Öt gyerek öt és tizenegy éves kor között egy sorban áll a füvön, magasság szerint, előttük egy focilabda; illusztráció a gyerekfoci 2026-os játékformáihoz.
Szabályok és formátumok

Játékformák a gyerekfociban 2026: áttekintés edzőknek és utánpótlás-vezetőknek

Az MLSZ játékformái U6/7-től U13-ig: hányan játszanak, mekkora pályán, miért nincs tabella U13-ig, és hogyan készül fel az egyesületed, szülői kérdésekkel.

Frissítve 25 perc olvasás

Röviden

  • Az MLSZ versenyein U13-ig bezárólag nincs tabella és nincs helyezés; pontot és végső sorrendet csak U14-től számolnak.
  • U6/7: 3:3 kapus nélkül 15 × 20 m-en; U8/9: 4:4 + kapus 20 × 40 m-en; U10/11: 6:6 + kapus 35 × 55 m-en; U12/U13: 8+1.
  • Négy kapu kettő helyett döntésre kényszeríti a támadót: melyik kapu szabad? A DFB célként a területek elosztását és a játék áttételét nevezi meg.
  • U11-ig nincs bajnokság, csak egynapos események sora: félévente négy Fesztivál az U6–U9-nek és öt Torna az U10/11-nek.
  • Négy lépés az egyesületnek: versenykiírás elolvasása, edzőképzés szezononként, szülői értekezlet, a hazai pálya felkészítése.

Utánpótlás-vezető vagy edző vagy egy egyesületben. Minden szezonban új szülők, edzők és pálya mellett segítők jönnek, és ugyanazt kérdezik: miért játszik egy hatéves 3:3-at egy 15 × 20 m-es pályán, miért nem vezet senki tabellát, miért áll a fesztiválon négy kiskapu a pályán, és miért nem játszik a nyolcéves rögtön nagypályán. Lehet, hogy a következő szülői értekezlet már a nyakadon van, lehet, hogy egy új edzőnek kell elmagyaráznod a rendszert. Olyan áttekintés kell, amely megáll a lábán.

Ez a cikk pontosan ezt adja. Megkapod az MLSZ játékformáit korosztályonként, U6/7-től U12/U13-ig, az érveket a kispályás játék mellett, köztük a német szövetség reformját, amely ugyanezen az úton járt, kész válaszokat a szülői értekezletre és egy négylépéses tervet az egyesületnek.

Az MLSZ játékformái: a 3:3-tól a 8+1-ig

A magyar edzőnek a szabály nem egy friss reformból jön, hanem az MLSZ gyerekfoci-programjából, az OTP Bank Bozsik-programból. Ennek egyesületi ága a Bozsik Egyesületi Program, az óvodáknak és általános iskoláknak szóló ága a Bozsik Intézményi Program. A cikk többi részéhez ez a táblázat a kiindulópont:

KorosztályJátékformaPályaKapuJátékidő
U6/73:3, kapus nélkül15 × 20 m2 × 1 m1 × 10 perc, fesztiválonként legfeljebb 40
U8/94:4 + kapus, vagy 3:3 négy kapura20 × 40 m3 × 2 m1 × 15 perc, fesztiválonként legfeljebb 60
U10/116:6 + kapus, lesszabállyal35 × 55 m5 × 2 m1 × 20 perc, tornánként 70–80 perc
U12/U138+1háromnegyed pálya5 × 2 m4 × 20 perc

A létszámnál is fontosabb, mi történik az eredménnyel. Az MLSZ a saját versenyein U13-ig bezárólag nem számol tabellát, és nem hirdet helyezést; pont, végső sorrend és érem U14-től van. Ez az MLSZ szabálya a saját versenyeire: egy iskolai verseny vagy egy magántorna ettől eltérhet.

A lebonyolítás is más, mint egy bajnokságé. U11-ig egynapos események sora fut: az U6–U9-es korosztályoknak félévente négy „Fesztivál”, az U10/11-nek öt „Torna”, télen pedig három „Téli Torna” jön hozzá, 40 × 20 m-es pályán. A házigazda egy „Körzet Központ” státuszú egyesület. Az U10/11-es tornákon körmérkőzést játszanak két vagy három csoportban, amelyeket a vezető minden alkalommal újra összeállít. Játékvezető, pont és helyezés nincs, a végén minden gyerek elismerést kap. Az U12/U13-as formát már bajnokságnak hívják, országosan az MLSZ, a vármegyében a vármegyei igazgatóság rendezi, de tabella itt sincs.

Németország más úton jutott ugyanide. A német szövetség (DFB) Bundestagja 2022. március 11-én hagyta jóvá a gyerekfoci új játékformáit, miután az ifjúsági közgyűlés 2022 januárjában megerősítette az ifjúsági bizottság ajánlását. Kétéves kísérleti szakasz, majd 2024 nyaráig tartó átmeneti időszak után, amelyben a formák még csak ajánlottak voltak, a 2024/25-ös szezon óta egész Németországban kötelezőek az U6–U11-es korosztályokban: az U6/U7-ben 2:2 vagy 3:3 négy kiskapura, az U8/U9-ben 3:3-tól 5:5-ig, az U10/U11-ben 4:4-től 7:7-ig, a kisebb formák kiskapukra kapus nélkül vagy kispályás kapukra kapussal. Az U6–U9-ben nincs bajnokság; az U10/U11-ben a tartományi szövetségtől függően tornák és ligajáték is lehetséges. Az U12/U13-nak a DFB ifjúsági szabályzata 7:7, 8:8 vagy 9:9 bajnoki játékot ajánl (nem kötelezően); hogy van-e tabella, azt a tartományi szövetség dönti el, a 11:11 pedig az U14/U15-től a szabályzat szerint is lehetséges. A tartományi szövetségek a DFB-előírásokat részben jelentősen eltérően alkalmazzák: Bajorország a 3:3-at kb. 20 × 30 m-en játssza, Dél-Baden az U6/7-et kapussal játszatja 4 m széles kapukra, a Rajna-vidék az U6/7-et csak 3:3-ként, Württemberg az U6–U9-et rögzített menetrendű játéknapokon játssza, bajnok nélkül (források lent). A lényegi különbség: az MLSZ az U13-ig bezárólag tabella nélkül tartja a gyerekeket. A német ötletek ettől még hasznosak (négy kiskapu, csere minden gól után, fesztivál feljutással és kieséssel a pályák között); lejjebb megtalálod őket, de az edzéshez és az egyesületed saját fesztiváljaihoz való eszközként, nem MLSZ-szabályként.

