Kapusedzés kapusedző nélkül: így fejleszd az utánpótlás kapusait

Átveszel egy utánpótláscsapatot, az egyesületben nincs kapusedző, kedden pedig beáll valamelyik gyerek a kapuba, és ott többé-kevésbé azt csinál, amit akar. A mezőnyjátékosoknak vannak gyakorlataid, a kapusnak nincsenek. Az amatőr és a szabadidős fociban éppen ez a megszokott helyzet, és megoldható úgy is, hogy te magad soha nem álltál kapuban.

Ez a cikk három dolgot ad a kezedbe: egy áttekintést arról, hogy melyik kapustechnika melyik életkorban kerül egyáltalán sorra, konkrét módszereket arra, hogyan építed be a kapust a szokásos csapatedzésbe, és egy kész, 50 perces edzést az U10–U13-as korosztálynak, amelyet PDF-ben magaddal vihetsz. Mindez angol, kanadai, amerikai és FIFA-s utánpótlás-képzési tervekre támaszkodik, nem megérzésre.

Miért sikkad el a kapus az amatőr edzésen

Ritkán rosszindulat az oka, hogy a kapus lemarad. Az idő az oka. Tizenkét mezőnyjátékosra tervezed az edzést, az az egy pedig, aki a kapuban áll, csak úgy elvan mellettük. Ha sorra kerül, akkor céltáblaként a kapura lövésnél. Fogás, esés, beadások, labdakihozatal: semmi.

Hogy ez miért baj, az rögtön kiderül, ha megnézed, mit csinál valójában egy kapus a mérkőzésen. A nagy tornák élvonalbeli kapusainál az összes kapusakció nagyjából 62 százaléka támadó jellegű, vagyis részvétel a játékban, és csak 38 százaléka védekező. Messze a leggyakoribb elem a helyezkedés a játéképítés közben, ezt követi a gólok megakadályozása. A kapus tehát gyakrabban tartja mozgásban a játékot, mint ahányszor véd.

Gyerekeknél más az arány, de az irány ugyanaz: az a kapus, akitől soha senki nem kéri, hogy lábbal játsszon, éppen azt a képességet nem tanulja meg, amely később a leginkább kiemeli az átlagból. A jó hír pedig neked, a kapusedző nélküli edzőnek: a lábmunka, a reakciók és az 1 az 1 elleni helyzetek szinte maguktól megjelennek, ha a kapust jól építed be a csapatedzésbe.

Kapusedzés életkor szerint: U6-tól U19-ig

Egy megjegyzés előre, a tisztesség kedvéért: a képzési tervek, amelyekre ez az áttekintés épül, saját korsávokat használnak (a FIFA például „futballiskola 6–10 éveseknek” sávot, a kanadai és az amerikai tervek pedig csak U11-től indulnak). A táblázat korosztályos beosztása az én átültetésem, nem a források megnevezése. Hozzávetőleges térképnek azért megteszi.

A vezérfonal minden szinten ugyanaz: előbb jön a biztos fogás, aztán a puha esés, aztán az erőteljes vetődés. A magas labdák és az aktív játéképítés csak akkor kezdődik, amikor a gyerekek nagyobb pályára váltanak. A posztot pedig sokáig kipróbálják, nem rögzítik.

Két pont oszlatja el a gyakorlatban a legtöbb félreértést. Az első: nincs olyan életkor, amelytől a vetődés „tilos” volna. A térdelésből indított, puha oldalra esés már az U10–U11-es korosztályba is való, az erőteljes, elrugaszkodásos vetődés viszont csak az U12–U13-asba, amikor megvan hozzá az erő és a testtudat. A második: a pluszsúllyal végzett erőedzés addig nem téma, a képzési tervekben csak az U14–U15-ös korosztálytól indul. Addig elég a saját testsúly, az ugróerő- és robbanékonyságfejlesztő gyakorlatok és a koordináció.

