri egymást, mint háromheti füves edzés után.
• Gyors sikerélmény a sok labdaérintés miatt. Aki többször van labdánál, annak többször van sikerélménye.

Azok a futsalban tapasztalatlan lányok, akik több héten át játékra épülő edzésen vettek részt, önhatékonyságban, motivációban és teljesítményben egyértelműen többet fejlődtek, mint a hagyományos edzést végző csoport – ráadásul alacsonyabb lemorzsolódás mellett.

Ha edzőként te felelsz egy lánycsapat felépítéséért az egyesületben, részletesebb útmutatót találsz a lánycsapat alapítása: a leggyakoribb akadályok az egyesületben című cikkben. A futsal belépőként különösen jól illik ide, mert gyorsan hoz látható sikert.

Saját futsalszakosztályt alapítanátok? Ez külön téma, egyesületi felépítéssel, versenyszabályzattal és edzői végzettségekkel. A szakosztályalapításról hamarosan külön, lépésről lépésre haladó útmutató jelenik meg ezen a blogon; addig a szövetség és a vármegyei igazgatóság szabályzatai a kiindulópont.

Teremtorna tervezése futsalszabályokkal

Ha a téli felkészülés egyesületi tornával zárul, a futsalforma már csak kis lépés. A hagyományos teremtornához képest három módosítás elég:

• Mérkőzésenként két játékvezető. A futsalban két játékvezető van (a játékvezető és a második játékvezető), mellettük a pálya szélén egy időmérő, aki a szabálytalanságokat is számolja. Az utánpótlásban elfogadható az egy játékvezető és egy megbízható időmérő-számláló is.
• A halmozott szabálytalanságokat számolni kell; félidőnként a hatodiktól jár a sorfal nélküli 10 méteres szabadrúgás. Vezesd jól láthatóan táblán vagy a jegyzőkönyvben.
• Palánk helyett oldalvonal. Elég ragasztószalaggal (vagy ha szabad, krétával) kijelölni. A játék ezen a ponton érezhetően lelassul, mert minden kiment labdából berúgás lesz – a szülőknek és a játékosoknak ez a legnagyobb fejben végbemenő átállás.

A játékidő a megszokott marad: 2 × 10 perc a csoportmérkőzéseken, 2 × 15 perc az egyenes kieséses szakaszban. Az időrendet viszont számold végig az elejétől. Nyolc csapat két négyes csoportot jelent: 12 csoportmérkőzés, 2 elődöntő és a döntő, az összesen 15 mérkőzés. 2 × 10 perccel és két perc váltási idővel csak a csoportmérkőzések 4,4 órát tesznek ki, a hosszabb egyenes kieséses mérkőzésekkel együtt egy pályán 6 óránál jársz. Három órára bérelt terembe ez csak két párhuzamos pályával vagy rövidebb mérkőzésekkel fér be: 2 × 5 perc és két perc váltás, az 15 × 12 perc, vagyis pontosan 180. A számolás logikája ugyanaz, mint amit a füves tornákról ismersz.

Egy dolog más, ha a torna gyerekeknek szól: az MLSZ a saját versenyein az U13-as korosztályig bezárólag nem számol tabellát, és nem hirdet helyezéseket; pont és végső sorrend az U14-es korosztálytól van. U13-as tornán a csoportokat és a mérkőzésszámot megtarthatod, de tabella és egyenes kieséses szakasz nélkül; a fenti, csoportkörből, elődöntőkből és döntőből álló forma az U14-es korosztálytól felfelé illik.

A sorsolás elkészítése is ugyanúgy megy, mint a füvön: körmérkőzéses csoportkör, egyenes kieséses szakasz, a szünetek kiszámolása, a pályák kiosztása. Ha két óra helyett 20 perc alatt akarsz végezni, vedd mintának a kész sorsolást 5–10 csapatra; a lebonyolítási forma kiválasztásakor a futsal játékideje és a halmozott szabálytalanságok számolása alapból beállítható. A teljes teremtorna-ellenőrzőlistát – a játékvezetőktől a büfén át az eredményhirdetésig – a teremtorna szervezése: az ellenőrzőlista című cikkben találod.