Az MLSZ korosztályai: U6/7-től U14-ig

Meddig nincs tabella, és honnan számít a pont

TABELLA ÉS HELYEZÉS NÉLKÜLPONT ÉS HELYEZÉSU6/715 × 20 m3:3FesztiválU8/920 × 40 m4:4 + kapus3:3, négy kapuFesztiválU10/1135 × 55 m6:6 + kapusTorna, tabella nélkülU12/U13háromnegyed pálya8+1bajnokság, tabella nélkülU14-tőlidősebb korosztályokversenykiírás szerintpont, helyezés, érem

Forrás: az MLSZ Bozsik Egyesületi Programja és az U12/U13-as bajnokság versenykiírása. Az U14-től érvényes játékformát az adott korosztály versenykiírása adja meg.

Az U12/U13-as 8+1 nyolc mezőnyjátékost és egy kapust jelent, vagyis kilenc a kilenc ellen folyik a játék. Hogy az idősebb korosztályok mekkora pályán, hány fővel és mennyi ideig játszanak, arra a német szövetségnek megvan a maga rendje; a magyar számokat ne innen vedd, hanem az MLSZ adott korosztályra szóló versenykiírásából. A kispályáról egyenesen a nagypályára lépni sok gyereknek túl nagy ugrás volna, ezért épül a rendszer lépcsőkből.

Miért kis pálya: négy gond, amelyet a nagy forma nem oldott meg

A kis játékformák nem a semmiből jöttek. Négy gond foglalkoztatta éveken át a szövetségeket, Németországban és másutt is, és a nagy forma egyiket sem oldotta meg. Aki ezt érti, a kételkedő klubtársnak is el tudja magyarázni a játékformákat.

1. Túl kevés labdaérintés jut egy gyerekre. 7:7-ben a lassabb és kevésbé tehetséges gyerekek a DFB szerint alig jutnak labdához (DFB-FAQ, 2022). Aki nem ér labdához, az nem is tanul semmit. Minél kisebbek a csoportok, annál több labdaérintése van mindenkinek: ez a DFB fő érve a reformról szóló FAQ-jában. Az edzésre a DFB a Trainingsphilosophie Deutschland című anyagában számszerűen is kiszámolja: 32 perc nettó játékidő alatt egy játékos a 3:3-as formákban nagyjából 200, a 7:7-es formákban nagyjából 50 labdás akcióhoz jut. Ez edzésformákra készült modellszámítás, nem mérkőzésen mért érték.

Labdás akciók játékosonként 32 perc nettó játékidő alatt

A DFB modellszámítása edzésformákra: 3:3-as változatok a 7:7-es változatokkal szemben. Számítás, nem mérés és nem mérkőzésstatisztika. A versenyformákra a DFB ugyanezt az elvet mondja ki: minél kisebbek a csoportok, annál több a labdaérintés.

507:72003:3

DFB (2024): Trainingsphilosophie Deutschland, brosúra, 9. o. (modellszámítás edzésformákra); az elv a versenyformákra a DFB új játékformákról szóló FAQ-ja nyomán.

2. Túl korán jön a tabella és az eredménykényszer. Egy hatéves nem érti a tabellát. Az edzők és a szülők viszont igen, és éppen ez a baj. Szerintem ahol tabella van, ott a győzelemért megy a játék, a gyengébb gyerek a padon marad, az erősebb körül forog minden. A tabella nélküli szabály tehát nem bürokrácia, hanem éppen az a fék, amelyre abban a korban van szükség, amikor a nyomás amúgy sem tanít semmire.

3. Túl bonyolult a korosztálynak. Hét csapattárs, két nagy kapu, egy kapus, taktikai eltolódások: ez meghaladja egy hat-nyolc éves gyerek felfogóképességét. Utánozni tudja, érteni nem. Egy világos feladatú játékforma (négy kapu, két csapattárs, találd meg a rést) illik ehhez a korhoz.

4. Lemorzsolódás a serdülőkorban. A bajor szövetség (BFV) a minifociról szóló irányelvében célként nevezi meg a lemorzsolódás csökkentését és a relatív életkori hatás kiegyenlítését. Hogy miért visz el tehetségeket a serdülőkor, és hogyan lehet megtartani őket, azt a tehetséggondozásról szóló útmutatónk tárgyalja. Aki nyolcévesen harmadszor áll be csereként, és megint nem jut labdához, annak elmegy a kedve. A több labdaérintés és a tabella nélküli játék éppen ezen akar változtatni.

A kis játékformák tehát nem pedagógiai divatot követnek, hanem négy megoldatlan gondra adnak egyenes választ. Aki a szülői értekezleten így magyarázza el, a vita felét már megnyerte.

U6/7: 3:3 kapus nélkül, a saját fesztiválodon négy kiskapura

Az U6/7-ben rövid az MLSZ szabálya: 3:3, kapus nélkül, 15 × 20 m-es pálya, 2 × 1 m-es kapu, egy mérkőzés 1 × 10 perc, a játékidő fesztiválonként legfeljebb 40 perc. A forma neve „Fesztivál”. A saját szervezésű fesztiválokhoz és tornákhoz érdemes tudni, hogyan építette fel a német szövetség a megfelelő korosztályt (U6/U7), mert ez a legrészletesebb elérhető recept. A fejezet további méretei és percei német számok; az MLSZ-éi a fenti táblázatban állnak.

