Játékformák a gyerekfociban 2026: áttekintés edzőknek és utánpótlás-vezetőknek

Utánpótlás-vezető vagy edző vagy egy egyesületben. Ebben a szezonban neked kell elmagyaráznod a szülőknek, az edzőtársaknak és a pálya mellett segítőknek, miért játszik egy hatéves 3:3-at egy 15 × 20 m-es pályán, miért nem vezet senki tabellát, miért áll a fesztiválon négy kiskapu a pályán, és miért nem játszik a nyolcéves rögtön nagypályán. Lehet, hogy az első játéknap már a nyakadon van, lehet, hogy a szülői értekezleten kell állást foglalnod. Olyan áttekintés kell, amely megáll a lábán.

Ez a cikk pontosan ezt adja. Megkapod az MLSZ játékformáit korosztályonként, U6/7-től U12/U13-ig, az érveket a kispályás játék mellett, köztük a német szövetség reformját, amely ugyanezen az úton járt, kész válaszokat a szülői értekezletre és egy négylépéses tervet az egyesületnek.

Az MLSZ játékformái: a 3:3-tól a 8+1-ig

A magyar edzőnek a szabály nem egy friss reformból jön, hanem az MLSZ gyerekfoci-programjából, az OTP Bank Bozsik-programból. Ennek egyesületi ága a Bozsik Egyesületi Program, az óvodáknak és általános iskoláknak szóló ága a Bozsik Intézményi Program. A cikk többi részéhez ez a táblázat a kiindulópont:

A létszámnál is fontosabb, mi történik az eredménnyel. Az MLSZ a saját versenyein U13-ig bezárólag nem számol tabellát, és nem hirdet helyezést; pont, végső sorrend és érem U14-től van. Ez az MLSZ szabálya a saját versenyeire: egy iskolai verseny vagy egy magántorna ettől eltérhet.

A lebonyolítás is más, mint egy bajnokságé. U11-ig egynapos események sora fut: az U6–U9-es korosztályoknak félévente négy „Fesztivál”, az U10/11-nek öt „Torna”, télen pedig három „Téli Torna” jön hozzá, 40 × 20 m-es pályán. A házigazda egy „Körzet Központ” státuszú egyesület. Az U10/11-es tornákon körmérkőzést játszanak két vagy három csoportban, amelyeket a vezető minden alkalommal újra összeállít. Játékvezető, pont és helyezés nincs, a végén minden gyerek elismerést kap. Az U12/U13-as formát már bajnokságnak hívják, országosan az MLSZ, a vármegyében a vármegyei igazgatóság rendezi, de tabella itt sincs.

Németország más úton jutott ugyanide. A német szövetség (DFB) 2022. március 11-én fogadta el a gyerekfoci új játékformáit, az ifjúsági közgyűlésének az év januári előterjesztése alapján. Kétéves átmenet után a 2024/25-ös szezontól egész Németországban kötelezőek, az U6–U11-es korosztályokban: az U6/U7-ben 2:2 vagy 3:3 négy kiskapura, az U8/U9-ben 3:3-tól 5:5-ig, az U10/U11-ben 4:4-től 7:7-ig kapussal, mindenhol bajnokság nélkül. Ott az U12/U13-ban már újra tabellával játszanak, tartományi szövetségtől függően 7:7, 8:8 vagy 9:9 formában, a 11:11 pedig az U14/U15-ben kezdődik. A lényegi különbség: az MLSZ két évvel tovább tartja tabella nélkül a gyerekeket. A német ötletek ettől még hasznosak (négy kiskapu, csere minden gól után, fesztivál feljutással és kieséssel a pályák között); lejjebb megtalálod őket, de az edzéshez és az egyesületed saját fesztiváljaihoz való eszközként, nem MLSZ-szabályként.

