Körmérkőzésben N·(N-1)/2 mérkőzés van, ahol N a résztvevők száma: 4 csapat 6 mérkőzést játszik, 5 csapat 10-et, 6 csapat 15-öt, 8 csapat 28-at. Minden résztvevő N-1 mérkőzést játszik. Páros létszámnál ehhez N-1 kör kell, páratlannál N kör, mert minden körben egy résztvevő kimarad. A számítás minden sportágra érvényes, legyen az foci, asztalitenisz, sakk vagy padel állandó párosokkal.
Ez a cikk 3-tól 20-ig minden létszámra megadja a mérkőzések számát, az egy résztvevőre jutó mérkőzéseket, a köröket és az egy pályára számolt bruttó időt, hozzá kész sorsolásokat 4–8 csapatra. Megmutatja a mögötte álló algoritmust is: a körforgásos módszert (circle method), amellyel a sorsolást tollal és papírral is öt perc alatt összeállítod.
Ha nem csak a mérkőzések száma érdekel, hanem a tornaszervezés egésze, azt a focitorna-szervezés fő útmutatójában találod. Ha kész sorsolást keresel 5, 7 vagy 10 csapatra időkerettel és sorrendi szabályokkal, nézd meg az 5, 7 és 10 csapatos sorsolásokról szóló cikket. Pontosan négy csapatra külön áttekintés készült négy lebonyolítási formával a körmérkőzéstől a tiszta egyenes kieséses rendszerig: ez a négycsapatos tornáról szóló cikk. Ha mindent egy napon játszatok le, három kész időrendet (délelőtt, délután, egész nap) az egynapos torna szervezéséről szóló útmutatóban találsz. Ez a cikk pedig az algoritmus és a képlet kézikönyve az összes létszámra, ami ezek között és ezeken túl van.
A rövid válasz: mérkőzések száma létszám szerint
Körmérkőzésben mindenki mindenkivel pontosan egyszer játszik. A mérkőzések száma kizárólag az N létszámtól függ, és az N·(N-1)/2 képletet követi. A szokásos méreteknél ez a következőt jelenti:
| Csapat | Mérkőzés | Mérkőzés csapatonként | Kör |
|---|---|---|---|
| 4 | 6 | 3 | 3 |
| 5 | 10 | 4 | 5 |
| 6 | 15 | 5 | 5 |
| 7 | 21 | 6 | 7 |
| 8 | 28 | 7 | 7 |
| 9 | 36 | 8 | 9 |
| 10 | 45 | 9 | 9 |
A teljes táblázat 20 résztvevőig, időigénnyel együtt lejjebb található, a levezetés pedig rögtön a következő részben. A kész sorsolásokat 4–8 csapatra a példákat tartalmazó részben találod. Ha csak a kész lebonyolítást és egy időrendet keresel egy adott létszámra, gyorsabban célba érsz az 5, 7 és 10 csapatos sorsolásokról szóló cikkben.
A képlet: N·(N-1)/2
A „hány mérkőzés van N résztvevőnél körmérkőzésben” kérdés lényegében kombinatorikai feladat. Az N résztvevő mindegyike mindenki mással pontosan egyszer játszik. Egyetlen résztvevőnek ez N-1 ellenfelet jelent. Ha ezt mind az N résztvevőre összeadod, N·(N-1) találkozót kapsz. Csakhogy így minden találkozót kétszer számoltál: az A és B közötti mérkőzés egyszer A listáján szerepel, egyszer B listáján. Ezért elosztod 2-vel, és megkapod a képletet:
Mérkőzések száma = N · (N-1) / 2
A kombinatorikában ezt úgy hívják: „N alatt a 2”, és binomiális együtthatóként írják fel. Azt adja meg, hányféleképpen lehet N résztvevőből kettőt kiválasztani úgy, hogy a sorrend nem számít. Egy visszavágók nélküli tornához, az úgynevezett egykörös körmérkőzéshez pontosan ez a mennyiség kell: minden páros egyszer játszik, a sorrend pedig mindegy (A a B ellen ugyanaz a mérkőzés, mint B az A ellen).
N=5 esetén ez 5·4/2 = 10 mérkőzés. Az összes páros halmaza ábrán így néz ki:
Az összes párosítás 5 résztvevőnél
Minden megjelölt cella egy mérkőzés. Az átló üres, mert senki sem játszik önmaga ellen.
| Cs1 | Cs2 | Cs3 | Cs4 | Cs5 | |
|---|---|---|---|---|---|
| Cs1 | |||||
| Cs2 | |||||
| Cs3 | |||||
| Cs4 | |||||
| Cs5 |
10 megjelölt cella, párosításonként egy. Az átló üres, az alsó fele pedig fölösleges.
A háromszög felső fele mutatja mind a 10 párosítást. Az alsó fele fölösleges (A a B ellen = B az A ellen), az átló pedig üres, mert senki sem játszik önmaga ellen. Pontosan ebből a logikából jön a képletben a 2-vel való osztás.
10 résztvevőnél ez már 45 mérkőzés, 20 résztvevőnél 190. A mérkőzések száma a létszám négyzetével nő. Ha megduplázod N-t, a mérkőzések száma nagyjából megnégyszereződik: 5 csapat → 10 mérkőzés, 10 csapat → 45 mérkőzés, 20 csapat → 190 mérkőzés. Ez a fő oka annak, hogy a körmérkőzés nagy mezőnynél használhatatlanná válik. Egynapos egyesületi tornán ez azt jelenti: nagyjából 8 résztvevőtől a tiszta körmérkőzés időben már szűkös, 10-től alig fér bele, és áttérsz a csoportkörre egyenes kieséses szakasszal. Erről lejjebb még lesz szó.
Miért működik a képlet: még egy pillantás
Ha kézzel akarod levezetni a képletet, megteheted a kézfogásos érveléssel is: képzeld el, hogy mind az N résztvevő pontosan egyszer kezet fog mindenki mással. Hány kézfogás lesz? Az 1. személy N-1 kezet szorít meg. A 2. személynek már csak N-2 új kéz marad, mert az 1. személlyel való kézfogást már megszámoltuk. A 3. személyre N-3 új kézfogás jut, és így tovább. Az összeg (N-1) + (N-2) + ... + 1 + 0, ami a Gauss-féle összegképlet szerint pontosan N·(N-1)/2.