Pálya és kapuk. Több kis pálya egymás mellett: a német 2:2-höz kb. 16 × 20 m, a 3:3-hoz kb. 25 × 20 m, vagyis valamivel hosszabb, mint az MLSZ 15 × 20 m-es pályája. Pályánként négy kiskapu (minden csapat kettőt véd), a német szabály szerint legfeljebb 2 × 1,2 m-es. Ha nincs kiskapud, bójákkal vagy rudakkal jelölöd ki. Egy ilyen pálya öt lépéses kijelölését és az egyes formátumok méreteit a pályatáblázat a Funino edzői útmutatóban mutatja. Nincs kapus; a saját lövőzónában elkövetett szabálytalanságot büntetőtámadás torolja (alternatívaként a DFB-útmutató kapus nélküli büntetőrúgást is megenged), a szögletet bevezetik vagy beadják.

Lövőzóna. A német 2:2-ben a felezővonal határolja a lövőzónát: a gól csak akkor érvényes, ha a játékos az ellenfél térfeléről lő. A 3:3-ban a kapuk előtt 6 méteres lövőzóna van. Ezzel vége a vak rohanásnak a kapu felé. Aki gólt akar szerezni, annak felemelt fejjel kell a megfelelő zónába vinnie a labdát.

Játékidő és automatikus csere. A német rend szerint 2:2-ben legfeljebb hét kör van, egyenként legfeljebb 5 perc, 3:3-ban hét kör egyenként 7 perc, köztük három-három perc szünettel. Csere minden gól után, vagy ha nem esik gól, legkésőbb 2 perc elteltével: mindkét csapat lecserél egy játékost, előre rögzített sorrendben. 2:2-ben legfeljebb egy, 3:3-ban legfeljebb két cserejátékos lehet. Így minden gyerek nagyjából ugyanannyit játszik, és a legerősebb sem maradhat végig a pályán. Az U10/U11-ben is marad a csere: a fesztiválon 3 percenként, központi sípszóra; a 7:7 ligamérkőzésen a cserejátékosok a mellékpályán játszanak. A játékidő igazságos elosztása az utánpótlásban négy, korosztályhoz illő modellt és hét nehéz esetet mutat az egyesületi hétköznapokból.

Pályaméretek korosztályonként, méretarányosan

Az U6/7-es 3:3-tól az U12/U13-as 8+1-ig, az MLSZ méreteivel.

U6/73:320 × 15 mU8/94:4 + kapus40 × 20 mU10/116:6 + kapus55 × 35 mU12/U138+175 × 60 m

Forrás: az MLSZ Bozsik Egyesületi Programja; MLSZ, Regionális U13 és U12 bajnokság versenykiírása (2026/27). Az U12/U13-as háromnegyed pálya 40 és 60 méter közötti szélességű és 50 és 75 méter közötti hosszúságú lehet, az ábra a felső határt mutatja.

A fesztivál menete. A német modellben egy játéknapon több pálya áll egymás mellett, a „leggyengébbtől” a „legerősebbig” sorba rendezve. Minden kör után a győztes egy pályával feljebb, a vesztes egy pályával lejjebb lép. Döntetlennél az a csapat lép feljebb, amelyik az utolsó gólt szerezte; 0:0-nál kő-papír-olló dönt. A mérkőzések így maguktól kiegyenlítődnek, mert győztes győztessel, vesztes vesztessel találkozik. A Bozsik-fesztivál menetét a házigazda Körzet Központ állítja össze; a feljutásos rend a saját klubnapodra való.

Amit a szülők gyakran félreértenek. A szülők megnéznek egy U6/7-es fesztivált, és azt gondolják, ez nem „igazi foci”. Pontosan az: egy hatéves focija nem az, amit a felnőttek fociként élnek meg. Mozgásos és közösségi tanulás, amelyből később a klasszikus foci lesz. Aki ebben a korban nem vezet tabellát, az semmit sem vett el a gyerekektől, csak megkímélte őket a nyomástól.

U8/9: 4:4 + kapus, vagy 3:3 négy kapura

Az U8/9-ben az MLSZ két formát ismer: 4:4 + kapus, 20 × 40 m-es pályán, 3 × 2 m-es kapukra, vagy 3:3 négy kapura. Egy mérkőzés 1 × 15 perc, a játékidő fesztiválonként legfeljebb 60 perc. Ezt játsszátok a Bozsik-fesztiválon. Az edzésen és az egyesület saját fesztiváljain nagyobb a szabadságod, és a német modell, amelyben az U8/U9-ben bővül a választék (három forma, ráadásul kiskapuk vagy kapusos kispályás kapuk), jó vezérfonal a lépcsőkhöz.

1. lépcső: 3:3 kapus nélkül. Kb. 25 × 20 m-es pálya (a DFB 2022-es FAQ-ja 26–28 m hosszút és 20–22 m szélest említ), négy kiskapu, 6 méteres lövőzóna, mint az U6/U7-ben. Legfeljebb hét kör, egyenként legfeljebb 10 perc, csere minden gól után vagy legkésőbb 2 perc elteltével. A DFB 2022-es FAQ-ja azt ajánlotta, hogy az U8/U9 a 3:3-ra összpontosítson, hogy minden gyerek több labdás akcióhoz jusson. A 2026-os DFB-útmutató mindhárom formát rangsor nélkül sorolja fel.

2. lépcső: 4:4. Kb. 40 × 25 m-es pálya, vagy négy kiskapura négy mezőnyjátékossal, vagy két kispályás kapura három mezőnyjátékossal és kapussal (3+1). Átmenet a 3:3 és az 5:5 között. Csere minden gól után, a német ifjúsági szabályzat szerint legkésőbb 2 perc elteltével; a DFB-útmutató sípszóra 3 percet említ.

3. lépcső: 5:5. Kb. 40 × 25 m-es pálya, vagy négy kiskapura öt mezőnyjátékossal, kapus nélkül, vagy két kapura négy mezőnyjátékossal és kapussal. A kapusos változat áll a legközelebb az MLSZ 4:4 + kapus formájához, csak az MLSZ pályája 20 × 40 m. Csere minden gól után, a német ifjúsági szabályzat szerint legkésőbb 2 perc elteltével; a DFB-útmutató sípszóra 3 percet említ.