Ha még sosem szerveztél teremtornát: a tervezés – büfével, játékvezetők felkérésével, a kupák megrendelésével – jellemzően hat héttel az időpont előtt indul. A menetrend, a csapatok nevezése és a terembérlés az első lépések, minden más ezután következik.

Gyakori kérdések

Az utánpótlás-futsallal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre – a korosztálytól a felszerelésen át a torna megszervezéséig – az oldal alján, a gyakori kérdések között válaszolunk. Ha hiányzik egy kérdés, küldd el a szerkesztőségnek; a kérdések sorát folyamatosan bővítjük.

Letölthető edzésterv

A 6 hetes terv tizenkét edzéssel, nyomtatható PDF-ben: az 1. szakasz a hozzászokás, a 2. a technika és a pivot, a 3. a versenyhelyzet. Az U13–U15-ös korosztálynak készült, heti két 60 perces edzéssel.

Források és további olvasnivaló

Szabályok és versenyszabályzatok:

• FIFA, Futsal Laws of the Game 2025-26 – a teljes szabálykönyv, a világszövetségnél szabadon elérhető
• FIFA, Amendments to the Futsal Laws of the Game 2025-26: Summary of changes EN – az előző szezonhoz képesti változások áttekintése
• DFB (a német szövetség), Futsal-Ordnung und Durchführungsbestimmungen, Heft 06 (2024. január 1-jei állapot) – a németországi DFB-versenyek formai kerete
• FA, FA Futsal Youth Cup — Basic Competition Rules – az angol utánpótlás-versenyszabályok, viszonyítási alapnak egyesületi tornákhoz

Sporttudomány és teljesítményelemzés:

• Spyrou, K. (2023), Match demands, players’ characteristics, and neuromuscular performance across the season in elite futsal players, doktori értekezés, Universidad Católica de Murcia
• Stasiuk, I. (2017), The structure and content of the preparatory period in futsal in the annual training cycle of skilled players, Physical Activity and Health 12:25-30
• Ahmed, H. S. (2021), Physiological and cognitive performance of Futsal and Football referees, PhD Thesis, University of Kent
• Vähäkoitti, V. (2017), Physical performance of Finnish futsal players: Analysis of intensity and fatigue in official futsal games, Master Thesis, University of Jyväskylä
• Kocić, M., Joksimović, A. & Stevanović, M. (2016), Differences in explosive strength of legs between football and futsal players, Facta Universitatis Series: Physical Education and Sport 14(2):269-278

Edzés és módszertan:

• Noonun, C., Tulyakul, S. & Disawat, M. (2025), Effect of the station training program on shooting accuracy in futsal, African Educational Research Journal 13(4):403-410
• Tanyeri, L. & Öncen, S. (2020), The Effect of Agility and Speed Training of Futsal Players Attending School of Physical Education and Sports on Aerobic Endurance, Asian Journal of Education and Training 6(2):219-225
• Beik, S. & Dehghanizadeh, J. (2024), Effect of Futsal-Based Game Training on Performance, Self-Efficacy, Motivation, and Exercise Addiction in Adolescent Non-Athlete Girls, bioRxiv preprint
• Alves, I. et al. (é. n.), Campeonato de habilidades específicas no futsal, Revista Brasileira de Futsal e Futebol

Sérülésmegelőzés:

• Lopes, M. A. G. (2018), The FIFA 11+ injury prevention program in amateur futsal players: effects on performance, neuromuscular function and injury prevention, disszertáció, Universidade do Porto
• Ruiz Pérez, I. (2023), Epidemiology and prediction models of injuries in elite futsal, doktori értekezés, Universidad Miguel Hernández de Elche

Női futsal és befogadás:

• AJFSF (2024), Report on the Women’s Futsal – Argentinian Junior Female Futsal Federation
• Sparreboom, C. (2022), Silence on the Field: Deaf and hard of hearing football, futsal, and other team sports players’ experiences of sports inclusion and participation, Master Thesis, Leiden University

Általános bevezető irodalom:

• The Football Association, A Beginner’s Guide to Futsal – angol nyelvű bevezető útmutató
• US Soccer, Getting Started with Futsal Handbook
• UEFA, The Technician (2026. március) – az UEFA magazinja, futsalra összpontosító számmal