A két levezetés ugyanarra az eredményre jut. Ez nem véletlen, hanem tankönyvi kombinatorika. Aki tanult valószínűségszámítást vagy statisztikát, ismeri az „N alatt a 2” binomiális együtthatót, és azonnal ráismer a képletre. Az egyesületi gyakorlathoz elég ennyit tudni: N csapatnál N·(N-1)/2 mérkőzés van, és kész. A párosításokat sem kell kézzel kiírnod: ha a bajnokság sorsolását az AreaCopára bízod, az alkalmazás állítja össze őket.
A táblázat 3–20 résztvevőre
Round-Robin Fixture CardTable for 3 to 20, finished schedules for 4 to 8 participantsMenetrendkártya letöltéseKörmérkőzés: mérkőzésszám és időigény 3–20 résztvevőnél
Az időtartam oszlop feltevése: mérkőzésenként 10 perc játékidő és 2 perc szünet, egy pályán.
| Résztvevő | Mérkőzés összesen | Mérkőzés résztvevőnként | Kör | Mérkőzés körönként | Bruttó idő (1 pálya) |
|---|---|---|---|---|---|
| 3 | 3 | 2 | 3 | 1 | 36 perc |
| 4 | 6 | 3 | 3 | 2 | 1 ó 12 perc |
| 5 | 10 | 4 | 5 | 2 | 2 ó |
| 6 | 15 | 5 | 5 | 3 | 3 ó |
| 7 | 21 | 6 | 7 | 3 | 4 ó 12 perc |
| 8 | 28 | 7 | 7 | 4 | 5 ó 36 perc |
| 9 | 36 | 8 | 9 | 4 | 7 ó 12 perc |
| 10 | 45 | 9 | 9 | 5 | 9 ó |
| 11 | 55 | 10 | 11 | 5 | 11 ó |
| 12 | 66 | 11 | 11 | 6 | 13 ó 12 perc |
| 13 | 78 | 12 | 13 | 6 | 15 ó 36 perc |
| 14 | 91 | 13 | 13 | 7 | 18 ó 12 perc |
| 15 | 105 | 14 | 15 | 7 | 21 ó |
| 16 | 120 | 15 | 15 | 8 | 24 ó |
| 17 | 136 | 16 | 17 | 8 | 27 ó 12 perc |
| 18 | 153 | 17 | 17 | 9 | 30 ó 36 perc |
| 19 | 171 | 18 | 19 | 9 | 34 ó 12 perc |
| 20 | 190 | 19 | 19 | 10 | 38 ó |
A bruttó idő mérkőzésenként 12 perccel számol (10 perc játékidő + 2 perc szünet), egy pályán. Legalább 4 résztvevőnél két pályával az idő az eredeti fele és kétharmada közé esik. Tervezz ezen felül 15 perc tartalékot a csúszásokra.
A táblázat az első valóságpróba a tornatervezéshez. Három dolog, amit az értelmezéshez tudnod kell:
A bruttó idő egy pályára van számolva. Teremben rendezett egyesületi tornán az egy pálya az alapeset. Két pályán két mérkőzés fut egyszerre; a körök és a körönkénti mérkőzések száma ugyanannyi marad. Ha minden körben páros számú mérkőzés van (például 4, 5, 8 vagy 9 résztvevőnél), az idő a felére csökken. Különben minden kör végén egy mérkőzés egyedül fut, miközben a második pálya üresen áll, amíg a köröket egymás után játszod le: 6 résztvevőnél ez 1,5 helyett 2 óra, vagyis az egy pályán mért idő kétharmada.
A mérkőzésenkénti játékidő óvatos feltevés. Tíz perc játékidő és két perc szünet együtt mérkőzésenként 12 perc bruttó. A fiatalabb korosztályoknál rövidebb mérkőzésekkel számolsz, az U12/U13-nál 12–15 perc játékidővel. Németországban a DFB játékrendszerében az U6–U9-es korosztályban nincs tabella: ott a csapatok fesztiválokat játszanak, amelyeken pályáról pályára följebb vagy lejjebb lépnek, ahogy azt a Funino edzői útmutató leírja. Magyarországon az MLSZ regionális és országos bajnokságaiban az U13-as korosztályig bezárólag szintén nem számolnak tabellát; pont és végső sorrend csak U14-től van. Ha ebből a bruttó időből a pontos kezdési időpontokat is ki akarod számolni, a számítást a focitorna kezdési időpontjainak tervezéséről szóló cikkben találod.
A páratlan létszám egy plusz körbe kerül. 6 csapatnál 5 kör van, 7 csapatnál 7 kör. Az ok: páratlan létszámnál minden körben egy csapatnak ki kell maradnia (ő a szabadnapos), különben nem jönnek ki a párosítások. A torna egészét nézve így minden csapat egyszer pihen.
Ha nem akarod kézzel összeállítani a sorsolást, használj sorsoláskészítőt, amely egy kattintásra elkészíti a párosításokat és a pályabeosztást. A sorsoláskészítő ugyanazt a körforgásos módszert használja, amelyet mindjárt lépésről lépésre végigveszünk: tíz csapatig és minden páros csapatszámnál sorban lejátszatja a köreit, és csak a körön belüli sorrendet, valamint a hazai és idegenbeli mérkőzések elosztását igazítja. Tizenegy csapattól kezdve, páratlan létszámnál viszont keveri a mérkőzéseket a körök között, hogy egyetlen csapat se várjon túl sokáig a következő mérkőzésére. Megspórolod, hogy a forgatást kézzel kelljen átvezetned egy Excel-táblába.
Így ellenőrzöd a táblázattal a terembérlet idejét
A legtöbb egyesületi tornának rögzített idősávja van a teremben: 3 óra egy fél napra, 5 óra egy hosszabb fél napra, vagy egy teljes nap. A bruttó idő oszlopból egy pillantással látod, melyik létszám melyik idősávba fér bele. 3 óra terembérletnél egy pályán építés és bontás után éppen 5 csapat fér bele (10 mérkőzés = 2 óra, tartalék nélkül); 6 csapathoz (15 mérkőzés = 3 óra) már 4 óra terem kell. 7 csapat (21 mérkőzés = 4,2 óra) 3 órába már nem fér be: vagy több idő kell, vagy másik lebonyolítás. 8 csapathoz (28 mérkőzés = 5,6 óra) vagy két pálya kell, vagy át kell térni a csoportkörre egyenes kieséssel.