Így építed be a kapust a csapatedzésbe

A legfontosabb szabály egyben a legegyszerűbb is: tervezd be a kapust. Ne felejtsd ki, amikor leírod az edzést. A szerepe amúgy is a csapattal összefüggésben fejlődik a legjobban, nem elszigetelt különgyakorlatokban.

Ha jobban megnézed, a rendes edzésed szinte automatikusan megadja a kapusingereket:

• A kapura lövés gyakorlása védéseket hoz. A gyerekeknek szóló kapuralövő gyakorlatokból a kapusnak fogó- és védőedzés lesz, ha nem élő céltáblaként kezeled, hanem edzői szempontokat adsz neki (alapállás, megfogni és nem kiütni, a labdát biztosítani).
• A kisjátékok (4 a 4 ellen, 5 az 5 ellen) reflexeket és közeli 1 az 1 elleni helyzeteket hoznak.
• A labdabirtoklós és játéképítő játékok azt a lábmunkát hozzák, amely a mérkőzésen a különbséget jelenti. Hagyd, hogy a kapus megjátszható emberként vegyen részt bennük.

Ezt egészíti ki egy rövid, célzott blokk. Az ökölszabály: fogd azt, amin a csapat aznap dolgozik, és tíz perccel előtte készítsd fel rá a kapust. Ha a csapat beadásokat gyakorol, a kapus előtte a kifutást és a magas labdák elfogását gyakorolja. Ha utána 1 az 1 elleni játék jön a csatárokkal, akkor az előkészítő blokkban nem a magas labdákon dolgozol, hanem a szögzáráson.

A blokk azonban nem pótolja teljesen az elszigetelt kapusedzést, és ezt jó, ha tudod: a tisztán csapatgyakorlatok kevesebbet adnak a kapusra jellemző rövid indulásokból és fékezésekből, mint egy posztspecifikus blokk. Az őszinte üzenet ezért nem az, hogy „a kapusedzés fölösleges”, hanem ez: a csapatba építés a lényeg, a rövid kapusblokk pedig az értelmes kiegészítés.

Ez a keverék egy egyszerű okból működik. A kapusedzők gyakran idejük 50–70 százalékát kiszámítható, elszigetelt technikai edzéssel töltik, pedig maguk is a döntéshozatalt nevezik a csúcskapus legfontosabb képességének. Éppen ezeket a döntéseket nem lehet álló labdán begyakorolni. Ott születnek, ahol a kapusnak észlelnie, döntenie és cselekednie kell: játékformákban és valódi játékhelyzetekben. A csapatedzés ezeket házhoz szállítja.

Kész kapusedzés az U10–U13-as korosztálynak

Ehhez az edzéshez páronként egy labda, néhány bója és egy kapu kell. Két-négy mezőnyjátékos segít passzolóként és lövőként, a csapat többi része közben egy másik állomáson dolgozhat. Az utolsó két blokk amúgy is az egész csapattal megy.

1. Meleg kezek: W-fogás lepattanó labdával (5 perc). A kapus maga elé a földre pattintja a labdát, és amikor az felpattan, W-fogással megfogja: a hüvelykujjak majdnem összeérnek, de nem fedik egymást, a két kéz nagyjából labdaszélességnyire van egymástól, a könyök enyhén hajlítva, lengéscsillapítóként. Edzői szempont: a labda tapadjon a kézhez, és azonnal húzza a mellkasához.

2. Lapos labda felvétele párban (8 perc). Két gyerek öt-nyolc méterről gurítja egymásnak a labdát. Aki fog, a lábával a labda mögé lép, nyitott tenyérrel és lefelé mutató ujjakkal lemegy érte, a lábát pedig második biztosításként összezárja. Edzői szempont: a test a labda mögött legyen, ne nyúljon mellé.