Az U12/U13-as 8+1 nyolc mezőnyjátékost és egy kapust jelent, vagyis kilenc a kilenc ellen folyik a játék. Hogy az idősebb korosztályok mekkora pályán, hány fővel és mennyi ideig játszanak, arra a német szövetségnek megvan a maga rendje; a magyar számokat ne innen vedd, hanem az MLSZ adott korosztályra szóló versenykiírásából. A kispályáról egyenesen a nagypályára lépni sok gyereknek túl nagy ugrás volna, ezért épül a rendszer lépcsőkből.

Miért kis pálya: négy gond, amelyet a nagy forma nem oldott meg

A kis játékformák nem a semmiből jöttek. Négy gond foglalkoztatta éveken át a szövetségeket, Németországban és másutt is, és a nagy forma egyiket sem oldotta meg. Aki ezt érti, a kételkedő klubtársnak is el tudja magyarázni a játékformákat.

1. Túl kevés labdaérintés jut egy gyerekre. 9:9-ben vagy 7:7-ben egy nyolc-kilenc éves gyerek egy mérkőzésen nagyon ritkán ér labdához. A gyengébbek sokszor szinte soha. Aki nem ér labdához, az nem is tanul semmit. 3:3-ban megsokszorozódik a gyerekenkénti labdaérintés, mert kevesebb játékos osztozik a területen. A német szövetség fő érve is ez: minél kisebbek a csapatok, annál többször találkozik mindenki a labdával.

2. Túl korán jön a tabella és az eredménykényszer. Egy hatéves nem érti a tabellát. Az edzők és a szülők viszont igen, és éppen ez a baj. Ahol tabella van, ott a győzelemért megy a játék, a gyengébb gyerek a padon marad, az erősebb körül forog minden. A tabella nélküli szabály tehát nem bürokrácia, hanem éppen az a fék, amelyre abban a korban van szükség, amikor a nyomás amúgy sem tanít semmire.

3. Túl bonyolult a korosztálynak. Hét csapattárs, két nagy kapu, egy kapus, taktikai eltolódások: ez meghaladja egy hat-nyolc éves gyerek felfogóképességét. Utánozni tudja, érteni nem. Egy világos feladatú játékforma (négy kapu, két csapattárs, találd meg a rést) illik ehhez a korhoz.

4. Lemorzsolódás a serdülőkorban. A német szövetség és tartományi szövetségei évtizedek óta ugyanazt mérik: sok gyerek legkésőbb 14–15 éves korára abbahagyja az egyesületi focit, gyakran már korábban. Az egyik ok az, hogy nem érzik, hogy hatni tudnak a játékra. Hogy miért visz el tehetségeket a serdülőkor, és hogyan lehet megtartani őket, azt a tehetséggondozásról szóló útmutatónk tárgyalja. Aki nyolcévesen harmadszor áll be csereként, és megint nem jut labdához, annak elmegy a kedve. A több labdaérintés és a tabella nélküli játék éppen ezen akar változtatni.

A kis játékformák tehát nem pedagógiai divatot követnek, hanem négy megoldatlan gondra adnak egyenes választ. Aki a szülői értekezleten így magyarázza el, a vita felét már megnyerte.

U6/7: 3:3 kapus nélkül, a saját fesztiválodon négy kiskapura

Az U6/7-ben rövid az MLSZ szabálya: 3:3, kapus nélkül, 15 × 20 m-es pálya, 2 × 1 m-es kapu, egy mérkőzés 1 × 10 perc, a játékidő fesztiválonként legfeljebb 40 perc. A forma neve „Fesztivál”. A saját szervezésű fesztiválokhoz és tornákhoz érdemes tudni, hogyan építette fel a német szövetség a megfelelő korosztályt (U6/U7), mert ez a legrészletesebb elérhető recept. A fejezet további méretei és percei német számok; az MLSZ-éi a fenti táblázatban állnak.

Pálya és kapuk. Több kis pálya egymás mellett: a német 2:2-höz kb. 16 × 20 m, a 3:3-hoz kb. 25 × 20 m, vagyis valamivel hosszabb, mint az MLSZ 15 × 20 m-es pályája. Pályánként négy kiskapu (minden csapat kettőt véd), a német szabály szerint legfeljebb 2 × 1,2 m-es. Ha nincs kiskapud, bójákkal vagy rudakkal jelölöd ki. Nincs kapus, nincs büntetőterület, nincs szögletzászló.