A bruttó időben ráadásul nincs benne a berendezés és a lebontás. Számolj 30 perccel a kezdés előtt a beengedésre és a regisztrációra, és 30 perccel a végén az eredményhirdetésre és a pakolásra. A 3 órából így 2 marad nagyjából 10 mérkőzésre, vagyis 5 csapatra, a csúszásokra pedig már semmi sem jut. Több csak rövidebb mérkőzésekkel vagy második pályával fér bele.
Hány mérkőzés van N csapatnál? Példák a leggyakoribb létszámokra
A fenti táblázat minden N értékre megadja a számokat. Azoknál a létszámoknál, amelyek az egyesületi életben a leggyakrabban előfordulnak, megéri még egyszer ránézni: hogyan fest a konkrét körbeosztás, és mit jelent ez a nap megtervezésére nézve? Az összes sorsolás a körforgásos módszerrel készül, az A csapat a helyén marad.
Hány mérkőzés van 4 csapatnál?
4 csapatnál 6 mérkőzés van, mindenki 3-at játszik, 3 körben, körönként 2 párhuzamos mérkőzéssel. Négy csapat a legkisebb értelmes körmérkőzés, és egy pályán 1 óra 12 perc alatt lemegy. Így fest a sorsolás:
1. kör: A – D, B – C
2. kör: A – C, D – B
3. kör: A – B, C – D
Egy pályán négy csapatnál a körváltásnál mindig egy csapat kétszer játszik egymás után. Ez nem megy másképp: az A–D után csak a B–C következhet, utána a négy csapat egyikének azonnal újra pályára kell lépnie. Neki ilyenkor csak a mérkőzések közötti 2 perc szünet jut.
Mivel a négycsapatos torna nagyon elterjedt, külön áttekintés készült hozzá négy lebonyolítási formával a tiszta körmérkőzéstől a tiszta egyenes kieséses rendszerig: a négycsapatos tornáról szóló cikk mind a négyet bemutatja, a sorrendi szabályok rangsorával és napi időrenddel együtt.
Hány mérkőzés van 5 csapatnál?
5 csapatnál összesen 10 mérkőzésed van, mindenki 4 mérkőzést játszik, 5 körre elosztva, körönként 2 párhuzamos mérkőzéssel és egy szabadnapos csapattal. Mint minden páratlan létszámnál, a szabadnap itt is megkerülhetetlen. Íme a kész sorsolás, ahogy a körforgásos módszer adja (az A csapat a helyén marad, B-től E-ig a többiek forognak körülötte):
1. kör: B – E, C – D Szabadnapos: A
2. kör: A – E, B – C Szabadnapos: D
3. kör: A – D, E – C Szabadnapos: B
4. kör: A – C, D – B Szabadnapos: E
5. kör: A – B, D – E Szabadnapos: C
Az öt kör alatt minden csapat pontosan egyszer szabadnapos. Ez a forgatás egyenes következménye: mivel a fiktív „szabadnap” hely ugyanúgy forog az A csapat körül, mint a többi csapat, körönként mindig másik csapat mellé kerül.
Ha mindent egy pályán játszatsz, cseréld meg a 4. és az 5. körben a két mérkőzés sorrendjét. Különben a C csapat a 3. kör végén és a 4. kör elején közvetlenül egymás után lép pályára, a B csapat ugyanígy az 5. körre való átmenetnél. A cserével minden csapatnak két mérkőzése között legalább egy idegen mérkőzésnyi szünet jut; az AreaCopa ugyanígy rendezi át a mérkőzéseket egy körön belül.
Bruttó idő 10 perc játékidővel egy pályán: 10 × 12 perc = 120 perc, vagyis kb. 2 óra. 15 perc tartalékkal 2 óra 15 perc tornaidőnél jársz, építés és bontás nélkül. Ha két pályád van (5 csapatnál ez nagyon ritka), tartalékkal együtt 1 óra 15 perc alatt végzel.
Egy kompakt, fél napos teremtornához az ötcsapatos körmérkőzés jó választás. Pontegyenlőségnél először a gólkülönbség dönt, utána a rúgott gólok száma, utána az egymás elleni eredmény; ebben a sorrendben rendezi a tabellát az AreaCopa is. A sorrendnek az első kezdés előtt rögzítve kell lennie, különben a csapatok az utolsó mérkőzés után vitatkoznak. Ha egy további szemponttal, például fair play pontokkal is kiegészíted, azt is jelentsd be előre, írásban.
Ha 5 játékos játszik az asztalitenisz-asztalnál vagy a sakktáblánál, a mérkőzések száma ugyanennyi. Egy padelbajnokság 5 állandó párossal szintén 10 meccs; 20–30 perces meccsekkel ez egy pályán 3,3–5 óra, több játéknapra elosztva kényelmesebb, mint egyetlen napon.
Sorsolás készítése 5 csapatra
Ingyenes, regisztráció nélkül. A sorsoláskészítő körforgásos módszerrel állítja össze a köröket.Hány mérkőzés van 6 csapatnál?
Hat csapatnál a tiszta körmérkőzés szabadnapos nélkül, simán lefut, mert a létszám páros. Összesen 15 mérkőzés, mindenki 5 mérkőzést játszik, 5 körben, körönként 3 párhuzamos mérkőzéssel. Mérkőzésenként 12 perc bruttóval egy pályán ez 3 óra. 15 perc tartalékkal 3 óra 15 percnél jársz. Építéssel és bontással ez nem fér bele három óra terembe; második pályával éppen belefér, tartalék nélkül, különben rövidebb mérkőzések kellenek.