3. Puha esés térdelésből (8 perc). A párok egyenes törzzsel térdelnek, öt-nyolc méterre egymástól. Az A játékos oldalra, a B játékos mellé gurítja a labdát, B oldalra dől, a kezét a labda felé nyújtja, és térd, csípő, váll sorrendben ér földet. Utána a lehető leggyorsabban újra talpra áll. Edzői szempont: soha ne a könyökével fogja fel az esést, a labdát tartsa a feje előtt. Nehezítés: állásból.

4. Fordulj és fogd (7 perc). Három bója egy sorban, hat méterre egymástól, a két szélén egy-egy passzoló, középen a kapus. Az A passzoló dob, a kapus megfogja, visszaadja, és azonnal a B passzoló felé fordul. Nyolc-tizenkét ismétlés, aztán csere. Az időnyomás alatti fogást és a gyors újrahelyezkedést fejleszti.

5. 1 az 1 ellen a bójakapukon át (10 perc). A kapus a saját kapuját és a közvetlenül mellette álló két bójakaput védi. Egy támadó középről indul, vezeti a labdát, és megpróbál átjutni az egyik bójakapun. A kapus kijön, zárja a szöget, sokáig talpon marad, és két határozott kézzel szerzi meg a labdát, nem lábbal. Edzői szempont: szabályozza a kifutás tempóját, ne vesse el magát túl korán. Itt a mezőnyjátékosok támadóként játszanak.

6. Záró játék kapusbónusszal (12 perc). 5 az 5 ellentől 8 a 8 ellenig, a kapussal a játék közepében. Adj pluszpontot a saját térfélről leadott kapura lövésért, hogy a kapusoknak legyen dolguk, és hagyd, hogy a kapus lábbal indítsa a játéképítést. Éppen itt gyakorolja azt, ami a mérkőzésen a leggyakrabban előfordul: együtt játszani és dönteni.

Ezt a hat blokkot nyomtatható edzéskártyaként is megkapod, amelyet az edzés napján zsebre tehetsz.

Letölthető edzéskártya

Az 50 perces edzés nyomtatható PDF-ben: a hat blokkból álló menet az időkkel, a legfontosabb edzői szempontok és a leggyakoribb hibák egy pillantásra.

A leggyakoribb hibák kapusedző nélkül

• Csak kapura lövések. Ez a leggyakoribb hiba. Ilyenkor a beadások, a lábmunka és a döntések teljesen kimaradnak. Éppen a beadások a legnehezebb labdák közé tartoznak, mert a kapusnak a másodperc törtrésze alatt kell eldöntenie, hogy kifut-e, a helyén marad-e, megfogja-e a labdát, vagy kiöklözi.
• Túl korai rögzítés. Aki egy tízéves gyerekből főállású kapust csinál, az elveszi tőle a lábmunkát és a játékértést. Nagyjából U12–U13-ig a kapusnak a mezőnyben is helye van.
• Bemelegítetlen kezek. A hideg, felkészületlen kéz rosszabbul fog, és könnyebben megsérül. Két perc fogásgyakorlat az első kemény lövés előtt minden edzés része.
• Erő a technika előtt. Az erőteljes vetődés és a nehéz ugrások az U12–U13-as korosztály előtt keveset hoznak, és csak frusztrálnak. Előbb a tiszta mozdulat, aztán a tempó, aztán a távolság.

A következő edzésed

Nem kell kapusedző ahhoz, hogy előbbre vidd a kapusodat. Három dolog kell: a megfelelő technika a megfelelő időben, a csapatedzésbe tudatosan betervezett kapus és egy rövid kapusblokk, amely illik a csapat témájához. A következő edzésre vedd elő az 50 perces mintát, melegítsd be a kezeket, és a záró játékban hagyd, hogy a kapus lábbal indítson.

A legerősebb ingert végül a valódi mérkőzések adják, amelyeken a fiatal kapusnak újra meg újra döntenie kell. Aki rendszeresen szervez mérkőzéseket és kisebb tornákat, az pontosan ezeket az ismétléseket adja meg a csapatának. Megtervezem a tornámat →Ingyenes, regisztráció nélkül