Játékidő, lebonyolítás és fair play szabály. A német rend szerint 3:3-ban legfeljebb hét kör van, egyenként legfeljebb 10 perc, 4:4-ben és 5:5-ben hat kör 10–12 perccel, vagyis hosszabb, mint az U6/U7-ben, mert nő a gyerekek figyelme. A körök között három perc szünet. A német ifjúsági szabályzat az U6–U9-ben a feljutásos-kieséses fesztivált írja elő, és lehetőségként a „rotáló pályákat” is megnevezi. Az olyan szövetségekben, mint Alsó-Szászország, a Rajna-vidék, Württemberg vagy Szászország, rögzített menetrendű játéknapok vagy rövid tornák is vannak. Továbbra sincs bajnokság. Egy Németországban ajánlott fair play változat: háromgólos különbségnél a hátrányban lévő csapat egy plusz játékost vihet a pályára, amíg az állás ki nem egyenlítődik.

A Funino mint szellemi örökség. A négy kiskapura játszott 3:3, amelyet ma többnyire Funinónak hívnak, a német edzőképzőtől, Horst Weintől származik, aki hosszú ideig Spanyolországban dolgozott, és a játékot 2004-es füzetében „Mini-Fußball” néven írta le. A DFB szabályzatában (Jugendordnung, Leitfaden, FAQ) nincs „Funino”, ott „3:3 négy kiskapura” áll. Ez is csak egy a több forma közül: azt, hogy U11-ig már csak Funinót játszanak, maga a DFB tévhitként sorolja fel. A Trainingsphilosophie Deutschland gyakorlatainál viszont a DFB is használja a nevet. Az MLSZ maga is él vele: a Funino a Bozsik-fesztiválok egyik állomása. Az edzésgyakorlat részleteit a Funino edzői útmutató tartalmazza: nyolc játékváltozat, edzői instrukciók és egy e-mail-minta a szülői értekezlethez.

Miért négy kapu. Horst Wein szerint a négy kapura játszott mini-foci a szárnyakon át vezetett játékot segíti, és az észlelést meg a döntést fejleszti. Négy kapunál a támadónak döntenie kell: balra vagy jobbra? Melyik kaput védik kevésbé? A DFB célként a területek elosztását és a játék áttételét nevezi meg; az észlelés és a döntés a Funino-módszer indoklása.

Miért fejleszti az észlelést a négy kiskapu

Két kapu sprintre kényszerít, négy kapu döntésre: melyik kapu szabad?

2 kapu: egy útGyakran a leggyorsabb kerekedik felül4 kiskapu: két lehetőségÉszlelni, dönteni, balról vagy jobbról támadni

Koncepció Horst Wein nyomán (2004); a DFB ifjúsági szabályzatának IV. melléklete az U6–U9-ben elsőként a négy kiskaput nevezi meg.

Ha a 3:3 logikájához illő edzésanyagot keresel, a cselezőgyakorlatok az U9, U10 és U11 korosztálynak című cikkben korosztályonként találsz konkrét gyakorlatokat.

U10/11: 6:6 + kapus a 35 × 55 m-es pályán

Az U10/11-ben jön vissza a klasszikus foci érzése: nagyobb kapu, lesszabály, első csapattaktika; kapus már az MLSZ U8/9-es formájában is van. Az MLSZ formája 6:6 + kapus, lesszabállyal, 35 × 55 m-es pályán, 5 × 2 m-es kapukra. Egy mérkőzés 1 × 20 perc, egy tornán 70–80 perc a játékidő. A forma neve itt már „Torna”: körmérkőzés két vagy három csoportban, játékvezető, pont és helyezés nélkül. A felfogás tehát ugyanaz marad, mint a kisebbeknél.

A német megfelelő: 4:4-től 7:7-ig. A német szövetség ebben a korosztályban több formát enged. A kisebb, 4:4-es vagy 5:5-ös forma ugyanakkora pályán megy, mint az U8/U9-ben (kb. 40 × 25 m), négy kiskapura vagy kispályás kapukra, a kapus választható; hat kör 10–12 perccel, a fesztiválon csere 3 percenként, központi sípszóra. A kettő között a DFB-útmutató a 6:6-ot is említi, amelyet Hessen az U10/U11 előnyben részesített formájaként játszik, kapussal, ifjúsági kapukra és bedobással. A nagyobb forma a 7:7: 55 × 35 m-es pálya, hat mezőnyjátékos és kapus, két legfeljebb 5 × 2 m-es kapu, vagyis méretre ugyanaz, mint az MLSZ 6:6 + kapus formája. A játékidő ott két csapattal 4 × 15 vagy 2 × 25 perc, a cserejátékosok egyenként 7 percet játszanak a mellékpályán, majd beállnak a 7:7-be; háromcsapatos tornán a DFB-útmutató 2 × 15 percet ír, a harmadik csapat a mellékpályákon 4 × 6 percet játszik. A DFB-útmutató szerint a 7:7-ben jön először a bedobás. Több tartományi szövetség eltér ettől: Bajorország berúgást vagy bevezetést enged, Alsó-Szászországban és Szászországban az U10/U11-ben bevezetik vagy bepasszolják a labdát, Közép-Rajna az U10/U11-et 4:4-ben, bevezetéssel játszatja (az aacheni körzetben viszont az ifjúsági kapukra játszott mérkőzéseken bedobás van), Hessen pedig már a 6:6-ban bedob. Hogy a ti versenyeteken mi érvényes, azt a versenykiírás mondja meg. Hogy milyen bedobási szabályok érvényesek, hol térnek el a szövetségek, és hogyan gyakoroltatod a végrehajtást, arról külön cikk szól.