1. kör: A – F, B – E, C – D
2. kör: A – E, F – D, B – C
3. kör: A – D, E – C, F – B
4. kör: A – C, D – B, E – F
5. kör: A – B, C – F, D – E
Itt nincs szükség szabadnaposra. Ez a felállás jól illik egy olyan teremtornához, amelyre a nap kétharmada áll rendelkezésre. Ha négy óránál kevesebb teremidőd van, és csak egy pályád, a hatcsapatos körmérkőzés túl nagy. Akkor két hármas csoportot játszatsz (6 mérkőzés), utána helyosztókat az 1., a 3. és az 5. helyért (3 mérkőzés): összesen 9 mérkőzés, nagyjából 1 óra 50 perc.
Gyakorlati tipp 6 csapathoz egy pályán: nézd meg, mennyi szünet jut ugyanannak a csapatnak két mérkőzése között. Ha a mérkőzéseket pontosan a fenti sorrendben játszod, ugyanannak a csapatnak két mérkőzése között egy, két vagy három idegen mérkőzés van, vagyis 12–36 perc. Az A csapatnak az első mérkőzése után két mérkőzésnyi pihenője van, a D csapatnak az 1. kör után csak egy, és egyik csapat sem játszik kétszer közvetlenül egymás után. Tizenkét perc éppen elég arra, hogy igyon valamit az ember; 36 perc után az izmok már kihűltek. Ha kézzel cserélsz mérkőzéseket, utána ellenőrizd újra a távolságokat: egyetlen csere is kétszer egymás után küldhet pályára egy csapatot.
Sorrendi szabályok 6 csapatnál: csapatonként 5 mérkőzésnél gyakran néhány gól dönt. Egy szoros vereség a végén az 1. helyről a 3.-ra küldhet, mert a gólkülönbség az egymás elleni eredmény előtt számít. Maradj mégis ennél a sorrendnél: elterjedt, a csapatok ismerik, és az AreaCopa is így számolja a tabellát. Aki az egymás elleni eredményt előre akarja venni, annak ezt előre írásban kell rögzítenie, és a tabellát magának kell kiszámolnia.
Sorsolás készítése 6 csapatra
Ingyenes, regisztráció nélkül. A 15 mérkőzést és a köröket a sorsoláskészítő automatikusan előállítja.Hány mérkőzés van 7 csapatnál?
7 csapatnál már érezhető a terhelés. Összesen 21 mérkőzés, mindenki 6 mérkőzést játszik, de 7 körben, mert körönként egy csapat kimarad. A torna egésze alatt minden csapat pontosan egyszer szabadnapos. Bruttó idő egy pályán: 21 × 12 = 252 perc, vagyis bő 4 óra tartalék nélkül. Egy szokásos fél napos terembérlethez ez szűkös. A sorsolás:
1. kör: B – G, C – F, D – E Szabadnapos: A
2. kör: A – G, B – E, C – D Szabadnapos: F
3. kör: A – F, G – E, B – C Szabadnapos: D
4. kör: A – E, F – D, G – C Szabadnapos: B
5. kör: A – D, E – C, F – B Szabadnapos: G
6. kör: A – C, D – B, F – G Szabadnapos: E
7. kör: A – B, D – G, E – F Szabadnapos: C
Ha a 7 csapatot idő hiányában nem akarod tiszta körmérkőzésben lejátszatni, ott a bevált megoldás: egy négyes és egy hármas csoport lejátssza a maga kis körmérkőzését, utána jön az elődöntő és a döntő. Ezzel a mérkőzések száma 21-ről 6 + 3 + 3 = 12-re csökken, plusz az esetleges helyosztó. A bruttó idő egy pályán 4,2 óráról 2,4 órára esik. A kész sorsolást ehhez az 5, 7 és 10 csapatos sorsolásokról szóló cikkben találod.
Ha mégis a klasszikus hétcsapatos körmérkőzést viszed végig, pontosan rögzítsd, ki mikor szabadnapos. A körforgásos módszer forgatásában minden csapat pontosan egyszer pihen, de a pihenő helye a tornán belül más és más. A fenti sorsolásban az A csapat az 1. körben (az elején), a B csapat a 4. körben (középen), a C csapat a 7. körben (a végén) szabadnapos. Ez elsőre ártalmatlannak tűnik, de hosszú tornán az eleji vagy a végi pihenő kedvezőtlen lehet. Az a csapat, amelyik az 1. körben szabadnapos, hidegen kezd, amikor a többiek már bemelegedtek. Az a csapat, amelyik a 7. körben szabadnapos, elsőként végez, és a többit már csak nézi. A többiek így azelőtt megismerik a végeredményét, hogy maguk befejeznék; hogy ebből mi lehet, azt lejjebb, az utolsó fordulóról szóló részben olvashatod.
Tipp: ha el akarod osztani a szabadnapokat, a kezdés előtt döntsd el, melyik csapat melyik betűt kapja. A 7. kör szabadnapját érdemes olyan csapatnak adni, amelyről nem várod, hogy a végén az élmezőnyért játsszon.
Hány mérkőzés van 8 csapatnál?
Nyolc csapat a felső határa annak, ami egyesületi keretek között körmérkőzésben még reális. Összesen 28 mérkőzés, mindenki 7 mérkőzést játszik, 7 körben, körönként 4 párhuzamos mérkőzéssel. Egyetlen pályán 28 × 12 = 336 perc kell, vagyis kb. 5,6 óra. Ez egy teljes nap a teremben. A sorsolás:
1. kör: A – H, B – G, C – F, D – E
2. kör: A – G, H – F, B – E, C – D
3. kör: A – F, G – E, H – D, B – C
4. kör: A – E, F – D, G – C, H – B
5. kör: A – D, E – C, F – B, G – H
6. kör: A – C, D – B, E – H, F – G
7. kör: A – B, C – H, D – G, E – F
Két párhuzamos pályával az idő a felére, kb. 2,8 órára csökken, és így már vonzó a dolog. Ha csak egy pályád van, szinte mindig két négyes csoportra váltasz egyenes kieséses szakasszal: ez a mérkőzések számát 12 csoportmérkőzésre és 4 egyenes kieséses mérkőzésre (két elődöntő + döntő + bronzmérkőzés) csökkenti, ami összesen 16 mérkőzés. Bruttó idő egy pályán: 3,2 óra. Ez egy szokásos teremtorna idősávjába reálisan belefér.