Lövőzóna. A német 2:2-ben a felezővonal határolja a lövőzónát: a gól csak akkor érvényes, ha a játékos az ellenfél térfeléről lő. A 3:3-ban a kapuk előtt 6 méteres lövőzóna van. Ezzel vége a vak rohanásnak a kapu felé. Aki gólt akar szerezni, annak felemelt fejjel kell a megfelelő zónába vinnie a labdát.

Játékidő és automatikus csere. A német rend szerint 2:2-ben legfeljebb hét kör van, egyenként legfeljebb 5 perc, 3:3-ban hét kör egyenként 7 perc, köztük három-három perc szünettel. Csere minden gól után: mindkét csapat automatikusan lecserél egy játékost, előre rögzített sorrendben. 2:2-ben legfeljebb egy, 3:3-ban legfeljebb két cserejátékos lehet. Így minden gyerek nagyjából ugyanannyit játszik, és a legerősebb sem maradhat végig a pályán. A német modellben az U10/U11-től megszűnik az automatikus csere, a játékidő elosztása onnantól az edző dolga. A játékidő igazságos elosztása az utánpótlásban négy, korosztályhoz illő modellt és hét nehéz esetet mutat az egyesületi hétköznapokból.

A fesztivál menete. A német modellben egy játéknapon több pálya áll egymás mellett, a „leggyengébbtől” a „legerősebbig” sorba rendezve. Minden kör után a győztes egy pályával feljebb, a vesztes egy pályával lejjebb lép. Döntetlennél az a csapat nyer, amelyik az utolsó gólt szerezte; a ritka 0:0-nál kő-papír-olló dönt. A mérkőzések így maguktól kiegyenlítődnek, mert győztes győztessel, vesztes vesztessel találkozik. A Bozsik-fesztivál menetét a házigazda Körzet Központ állítja össze; a feljutásos rend a saját klubnapodra való.

Amit a szülők gyakran félreértenek. A szülők megnéznek egy U6/7-es fesztivált, és azt gondolják, ez nem „igazi foci”. Pontosan az: egy hatéves focija nem az, amit a felnőttek fociként élnek meg. Mozgásos és közösségi tanulás, amelyből később a klasszikus foci lesz. Aki ebben a korban nem vezet tabellát, az semmit sem vett el a gyerekektől, csak megkímélte őket a nyomástól.

U8/9: 4:4 + kapus, vagy 3:3 négy kapura

Az U8/9-ben az MLSZ két formát ismer: 4:4 + kapus, 20 × 40 m-es pályán, 3 × 2 m-es kapukra, vagy 3:3 négy kapura. Egy mérkőzés 1 × 15 perc, a játékidő fesztiválonként legfeljebb 60 perc. Ezt játsszátok a Bozsik-fesztiválon. Az edzésen és az egyesület saját fesztiváljain nagyobb a szabadságod, és a német modell, amely az U8/U9-ben három forma közül enged választani, jó vezérfonal a lépcsőkhöz.

1. lépcső: 3:3 kapus nélkül. Kb. 25 × 20 m-es pálya (Németországban 25–28 m hosszú és 20–22 m széles), négy kiskapu, 6 méteres lövőzóna, mint az U6/U7-ben. Legfeljebb hét kör, egyenként legfeljebb 10 perc, csere minden gól után. A német szövetség egyértelműen ezt ajánlja a korosztály első számú formájának, mert ebben jut a legtöbb labdás akció egy gyerekre.

2. lépcső: 4:4. Kb. 40 × 25 m-es pálya, vagy négy kiskapura négy mezőnyjátékossal, vagy két kispályás kapura három mezőnyjátékossal és kapussal (3+1). Átmenet a 3:3 és az 5:5 között. Csere minden gól után vagy legkésőbb 3 perc elteltével.