Mi lesz a cserékkel. A német reform egyik fontos újítása: a cserejátékosok nem a padon ülnek, hanem egy mellékpályán, kiskapukra 2:2-t vagy 3:3-at játszanak. Így minden gyerek végig játékban van, és nem a beállásra vár. Ehhez kell egy második pálya és egy második segítő; a DFB-útmutató gyerekenként legalább 75 % játékidőt nevez célnak. A saját tornádon és az edzésen bármikor megcsinálhatod.

Mi marad meg a kisebbek játékából. A fesztiváljelleg és a tabella nélküli játék. A német modellben a fesztiválon rögzített sorrendben cserélnek, az útmutató szerint 3 percenként, központi sípszóra. A hangsúly az 1:1-en, a sok cselezésen és a labdaérintéseken marad.

Mi jön hozzá. A nagyobb kapuval fontosabb lesz a kapus szerepe (sokszor forgatva: minden mezőnyjátékos áll egyszer a kapuban); a német modellben a kapus a DFB-útmutató szerint választható, ebben a korosztályban viszont gyakoribb. Hozzájön az első passzgeometria és az egyszerű csapattaktika („ha nálunk a labda, szélesre húzzuk a pályát”). De a hangsúly továbbra is az 1:1-en és a cselezésen van. Az U10/11 nem a profi foci kicsinyített mása, hanem egy tanulási lépcső.

A korosztályhoz illő, eszköz nélkül is megoldható bemelegítő gyakorlatokat a bemelegítés az U11-ben eszközök nélkül című cikkben találod.

Az idősebb korosztályok játékidejét a korosztályonkénti játékidőről szóló áttekintésben találod.

Mi változik az edzések tartalmában

A játékforma az egyik dolog, az edzés tartalma a másik. Aki négy kapura játszat 3:3-at, az nem oktathat az edzésen klasszikus 11:11-es taktikát. A kis játékformák rákényszerítenek, hogy az edzések tartalmát is átalakítsd, és sok egyesület éppen itt akad el.

Több 1:1, kevesebb csapattaktika. A kis játékformákban tapasztalatom szerint a legtöbb gólt egy 1:1 dönti el. Javaslatom: az edzésidő egyharmadát–felét fordítsd 1:1-re vagy 1:2-re. Eltolódásra és letámadási vonalakra az U12/U13 előtt nincs szükséged.

Cselezés és passzjáték a középpontban. Aki meg tudja tartani a labdát, 3:3-ban nyer. Aki nem, veszít. Cselezőgyakorlatok, passzok nyomás alatt, kis játékok ellenféllel: ezek az építőkövek. Az ellenfél nélküli, sorban állós gyakorlat a kivétel.

Mit jelent ez az edzők felkészítésében. Utánpótlás-vezetőként neked kell gondoskodnod arról, hogy az edzőid tudják, mi illik a kis játékformákhoz, és mi nem. Legalább egy belső edzőképzést javaslok szezononként, lehetőleg a szezon elején. Ha az U6/7-es edződ még mindig 9:9-es taktikát próbál hatévesekkel, akkor a játékforma adminisztrációs gyakorlat marad, nem előrelépés.

Bója, kiskapu és megkülönböztető mez legyen minden edző táskájában. Egyesületként oda fektess, ahol tényleg szükség van rá: ne még egy nagy kapuba, hanem kiskapukba, bójákba és pályajelölésbe.

Mit kell elmagyaráznod a szülőknek és a segítőknek

A szülők és a segítők a pálya széléről látják a játékformákat, és kérdeznek. Itt vannak a leggyakoribb kérdések, olyan válaszokkal, amelyeket egy az egyben használhatsz a szülői értekezleten vagy a pálya mellett.

„Miért van négy kapu?” Hogy a gyerekeknek dönteniük kelljen. Két kapunál mindenki középre rohan, és a leggyorsabb nyer. Négy kapunál a támadónak fel kell néznie: melyik kapu szabad? A DFB célként a területek elosztását és a játék áttételét nevezi meg, és ez ebben a korban fontosabb a lövőerőnél.

„Miért nincs tabella?” Hogy megszűnjön a nyomás. A hatévesek akkor játszanak jobban, ha élvezik, nem akkor, ha az első helyre sandítanak. Szerintem a tabella a szülőket motiválja, nem a gyerekeket, és kiszorítja a gyengébbeket, mert az edzőnek a győzelemre kell játszania. Bajnoki tét nélkül mindenki játszik.

„Miért cserélünk minden gól után?” Hogy minden gyerek végig játékban legyen. Az automatikus csere, amelyet a saját fesztiváljainkon használunk, a méltányosság eszköze: minden gól után, vagy legkésőbb 2 perc elteltével mindkét csapat lecserél egy játékost. Így egyetlen gyerek sem maradhat végig a pályán, a cserék pedig azelőtt mozgásba jönnek, hogy elvesztenék az érdeklődésüket.

„Miért ilyen rövid a játékidő?” Mert ebben a korban a gyerekek csak rövid ideig tudnak egyvégtében figyelni; az MLSZ is 10, illetve 15 perces mérkőzéseket játszat a legkisebbekkel. A német fesztiválon az U6–U11-ben a körök az ifjúsági szabályzat szerint legfeljebb 5–12 percesek, köztük a DFB-útmutató 3 perc szünetet ír elő, és a német 7:7 is 15 vagy 25 perces szakaszokban megy. Ha túl hosszú a mérkőzés, a gyerekek pár perc után már csak álldogálnak. A rövid mérkőzés sok intenzív szakaszt és kevés üresjáratot jelent.

„Az én gyerekem nagyon tehetséges. Ebben a formában egyáltalán kap elég kihívást?” Igen. A négy kapura játszott 3:3-ban a tehetséges gyerek mérkőzésenként több labdaérintést és döntési helyzetet kap, mint 7:7-ben, mert minél kisebbek a csoportok, annál több a labdaérintés (DFB-FAQ). Egy edzésformákra készített modellszámításban a DFB 32 perc alatt játékosonként nagyjából 200 labdás akcióval számol a 3:3-as változatokban, szemben a 7:7-es változatok 50-ével. Szerintem a kis játékformák egyszerre segítik a legjobbakat és a többieket, mert mindenki többet játszik. Ami eltűnik, az a státusz: a tehetséges gyerek már nem automatikusan a csapat sztárja, hanem egy a sok közül, aki játszik.