Ha mégis körmérkőzésben játszatnál 8 csapatot, például mert bajnokságnak szánod, és a csapatok több héten át találkoznak, kényelmes felállást kapsz: 7 forduló, fordulónként 4 mérkőzéssel. Minden fordulóban minden csapat pontosan egyszer játszik. Ez jól illik az amatőr bajnokságok megszokott ritmusához, ahol hetente vagy kéthetente találkoznak a csapatok.
Gyakorlati példa: minden második vasárnapra kibéreled a termet 14:00–17:00 között, és ott játszod le egy forduló 4 mérkőzését, egyenként 2 × 15 percet 5 perc félidei szünettel. A mérkőzések között 5 perc szünettel nagyjából 25 perc tartalék marad. 7 forduló után, nagyjából három hónapra elosztva, minden csapat 7 mérkőzést játszott.
Sorrendi szabályok 8 csapatnál: csapatonként 7 mérkőzésnél a tabella már megbízható. A pontok utáni szokásos sorrend (gólkülönbség, rúgott gólok, egymás elleni eredmény) itt megbízhatóan működik.
Sorsolás készítése 8 csapatra
Ingyenes, regisztráció nélkül. Két pályán a tornanap nagyjából három óráig tart.Hány mérkőzés van 9 csapatnál?
9 csapatnál 36 mérkőzés van, mindenki 8-at játszik, 9 körben, mert páratlan létszámnál körönként egy csapat kimarad. A torna alatt minden csapat pontosan egyszer szabadnapos. Bruttó idő egy pályán: 36 × 12 = 432 perc, vagyis bő 7 óra. Tiszta körmérkőzésként egy napra ez túl sok; a gyakorlatban egy hármas és egy hatos csoport, vagy három hármas csoport a megoldás, utána egyenes kieséssel. Több hétre elosztott bajnokságként ez 9 forduló, fordulónként 4 mérkőzéssel.
Hány mérkőzés van 10 csapatnál?
Tíz csapat tiszta körmérkőzésben ritka az egyesületi életben. A 45 mérkőzés egy pályán 9 óra bruttó. Ez az esetek túlnyomó többségében nem fér bele egy napba. A gyakorlati változat: két ötös csoport, utána elődöntők, bronzmérkőzés és döntő. Ez 20 csoportmérkőzés és 4 egyenes kieséses mérkőzés, összesen 24. Két párhuzamos pályán nagyjából 2,5 óra alatt megoldható. Egyetlen pályán kb. 5 óra kell hozzá, ami hosszú, de egy egész napos tornán vállalható. Ehhez is van kész sorsolás.
Ha mégis bajnokságként viszel végig egy tízcsapatos körmérkőzést, 9 fordulót játszol, fordulónként 5 párhuzamos mérkőzéssel, mindenki mindenkivel egyszer. Heti egy fordulóval ez egy amatőr bajnokságban bő 2 hónapig tart, kéthetenkénti fordulókkal nagyjából 4 hónapig. Egy egyesület téli szezonjára ez reális. Hogy hogyan lesz ebből egy teljes szezon tabellával, azt a saját focibajnokság indításáról szóló útmutatóban találod.
A körforgásos módszer egyik érdekes tulajdonsága 10 csapatnál: mivel a létszám páros, nincs szabadnapos. Minden csapat minden fordulóban játszik. Egy pályán viszont egy kör 5 mérkőzésből áll, vagyis 60 percig tart. Ugyanannak a csapatnak két mérkőzése között átlagosan négy másik mérkőzés van: 4 × 12 = 48 perc. Ez bőséges szünet, amely alatt az izmok akár ki is hűlhetnek. Két pályával a kör három idősávra zsugorodik, és a két mérkőzés közötti idő nagyjából 24 percre csökken. Egy plusz pálya nem megnyújtja a szünetet, hanem lerövidíti, és vele az egész tornanapot.
Egy gyakorlati megjegyzés: 10 csapatos körmérkőzésnél külön ellenőrizd a pályabeosztást. Nem fordulhat elő, hogy ugyanaz a csapat ugyanabban a körben két pályára is be van osztva. Banálisnak hangzik, de a kézzel készült sorsolásokban könnyen előfordul. A sorsoláskészítő a pályabeosztást automatikusan és ütközés nélkül végzi el.
Hány mérkőzés van 12 csapatnál?
Tizenkét csapatnál a tiszta körmérkőzésnek csak többnapos formában van értelme. 66 mérkőzés × 12 perc = 13,2 óra bruttó. A szokásos egyesületi megoldás: három négyes csoport egyenes kieséses szakasszal, ami 18 csoportmérkőzést és a lebonyolítástól függően 4 vagy 5 egyenes kieséses mérkőzést jelent. Bruttó idő két pályán: kb. 2,2–2,4 óra. Ha mégis a klasszikus, 66 mérkőzéses sorsolásra van szükséged (például egy egyesületi bajnoksághoz), a lenti körforgásos módszerrel állítod össze; a nyomtatható sorsolási kártya csak 4–8 csapatra tartalmaz mérkőzéslistát.
12 csapatos bajnokságban 11 forduló van, fordulónként 6 mérkőzéssel. Ez egy elkötelezett amatőr bajnokság jellemző nagyságrendje. Ha hetente játszotok, a szezon kb. 2,5 hónapig tart. Kéthetenkénti fordulókkal kb. 5 hónapig.
Gyakori hiba 12 csapatnál az egészet egyetlen napba zsúfolni, és a játékidőt rövidíteni. Ha mérkőzésenként 10 helyett 5 perc a játékidő, a bruttó idő 7,7 órára csökken, de az idősebb korosztályoknak és a felnőtteknek az 5 perces mérkőzés bemelegítésnek hat. Inkább válts csoportkörre egyenes kieséssel, akkor megmaradnak a 10–12 perces mérkőzések.
A körforgásos módszer: így születik a sorsolás
A képlet megmondja, hány mérkőzés van. De hogyan jutsz el a konkrét sorsolásig, amelyből kiderül, hogy az 1. körben A az F ellen, a 2. körben pedig A az E ellen játszik? Itt lép be a körforgásos módszer. Ez a körmérkőzéses sorsolás elkészítésének klasszikus algoritmusa. 1883-ban Édouard Lucas francia matematikus írta le a szórakoztató matematikai feladatok gyűjteményében; a megoldást Felix Walecki tanárnak tulajdonítja.