3. lépcső: 5:5. Kb. 40 × 25 m-es pálya (Németországban 40 m hosszú és 22–25 m széles), vagy négy kiskapura öt mezőnyjátékossal, kapus nélkül, vagy két kapura négy mezőnyjátékossal és kapussal. A kapusos változat áll a legközelebb az MLSZ 4:4 + kapus formájához, csak az MLSZ pályája 20 × 40 m. Csere minden gól után vagy legkésőbb 3 perc elteltével.

Játékidő, lebonyolítás és fair play szabály. A német rend szerint 3:3-ban legfeljebb hét kör van, egyenként legfeljebb 10 perc, 4:4-ben és 5:5-ben hat kör 10–12 perccel, vagyis hosszabb, mint az U6/U7-ben, mert nő a gyerekek figyelme. A körök között három perc szünet. Fesztivál feljutással és kieséssel, vagy torna rögzített menetrenddel, de továbbra is bajnokság nélkül. Egy Németországban ajánlott fair play változat: háromgólos különbségnél a hátrányban lévő csapat egy plusz játékost vihet a pályára, amíg az állás ki nem egyenlítődik.

A Funino mint szellemi örökség. A négy kiskapura játszott 3:3 a német edzőképzőtől, Horst Weintől származik, aki főleg spanyolországi évei alatt tette ismertté „Funino” néven. A német szövetség a hivatalos irataiban alig használja a szót, az edzők között viszont a „Funino” a „3:3 négy kiskapura” megszokott rövid neve. Az MLSZ maga is él vele: a Funino a Bozsik-fesztiválok egyik állomása. Az edzésgyakorlat részleteit a Funino edzői útmutató tartalmazza: nyolc játékváltozat, edzői instrukciók és egy e-mail-minta a szülői értekezlethez.

Miért négy kapu. Két kapunál a játék a pálya közepére sűrűsödik, a legerősebb pedig egyenesen átrohan mindenkin. Négy kapunál a támadónak döntenie kell: balra vagy jobbra? Melyik kaput védik kevésbé? Ez az észlelést, a döntést és a játékintelligenciát fejleszti, pontosan azt, amit egy gyereknek ebben a korban fel kell építenie.

Ha a 3:3 logikájához illő edzésanyagot keresel, a cselezőgyakorlatok az U9, U10 és U11 korosztálynak című cikkben korosztályonként találsz konkrét gyakorlatokat.

U10/11: 6:6 + kapus a 35 × 55 m-es pályán

Az U10/11-ben tér vissza először a klasszikus foci érzése: kapus, nagyobb kapu, első csapattaktika. Az MLSZ formája 6:6 + kapus, lesszabállyal, 35 × 55 m-es pályán, 5 × 2 m-es kapukra. Egy mérkőzés 1 × 20 perc, egy tornán 70–80 perc a játékidő. A forma neve itt már „Torna”: körmérkőzés két vagy három csoportban, játékvezető, pont és helyezés nélkül. A felfogás tehát ugyanaz marad, mint a kisebbeknél.

A német megfelelő: 4:4-től 7:7-ig. A német szövetség ebben a korosztályban több formát enged. A kisebb, 4:4-es vagy 5:5-ös forma ugyanakkora pályán megy, mint az U8/U9-ben (kb. 40 × 25 m), négy kiskapura vagy kispályás kapukra, a kapus választható; hat kör 10–12 perccel, csere 3 percenként, központi sípszóra. A nagyobb forma a 7:7: 55 × 35 m-es pálya, hat mezőnyjátékos és kapus, két 5 × 2 m-es kapu, vagyis méretre ugyanaz, mint az MLSZ 6:6 + kapus formája. A játékidő ott két csapattal 4 × 15 perc, a rövidebb változatban 2 × 25 perc, négycsapatos tornán 2 × 12 perc. A német szabály szerint a gyerekek a 7:7-ben hozzák először bedobással játékba a labdát; hogy a ti versenyeteken mi érvényes, azt a versenykiírás mondja meg. Hogy milyen bedobási szabályok vannak, mi a leggyakoribb hiba, és hogyan gyakoroltatod a végrehajtást, arról külön cikk szól.