Ez az öt válasz a szülőkkel folytatott beszélgetések nagy részére elég. A többihez mutasd meg a versenykiírást, vagy kérdezd meg a vármegyei igazgatóságot.

Átállási terv: így sikerül a váltás az egyesületben

Utánpótlás-vezetőként te felelsz azért, hogy minden szezonban az új edzők és szülők is megértsék a játékformákat, és hogy az az egyesület, amely még nem állt át teljesen, véghez vigye a váltást. Itt egy négylépéses terv, amely a legtöbb egyesületben működik.

1. lépés: olvasd el a versenykiírást. A játékformákat az MLSZ rögzíti, az U12/U13-as bajnokságot a vármegyében a vármegyei igazgatóság rendezi. Töltsd le a korosztályod aktuális versenykiírását, olvasd végig egyszer, és válaszd szét világosan, mi az országos szabály, és mi a helyi lebonyolítás részlete. Ha valami nem világos, kérdezd meg a vármegyei igazgatóságot.

2. lépés: szervezz edzőképzést. Szezononként legalább egy belső képzés, lehetőleg a szezon kezdete előtt. Tartalom: melyik korosztály mit játszik, hogyan néz ki egy edzés, melyek a tipikus kezdő hibák. Ha nincs saját előadód, kérdezd meg a vármegyei igazgatóságot, tud-e segíteni, vagy hívj meg egy tapasztalt edzőt egy másik egyesületből.

3. lépés: szülői értekezlet világos üzenettel. Az új szezon első játéknapja előtt. Egy óra elég. Tartalom: mit játszanak a gyerekek, miért, és hogyan néz ki. Az előző fejezet válaszait egy az egyben használd. Vidd magaddal a szülőket, vedd komolyan az aggodalmaikat, de foglalj állást. Egy jól sikerült szülői értekezlet egész szezonra megkímél a pálya széli vitáktól. Ha ugyanekkor a kiválasztó edzések rendjét is közölni akarod, a kiválasztó edzésről szóló útmutató jó kísérőcikk, amelyet továbbadhatsz.

4. lépés: készítsd fel a hazai pályát. Konkrétan: szerezz vagy építs kiskapukat, igazítsd a pályajelölést, készítsd fel a segítőket, tervezz mellékpályát a cseréknek. Szűk keretnél a kiskapu bójákkal vagy rudakkal is kijelölhető. A német modell az U8/U9-ig nem ír elő játékvezetőt: a gyerekek maguk döntenek a pályán, az edzők és a segítők kísérik őket; az U10/U11-ben a játékvezető választható. A pályánkénti segítőknek (sokszor szülők) rövid eligazítás kell: a négykapus fesztiválon (U6–U9) a gól csak a lövőzónából számít, les nincs, tabella nincs, minden gól után rotálnak a csapatok. Ha az egyesületed Körzet Központként Bozsik-fesztivált vagy -tornát rendez, a vezetőnek „forgatókönyvet”, időrendet és pályabeosztást kell készítenie, és három nappal előtte fel kell töltenie az MLSZ rendszerébe, az IFA-ba. Az előkészületeket legalább négy héttel az első hazai játéknap előtt kezdd el.

Ha ez a négy lépés rendben van, az első szezon meglepően simán megy. A legnagyobb ellenállás nem a gyerekeknél van, hanem a felnőtteknél, őket pedig a 2. és a 3. lépéssel nyered meg.

A játékformák megszervezése, és mikortól segít egy tornaszervező alkalmazás

Aki a saját csarnokában vagy a saját pályáján rendez játéknapot az U6/7-es vagy az U8/9-es korosztálynak, annak más a dolga, mint egy klasszikus, tabellás tornán. Itt vannak a legfontosabb pontok. Teremjátékra a DFB Futsal-Ordnungja (38. §) minden korosztályra keretfeltételeket ír elő, palánk nélkül; U12-től a futsal-szabályok érvényesek. A részletek a futsalról szóló gyakorlati útmutatóban állnak.

Több pálya párhuzamosan. Három–öt pálya egymás mellett, a „leggyengébbtől” a „legerősebbig” rendezve. Pályánként két csapat, utána feljutás vagy kiesés az eredmény szerint. Szervezni könnyebb, mint amilyennek hangzik: egy felépítés, egy időrend, egy közös sípszó minden kör végén (a német U6/U7-es 3:3-ban hét perc játék után, vagyis a szünettel együtt tízpercenként). A kulcs az, hogy minden pályán egyszerre kezdjenek és egyszerre váltsanak pályát, különben várakozás keletkezik.

Fesztivál tabella helyett. A nap folyamán minden csapat más-más pályán játszik, aszerint, hogy feljebb vagy lejjebb lépett. A DFB nem rögzít eredményeket, tabella nincs; a wfv az U6–U9-ben kifejezetten nem játszat ki bajnokot. Senki nem ad össze pontokat, nincs gólkülönbség, nincs klasszikus tabella. Sok egyesület a végén például oklevelet ad a gyerekeknek, rajta: „ma te is játszottál”, mindenki ugyanazt.

Játékidő és csere. A német modellben egy mérkőzés 2:2-ben legfeljebb 5 perc, az U6/U7-es 3:3-ban hét perc, az U8/U9-ben 10 perc (3:3) és 12 perc (4:4 vagy 5:5) között van, köztük három perc szünet a váltáshoz. Csere az U6–U9-ben minden gól után, vagy ha nem esik gól, legkésőbb 2 perc elteltével, az U10/U11-es fesztiválon 3 percenként, központi sípszóra. Ha a saját napodat az MLSZ számaihoz igazítod, 10, illetve 15 perces mérkőzésekkel számolj. Egy nyolccsapatos, négypályás játéknap sok valódi játékidőt ad minden gyereknek; a DFB-útmutató mércéje legalább 75 % játékidő gyerekenként.