Az alapelv egy mondatban: egy résztvevő a helyén marad, az összes többi körbeforog körülötte. Minden forgatási lépésből egy kör lesz, N/2 párhuzamos mérkőzéssel.
Körforgásos módszer 6 résztvevőre
Az 1. csapat a helyén marad. A többi csapat körönként egy hellyel továbbforog.
Kör 1
Kör 2
Kör 3
Kör 4
Kör 5
Az egyes körök párosításait az összekötő vonalak mutatják. N-1 kör után minden csapat mindenki mással pontosan egyszer játszott.
Így olvasd az ábrát: az 1. csapat az első ábrán felül áll, és ott is marad. A többi csapat (2-től 6-ig) körben helyezkedik el körülötte. Az egyes körök párosításait az összekötő vonalak adják: az első ábrán az 1. csapat a 6.-kal, a 2. csapat (jobbra fent) az 5.-kel (balra lent), a 3. csapat pedig a 4.-kel játszik. Minden kör után a 2–6. csapat az óramutató járása szerint egy hellyel továbbforog. Az 1. csapat a helyén marad, különben az algoritmus nem zárulna le.
N-1 kör után minden csapat mindenki mással pontosan egyszer játszott. 6 csapatnál ez 5 kör, a végére mind a 15 párosítás sorra került.
Pontosan ez az algoritmus dolgozik a sorsoláskészítőben is: a szoftver elvégzi helyetted a forgatást, te pedig megspórolod a kézzel írást. Tíz csapatig és minden páros csapatszámnál sorban lejátszatja a forgatás köreit. Kizárólag tizenegy csapattól kezdve, páratlan létszámnál tér el a körök sorrendjétől, hogy egyetlen csapat se várjon túl sokáig.
Mi történik páratlan létszámnál?
Páratlan létszámnál a körforgásos módszer nem jön ki közvetlenül. Ha 5 csapatod van, minden körben marad egy csapat ellenfél nélkül. A bevált megoldás: felveszel egy fiktív „szabadnap” csapatot, amely a páratlan N-t párosra egészíti ki, és a forgatást a szokott módon végzed el. Az a csapat, amelyik egy körben a „szabadnappal” kerül párba, abban a körben szabadnapos.
Körforgásos módszer 5 résztvevőre, szabadnappal
Egy fiktív „szabadnap” csapat tölti ki a hézagot. Minden körben másik csapat szabadnapos.
Kör 1
Kör 2
Kör 3
Kör 4
Kör 5
A szaggatott vonalú hely jelöli a szabadnapot. Az öt kör alatt minden csapat pontosan egyszer szabadnapos.
Öt kör alatt így minden csapat pontosan egyszer pihen, mert a szabadnap körönként másik csapathoz vándorol. A torna egészét nézve a szabadnapok elosztása tehát igazságos, még ha egy-egy körben egy csapatnak nézőként kell végigülnie a kört.
Lépésről lépésre: körforgásos módszer 6 csapatra
Ha magad is végig akarod követni az algoritmust, egy tollal és egy papírlappal öt perc alatt megvan a teljes hatcsapatos sorsolás. Íme a menete:
1. lépés: Írd fel a csapatokat két sorba: A-tól C-ig a felső sorba balról jobbra, D-től F-ig az alsó sorba jobbról balra, hogy az F az A alatt álljon:
A B C
F E D
Az 1. kör párosításai az egymás alatt állók: A–F, B–E, C–D.
2. lépés: Forgasd el A kivételével az összes csapatot egy hellyel az óramutató járása szerint. A a helyén marad. Ebben a lépésben minden csapat egy hellyel továbblép: B jobbra fentre, C jobbra lentre, D alulra középre, E balra lentre, F pedig A mellé kerül. Így az összes körön át minden csapat egyszer megkerüli A-t:
A F B
E D C
- kör: A–E, F–D, B–C.
3. lépés: Ismételd meg a forgatást minden további körben. 5 kör után kész vagy, mind a 15 párosítás pontosan egyszer került sorra.
Ez a körforgásos módszer a legegyszerűbb formájában. Páratlan létszámnál felveszel egy fiktív „szabadnap” csapatot, és pontosan úgy kezeled, mint egy valódit. Az a csapat, amelyik egy körben vele kerül párba, szabadnapos.
A módszer matematikailag elegáns, mert magától garantálja, hogy minden párosítás pontosan egyszer fordul elő. A bizonyítás a ciklikus csoportok algebrájában rejlik: a forgatás egy N-1 rendű permutációnak felel meg, és N-1 lépés alatt mind az N-1 lehetséges relatív helyzet pontosan egyszer áll elő.
Mi mehet félre az utolsó fordulóban
A körmérkőzésnek van egy gyengéje, amely csak az utolsó körben látszik: aki már ismeri a többiek eredményét, pontosan tudja, melyik eredmény elég neki. A legismertebb példa az 1982-es világbajnokság. Algéria az utolsó csoportmérkőzését már előző nap lejátszotta. Június 25-én Nyugat-Németország Gijónban korán 1:0-ra vezetett Ausztria ellen, ez az eredmény mindkét csapatot továbbjuttatta, és utána alig támadott valaki. Az 1984-es Európa-bajnokság óta a nemzetközi tornákon egy csoport utolsó mérkőzéseit egy időben játsszák.
A te tornádra ez azt jelenti: ha két pályád van, az utolsó kör azon mérkőzéseit, amelyeken még helyezések dőlnek el, tedd ugyanarra a kezdési időpontra. Egy pályával ez nem kerülhető el. Páratlan csapatszámnál ehhez jön még valami, amit két pálya sem old meg: az a csapat, amelyik az utolsó körben szabadnapos, már végzett, mielőtt a többiek elkezdenék a mérkőzésüket. Hogy kinek add ezt a pihenőt, azt a 7 csapatról szóló részben találod.