Mi lesz a cserékkel. A német reform egyik legjobb ötlete: a cserejátékosok nem a padon ülnek, hanem egy mellékpályán, kiskapukra 2:2-t vagy 3:3-at játszanak. Így minden gyerek végig játékban van, és nem a beállásra vár. Ehhez kell egy második pálya és egy második segítő, pedagógiailag viszont ez az egész felfogás magja. A saját tornádon és az edzésen bármikor megcsinálhatod.

Mi marad meg a kisebbek játékából. A fesztiváljelleg és a tabella nélküli játék. A német modellben a csere már nem gól után jön, hanem 3 percenként, központi sípszóra. A hangsúly az 1:1-en, a sok cselezésen és a labdaérintéseken marad.

Mi jön hozzá. A kapus szerepe (sokszor forgatva: minden mezőnyjátékos áll egyszer a kapuban), az első passzgeometria és eltolódások, egyszerű csapattaktika („ha nálunk a labda, szélesre húzzuk a pályát”). De a hangsúly továbbra is az 1:1-en és a cselezésen van. Az U10/11 nem a profi foci kicsinyített mása, hanem egy tanulási lépcső.

A korosztályhoz illő, eszköz nélkül is megoldható bemelegítő gyakorlatokat a bemelegítés az U11-ben eszközök nélkül című cikkben találod.

Mi változik az edzések tartalmában

A játékforma az egyik dolog, az edzés tartalma a másik. Aki négy kapura játszat 3:3-at, az nem oktathat az edzésen klasszikus 11:11-es taktikát. A kis játékformák rákényszerítenek, hogy az edzések tartalmát is átalakítsd, és sok egyesület éppen itt akad el.

Több 1:1, kevesebb csapattaktika. A kis játékformákban szinte minden gólt egy 1:1 dönt el. Bevált ökölszabály, hogy az edzésidő 30–50 %-a 1:1-es vagy 1:2-es helyzetekben teljen. A csapattaktikának (eltolódás, letámadási vonalak) leghamarabb az U12/U13-ban van helye.

Cselezés és passzjáték a középpontban. Aki meg tudja tartani a labdát, 3:3-ban nyer. Aki nem, veszít. Cselezőgyakorlatok, passzok nyomás alatt, kis játékok ellenféllel: ezek az építőkövek. Az ellenfél nélküli, sorban állós gyakorlat a kivétel.

Mit jelent ez az edzők felkészítésében. Utánpótlás-vezetőként neked kell gondoskodnod arról, hogy az edzőid tudják, mi illik a kis játékformákhoz, és mi nem. Szezononként egy edzőképzés, legjobb a szezon elején, kötelező. Ha az U6/7-es edződ még mindig 9:9-es taktikát próbál hatévesekkel, akkor a játékforma adminisztrációs gyakorlat marad, nem előrelépés.

Bója, kiskapu és megkülönböztető mez legyen minden edző táskájában. Egyesületként oda fektess, ahol tényleg szükség van rá: ne még egy nagy kapuba, hanem kiskapukba, bójákba és pályajelölésbe.

Mit kell elmagyaráznod a szülőknek és a segítőknek

A szülők és a segítők a pálya széléről látják a játékformákat, és kérdeznek. Itt vannak a leggyakoribb kérdések, olyan válaszokkal, amelyeket egy az egyben használhatsz a szülői értekezleten vagy a pálya mellett.

„Miért van négy kapu?” Hogy a gyerekeknek dönteniük kelljen. Két kapunál mindenki középre rohan, és a leggyorsabb nyer. Négy kapunál a támadónak fel kell néznie: melyik kapu szabad? Ez az észlelést és a játékintelligenciát fejleszti, amelyek ebben a korban fontosabbak a lövőerőnél.

„Miért nincs tabella?” Hogy megszűnjön a nyomás. A hatévesek akkor játszanak jobban, ha élvezik, nem akkor, ha az első helyre sandítanak. A tabella a szülőket motiválja, nem a gyerekeket, és kiszorítja a gyengébbeket, mert az edzőnek a győzelemre kell játszania. Bajnoki tét nélkül mindenki játszik.