Mit készítesz elő szervezőként. Kiskapuk (saját építésű, kölcsönkapott vagy bójákkal kijelölt), világosan kijelölt pályák és egy időrend. Hozzá: pályánként egy segítő, egy központi síp a váltáshoz, egy itatóállomás, és érem vagy oklevél minden gyereknek. Az U10/11-es korosztálytól jön hozzá egy mellékpálya a cseréknek. A szülők büféje legyen külön a pályától, hogy a gyerekek ne a kolbász és a mérkőzés között őrlődjenek.

Mikortól éri meg egy tornaszervező alkalmazás. A tiszta, feljutásos fesztiválhoz nem kell klasszikus tornaszervező eszköz: a menetrend a feljutásból és a kiesésből adódik, tabella nincs. Amint viszont rögzített menetrendre váltasz, gyorsan megnő a szervezés terhe: több pálya, több csoport, kezdési időpontok, szünetek a mérkőzések között. Ez már egy U10/11-es tornán így van, ahol két-három csoport körmérkőzéseit kell pályákra és időpontokra osztani, tabella nélkül. Az idősebb korosztályoknál, U14-től vagy a saját tornáidon pedig jön a pont, a holtverseny eldöntése és az elődöntők párosítása. Itt segít egy olyan eszköz, mint az AreaCopa, mert a menetrendet, az eredményeket és a tabellát, ott, ahol a versenykiírás megengedi, és te is akarod, már nem fejben vagy Excel-táblában kell vezetned. A váltás ideje tehát nem egy korosztályhoz kötődik, hanem ahhoz a naphoz, amikor a fesztiválból rögzített menetrendű torna lesz.

Egy klasszikus torna felépítéséhez, az 5:5-től a 11:11-ig, részletes, lépésről lépésre haladó útmutatót ad a focitorna-ellenőrzőlista 12 hetes ütemtervvel.

A szervezési oldalhoz, vagyis a menetrendhez, a tabellához és a korosztályonkénti élő linkhez a gyerek-focitornák szervezéséről szóló oldalon mehetsz tovább.

Konkrét lebonyolítási módokat 5, 7 és 10 csapatra a Sorsolás 5, 7 vagy 10 csapatra című cikkben találsz.

Ha a játékformákkal párhuzamosan lányszakosztályt is építesz az egyesületben, a Lánycsapat alapítása című útmutató 6 hónapos menetrendet ad, játékostoborzással, edzőnők keresésével és egy 12 pontos önellenőrzéssel az egyesületi normákhoz.

Tervezzük meg a következő tornánkatIngyenes, regisztráció nélkül

Források

A magyarországi játékformák, pályaméretek, kapuméretek és játékidők az MLSZ Bozsik-programjából és versenykiírásaiból származnak. A fesztivál menetére, a cserére, a kiskapukra és a lövőzónára vonatkozó részletek a német szövetség irataiból valók, és szabályként csak Németországban érvényesek.

MLSZ

  • Magyar Labdarúgó Szövetség (2026): OTP Bank Bozsik-program, Bozsik Egyesületi Program, az U6/7-es és U8/9-es fesztiválok, valamint az U10/11-es tornák eljárási rendje, 2026/27. Játékformák, pályák, kapuk és játékidők U6/7-től U10/11-ig, tabella és helyezés nélkül.
  • Magyar Labdarúgó Szövetség: Regionális U13 és U12 korosztályú labdarúgó-bajnokság versenykiírása 2026/27. A 8+1, a háromnegyed pálya és a 4 × 20 perc; U13-ig bezárólag nincs tabella és nincs helyezés.

A DFB szabályzata

  • Deutscher Fußball-Bund (2026): Jugendordnung, 2026. augusztus 21-i állapot, § 8, § 8a és Anhang IV (az 1. rész 2024/25 óta kötelező, a 2. rész ajánlás). assets.dfb.de. Játékformák, pálya-, kapu- és labdaméretek, játékidő és csere az U6–U11-ben, az U12/U13 játékformái, fair play szabályok.
  • Deutscher Fußball-Bund (2026): Leitfaden für die Implementierung neuer Wettbewerbsformen in den Altersklassen U6–U11, 2026. március 5-i állapot. assets.dfb.de. A fesztivál menete, csere, szünetek, büntetőtámadás, kiegyenlítő szabály, bedobás csak a 7:7-ben, 75 százalék játékidő.
  • Deutscher Fußball-Bund (2022): FAQ zu den neuen Spielformen im Kinderfußball, 2022. május 31. assets.dfb.de. A reform indoklása („Je kleiner die Gruppen, desto mehr Ballkontakte”, vagyis minél kisebbek a csoportok, annál több a labdaérintés), a 2022-es határozatok, átmeneti időszak 2024 nyaráig, nincs eredmény és tabella, a 3:3 ajánlása az U8/U9-ben.
  • Deutscher Fußball-Bund (é. n.): Kinderfußball: Irrtümer, letöltve: 2026. november 8. dfb.de. A „Funino” csak kis része az új gyerekfocinak.
  • Deutscher Fußball-Bund (2026): Futsal-Ordnung, 2026. július 1-jei állapot, 38. § a „Rahmenbedingungen des Fußballspiels in der Halle” táblázattal. assets.dfb.de. Teremjáték minden korosztályban palánk nélkül, az U12/U13-tól a FIFA futsalszabályai szerint.
  • Deutscher Fußball-Bund (2024): Trainingsphilosophie Deutschland: Entwicklung individueller Qualität, brosúra. assets.dfb.de. 9. o.: modellszámítás 32 perc nettó játékidőre, játékosonként nagyjából 200 labdás akció a 3:3-as változatokban, szemben a 7:7-es változatok 50-ével, „Hand in Hand” az új gyerekfocival; a „Funino” elnevezés a DFB edzésanyagaiban.