Berger-tábla: az algoritmus írott formája
Ha a gyakorlatban körmérkőzéses sorsolásokat keresel, hamar belefutsz a Berger-tábla kifejezésbe. A név Johann Berger osztrák sakkozóra megy vissza, aki a párosítási táblákat 1893-ban a sakk-évkönyvében tette közzé. Nem ő találta ki őket, és ezt maga is leírja: Richard Schurigot nevezi meg, aki a táblákat 1886-ban a Deutsche Schachzeitung című folyóiratban ismertette. Az elv ugyanaz, mint a körforgásos módszernél: egy résztvevő a helyén marad, a többiek helyet cserélnek.
Egy Berger-tábla 4 résztvevőre így néz ki:
| Kör | Párosítások |
|---|---|
| 1 | 1-4, 2-3 |
| 2 | 4-3, 1-2 |
| 3 | 2-4, 3-1 |
A számok a résztvevők rajtszámai. Egy-egy körben a párhuzamos párosítások egymás mellett állnak. 4 résztvevőnél ez 3 kör, körönként 2 mérkőzéssel, vagyis összesen 6 mérkőzés. Egyezik a képlettel: 4·3/2 = 6. Ha összeveted ezt a fenti 4 csapatos sorsolással (A=1-től D=4-ig), a 2. és a 3. kör fel van cserélve. Berger az első helyett a legmagasabb rajtszámot rögzíti, és másképp rendezi a köröket. Minden párosítás ennek ellenére pontosan egyszer fordul elő.
A Berger-táblák determinisztikusak: azonos létszámnál mindig ugyanazt a körszerkezetet adják. Ebben áll a gyakorlati értékük. Nem kell minden alkalommal újra kitalálnod a sorsolást, és minden érintett egy ismert sorrendre támaszkodhat.
Egy egyesületi focitornához nincs szükséged könyvből kimásolt Berger-táblára. Ha automatikusan generálod a sorsolást, ugyanezen elv szerint kapsz köröket, csak más számozással és körsorrenddel. Aki viszont hagyományosan, papíron dolgozik, vagy a klubházban ki akarja függeszteni a sorsolást, szívesen nyúl a táblázatos formához. A fenti részben szereplő 4–8 csapatos sorsolások pontosan ilyenek.
Ahol a Berger-tábla ma is egyeduralkodó
A sakkban a Berger-táblák a körmérkőzéses versenyek szabványa. A Nemzetközi Sakkszövetség, a FIDE a versenyszabályzatának egyik mellékletében felsorolja őket, azzal a szabállyal együtt, hogy páratlan létszámnál a legmagasabb sorszám szabadnapos. A sorsolás ilyenkor gyakran csak abból áll, hogy a játékosoknak rajtszámot osztanak.
A fociban a legtöbb bajnokság kétkörös, amelyben minden párosítás kétszer kerül sorra, mindkét félnek egyszer hazai pályával. A profi bajnokságok a tervüket emellett nem egyedül táblázatból építik: mellékfeltételek is jönnek hozzá, például két egyesület közös stadionja, vagy olyan rendőri bevetések, amelyek nem eshetnek ugyanarra a napra ugyanabban a városban.
Az egyesületi hétköznapokban a táblázatos formának az az előnye, hogy kiolvashatod belőle, melyik körben melyik párosítás van, és fordítva. Mikor játszik a 3. csapat az 5.-kel? A kinyomtatott táblázaton egy pillantással megtalálod.
Kétkörös körmérkőzés: odavágó és visszavágó
A német Bundesliga egy szezonjában minden csapat mindenki mással kétszer játszik: egyszer hazai pályán, egyszer idegenben. Ez a kétkörös körmérkőzés. A képlet ennek megfelelően változik: összesen N·(N-1) mérkőzés, nem N·(N-1)/2. 18 csapatnál, ahogy a Bundesligában, ez 18·17 = 306 mérkőzés szezononként, 34 fordulóra elosztva, fordulónként 9 mérkőzéssel.
Egy egyesületi tornán a kétkörös lebonyolítás szinte mindig túlzás. 6 csapatnál ez 15 helyett 30 mérkőzés, vagyis 3 helyett 6 óra bruttó. Az egykörös körmérkőzés vagy a csoportkör egyenes kieséssel általában jobb arányt ad a mérkőzésszám és a ráfordítás között; a kivételek lejjebb következnek. Egy szezont oda- és visszavágóval az AreaCopában bajnoki módban tervezel, rögzített fordulókkal, lásd bajnoki menetrend készítése; tornán minden csoport egyszer játszik. Ha nem vagy biztos benne, hogy a klasszikus körmérkőzés vagy egy másik lebonyolítás illik-e jobban hozzád, közvetlenül össze is hasonlíthatod őket:
Körmérkőzés és csoportkör egyenes kieséssel: összehasonlítás
Miben tér el a lebonyolítási formák között a mérkőzésszám, a csapatonkénti mérkőzések száma és a torna íve.
Az összehasonlító táblázatból kiderül: 4–8 csapatnál az egykörös körmérkőzés a legigazságosabb változat, nagyobb mezőnynél megéri áttérni a csoportkörre egyenes kieséssel. A kétkörös körmérkőzés a legritkább változat, elsősorban bajnokságokban van szerepe.
Mikor van tényleg értelme a kétkörös lebonyolításnak
Két helyzet, amelyben a kétkörös körmérkőzés a jó választás. Az első: bajnokságok, ahol egy csapat otthon másképp játszik, mint idegenben. Hogy egyetlen csapat se álljon elöl csak azért, mert többször játszhatott a saját pályáján, minden csapat mindenki mással egyszer játszik hazai pályán és egyszer idegenben. A tabella így a szezon végén kiegyenlíti a hazai pálya előnyét.
A második: több héten át tartó egyesületi bajnokságok, ahol a csapatok különböző napokon vagy körülmények között játszanak. Ha az egyesületednek négy csapata van, és a téli szezonban házibajnokságot rendez, a kétkörös rendszer inkább megéri: 12 mérkőzés 6 forduló alatt, ez már igazi szezon, amelyben minden csapat vendég és pályaválasztó is.
E két helyzeten kívül szinte mindig az egykörös körmérkőzés vagy a csoportkör egyenes kieséssel a jobb választás.