„Miért cserélünk minden gól után?” Hogy minden gyerek végig játékban legyen. Az automatikus csere, amelyet a saját fesztiváljainkon használunk, a méltányosság eszköze: minden gól után mindkét csapat automatikusan lecserél egy játékost. Így egyetlen gyerek sem maradhat végig a pályán, a cserék pedig azelőtt mozgásba jönnek, hogy elvesztenék az érdeklődésüket.

„Miért ilyen rövid a játékidő?” Mert egy hat-kilenc éves gyerek figyelme véges. Néhány perc teljes összpontosítás, aztán szünet vagy csere; az MLSZ is 10, illetve 15 perces mérkőzéseket játszat a legkisebbekkel. Ha túl hosszú a mérkőzés, a gyerekek pár perc után már csak álldogálnak. A rövid mérkőzés sok intenzív szakaszt és kevés üresjáratot jelent.

„Az én gyerekem nagyon tehetséges. Ebben a formában egyáltalán kap elég kihívást?” Igen. A négy kapura játszott 3:3-ban a tehetséges gyerek mérkőzésenként sokkal több labdaérintést és döntési helyzetet kap, mint 7:7-ben. A kis játékformák egyszerre segítik a legjobbakat és a többieket, mert mindenki többet játszik. Ami eltűnik, az a státusz: a tehetséges gyerek már nem automatikusan a csapat sztárja, hanem egy a sok közül, aki játszik.

Ez az öt válasz a szülőkkel folytatott beszélgetések nagy részére elég. A többihez mutasd meg a versenykiírást, vagy kérdezd meg a vármegyei igazgatóságot.

Átállási terv: így sikerül a váltás az egyesületben

Utánpótlás-vezetőként te felelsz azért, hogy a váltás a saját egyesületedben ne fusson zátonyra. Itt egy négylépéses terv, amely a legtöbb egyesületben működik.

1. lépés: olvasd el a versenykiírást. A játékformákat az MLSZ rögzíti, az U12/U13-as bajnokságot a vármegyében a vármegyei igazgatóság rendezi. Töltsd le a korosztályod aktuális versenykiírását, olvasd végig egyszer, és válaszd szét világosan, mi az országos szabály, és mi a helyi lebonyolítás részlete. Ha valami nem világos, kérdezd meg a vármegyei igazgatóságot.

2. lépés: szervezz edzőképzést. Szezononként legalább egy belső képzés, lehetőleg a szezon kezdete előtt. Tartalom: melyik korosztály mit játszik, hogyan néz ki egy edzés, melyek a tipikus kezdő hibák. Ha nincs saját előadód, kérdezd meg a vármegyei igazgatóságot, tud-e segíteni, vagy hívj meg egy tapasztalt edzőt egy másik egyesületből.

3. lépés: szülői értekezlet világos üzenettel. Az új szezon első játéknapja előtt. Egy óra elég. Tartalom: mit játszanak a gyerekek, miért, és hogyan néz ki. Az előző fejezet válaszait egy az egyben használd. Vidd magaddal a szülőket, vedd komolyan az aggodalmaikat, de foglalj állást. Egy jól sikerült szülői értekezlet egész szezonra megkímél a pálya széli vitáktól. Ha ugyanekkor a kiválasztó edzések rendjét is közölni akarod, a kiválasztó edzésről szóló útmutató jó kísérőcikk, amelyet továbbadhatsz.

4. lépés: készítsd fel a hazai pályát. Konkrétan: szerezz vagy építs kiskapukat, igazítsd a pályajelölést, készítsd fel a segítőket, tervezz mellékpályát a cseréknek. Szűk keretnél a kiskapu bójákkal vagy rudakkal is kijelölhető. A pályánkénti segítőknek (sokszor szülők) rövid eligazítás kell: a négykapus játékban minden gól számít, les nincs, tabella nincs, minden gól után csere van. Ha az egyesületed Körzet Központként Bozsik-fesztivált vagy -tornát rendez, a vezetőnek „forgatókönyvet”, időrendet és pályabeosztást kell készítenie, és három nappal előtte fel kell töltenie az MLSZ rendszerébe, az IFA-ba. Az előkészületeket legalább négy héttel az első hazai játéknap előtt kezdd el.