Német tartományi szövetségek

  • Bayerischer Fußball-Verband (2026): Richtlinie für den Minifußball, 2026. április 17-i állapot. bfv.de. 3:3 kb. 20 × 30 m-en, egyik formában sincs bedobás, helyette berúgás vagy bevezetés; cél a relatív életkori hatás és a lemorzsolódás kiküszöbölése.
  • Württembergischer Fußballverband (2026): Kinderfußball-Leitfaden 2026/27. wuerttfv.de. Játéknapok menetrend szerint, bajnok nélkül az U6–U9-ben, a Funino elnevezés.
  • Niedersächsischer Fußballverband (2026): Jugendordnung, Anhang 1 und 2, 2026. júliusi állapot. nfv.de. Rövid tornák az U6–U9-ben, 4+1 az U10/U11-ben, 7:7 csak kérelemre, bedobás nélkül.
  • Fußballverband Rheinland (2026): Durchführungsbestimmungen Jugend Teil I, Saison 2026/27, 4. szakasz. fv-rheinland.de. U6/7-ben csak 3:3, „mindenki mindenki ellen” játéknapok.
  • Südbadischer Fußballverband (2025): Ausführungsbestimmungen Kinderfußball G-, F- und E-Jugend (AB 18), 2025. novemberi állapot, 4. §. sbfv.de. U6/7 kapussal, 4 m széles kapukra.
  • Sächsischer Fußball-Verband (2026): Bestimmungen für Fußballspiele auf verkleinerten Spielfeldern, 2026. július 1-jétől kötelező. sfv-online.de. Bevezetés vagy bepasszolás az U10/U11-ben.
  • Hessischer Fußball-Verband (2026): Allgemeine Durchführungsbestimmungen 2026/2027 bei den G-, F- und E-Junioren „Neue Wettbewerbsformen“. hfv-online.de. A 6:6 az U10/U11 előnyben részesített formája, bedobással.
  • Fußball-Verband Mittelrhein (2024): Durchführungsbestimmungen für die neuen Spielformen im Kinderfußball, 2024. március 17-i állapot. U10/U11 4:4-ben vagy 4+1 a 4+1 ellen, bevezetés vagy bepasszolás.
  • Fußballkreis Aachen (2026): Richtlinien und Durchführungsbestimmungen zum Spielbetrieb der Junioren und Juniorinnen, Saison 2026/2027, 2026. július 22-i állapot. Bedobás az U10/U11 ifjúsági kapukra játszott mérkőzésein.

Koncepció

  • Wein, H. (2004): Entwicklung der Spielintelligenz im Fußball, Hrsg. Peter Schreiner, Institut für Jugendfußball, ISBN 3-927570-60-5, 8–10. o. A négy kapura játszott mini-foci mint a 3:3 előképe.

Gyakori kérdések

Milyen játékformákat ír elő az MLSZ 2026-ban a gyerekeknek?
U6/7: 3:3 kapus nélkül, 15 × 20 m-en, 2 × 1 m-es kapukra, 1 × 10 percig. U8/9: 4:4 + kapus 20 × 40 m-en, 3 × 2 m-es kapukra, vagy 3:3 négy kapura, 1 × 15 percig. U10/11: 6:6 + kapus, lesszabállyal, 35 × 55 m-en, 5 × 2 m-es kapukra, 1 × 20 percig. U12/U13: 8+1 háromnegyed pályán, 4 × 20 percig. Összehasonlításul: a német szövetség az U6–U11-ben 2:2-től 7:7-ig enged változatokat (DFB-Jugendordnung, IV. melléklet, 2026. augusztus 21.).
Mi a Funino, és mi köze a gyerekfoci játékformáihoz?
A Funino a négy kiskapura játszott 3:3 neve. A német származású Horst Wein 2004-es füzetében „Mini-Fußball” néven írta le. A DFB szabályzatában (Jugendordnung, Leitfaden, FAQ) a szó nem szerepel, ott „3:3 négy kiskapura” áll. A Funino csak egy a több forma közül: azt, hogy U11-ig már csak Funinót játszanak, maga a DFB tévhitként sorolja fel. Az MLSZ is él a névvel: a Funino a Bozsik-fesztiválok egyik állomása.
Hány kiskapu kell egy U6/7-es fesztiválhoz?
A négykapus játékhoz pályánként általában négy kiskapu kell, csapatonként kettő; a német ifjúsági szabályzat az U6/U7-ben opcionálisan kettőt is enged. Ha három–öt pálya áll egymás mellett, az 12–20 kiskapu. Az MLSZ az U6/7-es korosztályban 2 × 1 m-es kaput ír elő; a német szabály legfeljebb 2 × 1,2 m-t enged. Ha nincs kiskapud, bójákkal vagy rudakkal is kijelölheted: a szervezéshez elég, csak a lövés pontossága sínyli meg. Ha a keret engedi, igazi kiskapukba fektess, sok szezont kibírnak.
Meddig nincs tabella, és mikortól számít az eredmény?
Az MLSZ versenyein U13-ig bezárólag nem számolnak tabellát, és nem hirdetnek helyezést. U11-ig egynapos Bozsik-fesztiválok és -tornák vannak; az U12/U13 már bajnokságot játszik 8+1-ben, de tabella nélkül. Pont, végső sorrend és érem U14-től jár. Németországban a DFB az U12/U13-nak 7:7, 8:8 vagy 9:9 bajnoki játékot ajánl, hogy van-e tabella, azt a tartományi szövetség dönti el; az U14/U15-től a 11:11 is lehetséges. Hogy nálatok melyik korosztály mikor lép nagypályára, azt az MLSZ versenykiírásában találod.
Mit kell egyesületként megszerveznem?
Négy lépés. Először olvasd el a korosztályod versenykiírását és a vármegyei igazgatóság közleményeit. Másodszor szervezz szezononként egy belső edzőképzést, lehetőleg a szezon kezdete előtt. Harmadszor tarts szülői értekezletet világos üzenettel. Negyedszer készítsd fel a hazai pályát: kiskapuk, pályajelölés, felkészített segítők. Számolj legalább 4 hét előkészülettel az első hazai játéknap előtt.