Padeltornák körmérkőzésben
A padel páros sportág: mindig ketten játszanak kettő ellen. Hogy az N·(N-1)/2 képlet érvényes-e, ezért azon múlik, hogy párosok vagy egyes játékosok mérkőznek-e egymással.
Állandó párosok: bajnokság és Americano
Ha a párosok az egész tornán vagy az egész szezonban együtt maradnak, a körmérkőzés matematikája egy az egyben érvényes: N párosnál N·(N-1)/2 meccs. Egy téli szezon 6 állandó párossal 15 meccs. Egy Americano 8 állandó párossal 28; meccsenként 20 perccel ez egy pályán nagyjából 9 óra, tehát több pálya kell.
Cserélődő partnerek, Mexicano és King of the Court
A szokásos Americanóban a partnerek cserélődnek, és minden játékos a saját pontjait gyűjti. Ez már nem klasszikus körmérkőzés: hogy valaki hány meccset játszik, azon múlik, hány kört írsz ki. Ha 8 játékosnál mindenki egyszer mindenkivel együtt akar játszani, legalább 7 kör kell, mert mindenkinek 7 lehetséges partnere van, és körönként csak eggyel játszik.
A Mexicanóban minden kör után újrarendezik az aktuális állást; egy pályán ekkor az első és a negyedik játszik a második és a harmadik ellen. A King of the Courtban pályák létráján a győztes egy pályával följebb lép, a vesztes egy pályával lejjebb. Mindkét formában a párosítások az eredményekből adódnak.
Az AreaCopa focitornákra készült. Ha padelsorsolásra van szükséged, írd meg az info [at] areacopa [dot] com címre, melyik formára, hány játékosra és hány pályára; előbb összegyűjtjük az igényt, és csak utána építünk.
Nyomtatható sorsolási kártya
A cikk két legfontosabb eleme nyomtatható formában: egyrészt a referenciatáblázat minden N értékre 3 és 20 között, másrészt a mérkőzéslisták a leggyakoribb egyesületi létszámokra. Kinyomtatod a kártyát, kiragasztod a palánkra az eredményjelző mellé, és minden érintett azonnal látja, melyik kör zajlik éppen, és melyik párosítások következnek.
Round-Robin Fixture CardTable for 3 to 20, finished schedules for 4 to 8 participantsMenetrendkártya letöltéseÖsszegzés
A körmérkőzés mérkőzésszáma egyetlen képletből adódik: N·(N-1)/2. 5 résztvevőnél ez 10 mérkőzés, 8 résztvevőnél 28, 12 résztvevőnél 66. Minden résztvevő pontosan N-1 mérkőzést játszik. Páros létszámnál ezek N-1 körre oszlanak el, páratlan létszámnál N körre, körönként egy szabadnapos csapattal. A konkrét sorsolást a körforgásos módszer adja: egy résztvevő a helyén marad, az összes többi körbeforog körülötte. A Berger-táblák ugyanezt az elvet írják ki kész táblázatként.
Az egyesületi gyakorlatban ez azt jelenti: nagyjából 8 résztvevőig a tiszta körmérkőzés a legigazságosabb lebonyolítás, 10-től áttérsz a csoportkörre egyenes kieséssel. A kétkörös körmérkőzés a bajnokságoknak marad. Ha nem akarod kézzel összeállítani a sorsolást, futtasd le automatikusan a körforgásos módszert, és a kész menetrendet megkapod a böngészőben.
Elkészítem a sorsolásomatIngyenes, regisztráció nélkülForrások
- Lucas, Édouard (1883). Récréations mathématiques, 2. kötet. Gauthier-Villars, Párizs. A körforgásos módszert szórakoztató feladatként írja le, és Felix Waleckinak tulajdonítja.
- Schurig, Richard (1886). „Die Paarung der Theilnehmer eines Turniers”. In: Deutsche Schachzeitung 41, 134–137. o. A körmérkőzéses versenyek első párosítási táblái.
- Berger, Johann (1893). „Ordnungsregeln für die Spielpraxis”. In: Schach-Jahrbuch für 1892/93, 26–31. o. Leipzig. Közzéteszi a ma az ő nevét viselő párosítási táblákat, Schurigra hivatkozva.
- FIDE. General Regulations for Competitions, Annex 1: Details of Berger Table. FIDE-kézikönyv C.05. Berger-táblák körmérkőzéses versenyekhez, szabadnap páratlan létszámnál, párosítások 4 résztvevőre.
- Wikipedia. Jeder-gegen-jeden-Turnier és Round-robin tournament (letöltve: 2026. november 18.). Áttekintés a körforgásos módszerről, a párosítási táblákról, az egy- és kétkörös lebonyolításról, Lucas, Schurig és Berger elsődleges adataival.
- Wikipedia. Nichtangriffspakt von Gijón (letöltve: 2026. november 18.). A Nyugat-Németország és Ausztria közötti mérkőzés az 1982-es világbajnokságon, és az 1984-es Európa-bajnokság óta egy időben játszott utolsó csoportmérkőzések.
- Knust, Sigrid. Turnier- und Sportligaplanung. Osnabrücki Egyetem, az aacheni RWTH „Algorithmus der Woche” sorozatában, 2006-os informatikai év. Körmódszer, hazai pálya joga és mellékfeltételek profi bajnokságoknál.
- Deutscher Fußball-Bund (állapot: 2026. augusztus 21.). Jugendordnung, IV. melléklet, 1. rész, és Leitfaden Kinderfußball: Neue Wettbewerbsformen in den Altersklassen U6 bis U11 (állapot: 2026. március 5.). Tabella nélküli játékrendszer az U6–U9-es korosztályban Németországban; nem MLSZ-előírás.
- PadelOS Help Center (2026. június 23.). Tournament: Americano. Americano cserélődő partnerekkel és egyéni értékeléssel.
- FenixPlay (frissítve: 2026. szeptember 26.). Mexicano Padel Tournament: Rules, Scoring and Pairings. Párosítás az aktuális állás alapján, az első és a negyedik játszik a második és a harmadik ellen; az Americano körei előre rögzítettek.
- Padel Browser (2026. május 20.). Padel Tournament Formats: Americano, King of the Court & More. A King of the Court pályák létrájaként.