Ha ez a négy lépés rendben van, az első szezon meglepően simán megy. A legnagyobb ellenállás nem a gyerekeknél van, hanem a felnőtteknél, őket pedig a 2. és a 3. lépéssel nyered meg.

A játékformák megszervezése, és mikortól segít egy tornaszervező alkalmazás

Aki a saját csarnokában vagy a saját pályáján rendez játéknapot az U6/7-es vagy az U8/9-es korosztálynak, annak más a dolga, mint egy klasszikus, tabellás tornán. Itt vannak a legfontosabb pontok. A teremszezonban a futsal jó alternatívája a palánkos teremfocinak; a részletek a futsalról szóló gyakorlati útmutatóban állnak.

Több pálya párhuzamosan. Három–öt pálya egymás mellett, a „leggyengébbtől” a „legerősebbig” rendezve. Pályánként két csapat, utána feljutás vagy kiesés az eredmény szerint. Szervezni könnyebb, mint amilyennek hangzik: egy felépítés, egy időrend, egy közös sípszó minden kör végén (a német 3:3-ban hét perc játék után, vagyis a szünettel együtt tízpercenként). A kulcs az, hogy minden pályán egyszerre kezdjenek és egyszerre váltsanak pályát, különben várakozás keletkezik.

Fesztivál tabella helyett. A nap folyamán minden csapat más-más pályán játszik, aszerint, hogy feljebb vagy lejjebb lépett. A végén a pályákból kirajzolódik egy sorrend, a legerősebb pálya győztese a nap győztese. De senki nem ad össze pontokat, nincs gólkülönbség, nincs klasszikus tabella. A gyerekek a végén érmet vagy oklevelet kapnak, rajta: „ma te is játszottál”, mindenki ugyanazt.

Játékidő és csere. A német modellben egy mérkőzés 2:2-ben legfeljebb 5 perc, az U6/U7-es 3:3-ban hét perc, az U8/U9-ben 10 perc (3:3) és 12 perc (4:4 vagy 5:5) között van, köztük három perc szünet a váltáshoz. Csere: 3:3-ban minden gól után, 4:4-ben és 5:5-ben gól után vagy 3 percenként, a nagyobb formákban 3 percenként, központi sípszóra. Ha a saját napodat az MLSZ számaihoz igazítod, 10, illetve 15 perces mérkőzésekkel számolj. Egy nyolccsapatos, négypályás játéknap minden gyereknek nagyon sok valódi játékidőt ad, jóval többet, mint bármelyik klasszikus, csoportkörös torna.

Mit készítesz elő szervezőként. Kiskapuk (saját építésű, kölcsönkapott vagy bójákkal kijelölt), világosan kijelölt pályák és egy időrend. Hozzá: pályánként egy segítő, egy központi síp a váltáshoz, egy itatóállomás, és érem vagy oklevél minden gyereknek. Az U10/11-es korosztálytól jön hozzá egy mellékpálya a cseréknek. A szülők büféje legyen külön a pályától, hogy a gyerekek ne a kolbász és a mérkőzés között őrlődjenek.

Mikortól éri meg egy tornaszervező alkalmazás. A tiszta, feljutásos fesztiválhoz nem kell klasszikus tornaszervező eszköz: a menetrend a feljutásból és a kiesésből adódik, tabella nincs. Amint viszont rögzített menetrendre váltasz, gyorsan megnő a szervezés terhe: több pálya, több csoport, kezdési időpontok, szünetek a mérkőzések között. Ez már egy U10/11-es tornán így van, ahol két-három csoport körmérkőzéseit kell pályákra és időpontokra osztani, tabella nélkül. Az idősebb korosztályoknál, U14-től vagy a saját tornáidon pedig jön a pont, a holtverseny eldöntése és az elődöntők párosítása. Itt segít egy olyan eszköz, mint az AreaCopa, mert a menetrendet, az eredményeket és a tabellát, ott, ahol a versenykiírás megengedi, és te is akarod, már nem fejben vagy Excel-táblában kell vezetned. A váltás ideje tehát nem egy korosztályhoz kötődik, hanem ahhoz a naphoz, amikor a fesztiválból rögzített menetrendű torna lesz.

Egy klasszikus torna felépítéséhez, az 5:5-től a 11:11-ig, részletes, lépésről lépésre haladó útmutatót ad a focitorna-ellenőrzőlista 12 hetes ütemtervvel.

A szervezési oldalhoz, vagyis a menetrendhez, a tabellához és a korosztályonkénti élő linkhez a gyerek-focitornák szervezéséről szóló oldalon mehetsz tovább.

Konkrét lebonyolítási módokat 5, 7 és 10 csapatra a Sorsolás 5, 7 vagy 10 csapatra című cikkben találsz.

Ha a játékformákkal párhuzamosan lányszakosztályt is építesz az egyesületben, a Lánycsapat alapítása című útmutató 6 hónapos menetrendet ad, játékostoborzással, edzőnők keresésével és egy 12 pontos önellenőrzéssel az egyesületi normákhoz.

Források

A magyarországi játékformák, pályaméretek, kapuméretek és játékidők az MLSZ Bozsik-programjából és versenykiírásaiból származnak. A fesztivál menetére, a cserére, a kiskapukra és a lövőzónára vonatkozó részletek a német szövetség irataiból valók, és szabályként csak Németországban érvényesek:

1. Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ). OTP Bank Bozsik-program, Bozsik Egyesületi Program: az U6/7-es és U8/9-es fesztiválok, valamint az U10/11-es tornák eljárási rendje; az U12/U13-as bajnokság versenykiírása. Játékformák, pályák, kapuk és játékidők korosztályonként, valamint az a szabály, hogy U13-ig bezárólag nincs tabella és nincs helyezés.
2. Deutscher Fußball-Bund, a német szövetség (2024. 09-i állapot). Leitfaden für die Implementierung neuer Wettbewerbsformen in den Altersklassen U6–U11 (G- bis E-Jugend). Részletes bevezetési füzet korosztályonként, pályavázlatokkal, játékidőkkel, a csere rendjével és a fesztivál felépítésével. Németországban a 2024/25-ös szezontól kötelező.
3. Deutscher Fußball-Bund, a német szövetség (2024. július 15-i állapot). Jugendordnung, Anhang IV — Bestimmungen für Spiele auf Kleinfeld für Juniorinnen und Junioren. Majna-Frankfurt. A pályaméretek, a létszám, a játékidő és a formaváltozatok hivatalos kerete korosztályonként Németországban.
4. Deutscher Fußball-Bund, a német szövetség (2022. május 31.). FAQ zu den neuen Spielformen im Kinderfußball. Forrás a német reform hátteréhez, a feljutásos-kieséses fesztivál koncepciójához és a négy kapu elvének indoklásához.
5. Deutscher Fußball-Bund, a német szövetség (2022. március 11.). Beschluss des DFB-Bundestags: Neue Spielformen im Kinderfußball. A DFB ifjúsági közgyűlésének 2022. januári előterjesztése alapján. Forrás a reform hatálybalépéséhez és a 2024/25-ös szezonig tartó átmeneti időszakhoz.
6. Wein, H. (2004). Entwicklung der Spielintelligenz im Fußball. Institut für Jugendfußball / Carolus-Sportverlag, ISBN 3-927570-60-5. A négy kiskapura játszott 3:3 („Funino”) szellemi öröksége, amelyet a német szövetség az U8/U9-es reformjához vett át.

A csapataid versenyére az MLSZ versenykiírása és a vármegyei igazgatóság közleményei az irányadók. A fenti német értékek csak Németországban érvényesek, ahol a tartományi szövetségek (például BFV, WFV, NFV, FVR, SBFV) a megengedett kereteken belül kissé eltérően alkalmazzák őket.